Modern kölcsönzőrész, felolvasógép, régi bakelitek

Felújítások és kuriózumok a megyei könyvtárban

Új padlózat, esztétikus internethasználati hely és átláthatóbb, új elrendezésű polcok várják az olvasókat a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kölcsönzőrészében. A Deák téri épület egyik központi helyisége a nyár folyamán újult meg.

– pP –

A részletekről Kiss Gábor igazgató tájékoztatta lapunkat, aki érdeklődésünkre felidézte, hogy tavaly egy európai uniós pályázatnak köszönhetően teljesen átalakult a könyvtár olvasóterme, majd a felső szint is. A projekt részeként pedig a kölcsönzőrész mennyezete és világítása is korszerűsödött. A forrásból azonban az itteni padlózat cseréjére már nem volt lehetőségük. Idén az önkormányzat 2,5 millió forintos támogatásából és némi saját forrásból viszont folytatni tudták a rekonstrukciót. Így augusztus 1-től egy megszépült kölcsönzőrészleg fogadja a betérőket.
– Több mint 300 négyzetméteren cseréltük ki a régi, 1985-ből származó műpadlót, ami már nemcsak megkopott, hanem töredezetté és balesetveszélyessé is vált – fogalmazott az igazgató. – Mivel a felújítás miatt mindent ki kellett pakolni a helyiségből, ez jó alkalom volt arra, hogy korszerűsítsük és átszervezzük a könyvállományt. A betérőket egy újfajta tematikus elrendezés fogadja: előre kerültek ugyanis azok a polcok, melyeken a kedveltebb, népszerűbb könyvek találhatók. Az olvasók mostantól a romantikus irodalommal, a krimikkel és a tudományos-fantasztikus könyvekkel találkozhatnak először. Hozzátette: eltűnt a kölcsönzőrész közepén futó régi internetszolgáltató sor is. Ehelyett új munkaállomások; esztétikusabb és intimebb boxok kerültek kialakításra. Modernizálták a tájékoztatósarkot is, ahová most kikerülhetett a vakok és gyengénlátók számára korábban vásárolt felolvasógép. Az igazgató örömtelinek látja, hogy ezzel a padlófelújítással tulajdonképpen újragondolhatták az egész kölcsönzőrész funkcióját és küllemét. Most egy sokkal barátságosabb, átláthatóbb és szebb tér fogadja az olvasókat, ami teljesen passzol a tavaly átalakított egykori olvasóterem dizájnjához is. Kiss Gábor elmondta: ez utóbbi helyen jött létre a könyvtár zenei klubja. Itt helyezték el a jórészt régi hanglemezekből álló zenei gyűjteményt, melyekben kuriózumok is találhatók.
– A zenei könyvtár az egyik büszkeségünk, hiszen mind az előadókra, mind magukra a zeneművekre nézve vannak itt komoly ritkaságok. Megtalálható a polcon Bartók műveinek komplett, több részes kiadása. De olyan érdekességeket is említhetek, mint például Csajkovszkij Hattyúk tava című balettműve; egyenesen a szovjet rádió szimfonikus zenekarának prezentálásában. Főleg komolyzenei bakelitekből áll a gyűjtemény, de azért más műfajú és típusú zenei kiadványok is találhatók. Tisztában vagyunk vele, hogy a régi hanglemezeknek nagy reneszánsza van manapság, ezért a jelenlegi állományt már nem selejtezzük tovább. Megőrizzük a ritkaságokat. Szerencsére van olyan zenelejátszónk, amivel meg tudjuk szólaltatni a bakeliteket, de gondolkodunk azon is, hogy hogyan lehetne digitalizálni a gyűjteményt. A könyvtár további terveivel kapcsolatban az igazgató kérdésünkre elmondta: bár egy külső szemlélőnek talán úgy tűnik, hogy a mostani fejlesztésekkel befejeződött az intézmény rekonstrukciója, azért akad még bőven tennivaló. Fel kell dolgozniuk például a közelmúltban hozzájuk került pedagógiai gyűjtemény könyv- és folyóiratállományát. Ezenkívül felújításra vár a könyvtárépület mélyraktára. Ezt a Deák tér alatt meghúzódó helyiséget egykor a régi kazánházból alakították ki, ami jó megoldásnak tűnt. Egy pár évvel ezelőtti vízbetörés azonban tönkretette a fal szigetelését. Az önkormányzat segítségével kiépült egy csapadékvíz-elvezető rendszer, ami megszüntette a beázást, a falon keletkező károkat viszont szeretnék mielőbb helyreállítani.

vissza az elejére

Városképek és Zrínyis közreműködés

Záróest az idei első D'Clinic alkotótáborban

Performansszal, festett kerámiamaszkokkal és zalaegerszegi épületeket ábrázoló festményekkel búcsúzott a D'Clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogram idei első turnusa.

– pet –

Az elmúlt három hétben három művész vette birtokba a Pál Katja által vezetett Bárhory utcai alkotóházat. Miranda J. Friedman Los Angelesből érkezett, a képzőművészeti diploma megszerzése után a reklámszakmában helyezkedett el, ám később elhagyta ezt a világot. Ma már kizárólag művészetekkel, főleg videóművészettel és performansszal foglalkozik. Műveit nemcsak az USA-ban, hanem Németországban és Törökországban is bemutatták már. Miranda az itt töltött három hét alatt megismerkedett a Zrínyi Miklós Gimnázium Szépirodalmi Műhelyének néhány tagjával (Bogdán Rebekával, Balázs Reginával és Kintli Emesével), akikkel egy közös produkciót is létrehozott. A záróesten a közönség is megtekinthette az „önmagunkra találás” történetét. A performansz díszletéül (is) szolgáló, folyton változó hátteret (grafikai illusztrációkat) az alkotó készítette az itt töltött hetek alatt. Szintén az USÁ-ból érkezett Lech, a szobrászművész. A fiatal hölgy Zalaegerszegen mindenekelőtt a tradicionális zalai kerámiaművészettel és annak fortélyaival ismerkedett meg. Mint azt a zárókiállításon mesélte: itt készített először kerámiamaszkokat. Korábban ugyanis kizárólag hulladékanyagokat használt fel. A most bemutatott maszkjai a hagyományos afrikai formavilágot és motívumokat mutatják be, de a kortárs szobrászat technikáiból merítenek. Nem csoda a maszkok iránti vonzódása, hiszen Puerto Ricóból származik, ahol a néphagyományok jellegzetes alakja a „vejigante”; vagyis az ottani ceremóniák és fesztiválok több mint kétszáz éves maszk-figurája. A júliusi rezidenciaprogram harmadik alkotóművésze Japánból érkezett Zalaegerszegre. Shin Itagaki festő elsősorban a nagyvárosi tereket, azok látképét viszi fel vásznaira; pasztell színekben. A hagyományos japán képzőművészet technikáit ötvözi a modern látásmóddal. Fehér háttér előtt ábrázolja a nagyvárosok jellegzetes épületeit, melyekben az emberek magányos, apró alakokként jelennek meg. Az itt-tartózkodása alatt is folyamatosan járta a város utcáit, tereit, és próbálta megragadni a helyi épületek hangulatát. Ami igazán tetszett neki, azt előbb lefotózta, majd ez alapján festette meg a házakat, tereket, középületeket. A napsütés és a színes épületek látványa egyaránt megragadta fantáziáját. Többek között a Csipkeházakat, a zsinagógát, a Dísz teret, a nagytemplomot és az Eötvös utca, illetve Eötvös köz néhány lakóépületét festette meg. Shint a magyar és a japán nyelv szépsége is vonzotta, ezért installációt is készített. Kinyomtatta és tükörre ragasztotta egy japán versnek, és József Attila Szabad ötletek jegyzékének egy részletét; ám fonetikus írással. A két verset fel is mondta diktafonra az eredeti nyelveken. Az installáció keretében a szavalatot és a fonetikus szövegeket egyszerre lehetett hallgatni/olvasni, miközben saját tükörképével is szembesült az ember. A művész többek között arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a hangok utánzásával olyan dolgokat is elmondhatunk, melyeket valójában nem értünk. A rezidenciaprogramra augusztus elején újabb művészek érkeztek, akik már javában dolgoznak. Estela Sanchis (Spanyolország) és Sarah Marie Hughes (USA) egy közös projektet hoz létre a MIXER program keretében, aminek a végén egy úgynevezett művészkönyv is elkészül. Együttműködésük azért is izgalmas lesz, mert Estela eddig a fényképezés és a performansz elemeit felhasználva, játékok és játékszabályok révén vizsgálta mindennapi életünk különböző pontjait. Sarah mindeközben experimentális jazz-zenekarokban játszott, de a különleges vagy éppen rögtönzött hangszerek és a mozgásszínház sem áll tőle távol. Így kettejük közös munkájából minden bizonnyal valami egyedi – fotón, mozgásszínházon és zenén alapuló – alkotás születik. A két alkotóhoz Nicolas Maisoneuve kanadai művész is csatlakozik, ő a TRACTOR program keretében saját alkotásait – különböző technikákat ötvöz installációiban a szobrászattól a grafikáig – mutatja majd be az augusztus végi zárókiállításon.

vissza az elejére

Lili bárónő

Újabb zenés darab várja a Kvártélyház közönségét augusztusban. Szintén a könnyedebb műfajból egy adalék, Huszka Jenő talán legismertebb operettjét, a Lili bárónőt tűzték színre Tompagábor Kornél rendezésében.

A „Tündérkirálynő” főszerepben Foki Veronika, egykori zalaegerszegi színésznő látható finom bárónőként és hallható primadonnaként. Nemcsak az ő éneke nívós, hanem az élő zenés kíséret Máriás Zsolt vezetésével, aki rövid ideig szereplőként is színre lép. A fülbemászó dallamok a happy end aláfestői. A kilenctagú stáb tánclépéseit Stefán Gábor koreografálta. Új arc a színen vendégfellépőként Korponay Zsófi, a budapesti József Attila Színház tagja, aki fiatal kora ellenére, Kovács Virággal együtt, az idős Illésházi testvérpár egyik tagját alakítja. Nem ez az egyetlen rendezői változtatás, mely a közönséget várja, amennyiben az időjárás is könnyed és nyárias marad. A főbb szerepeket Foki Veronika, Bot Gábor, Hertelendy Attila és Ticz András keltik életre. Az érdekeségek között említhető, hogy rövid szerep erejéig a kórház orvos-igazgatója, dr. Kecskés Gábor is színre lép.

vissza az elejére

Kilencvenöt évesen is aktívan kutat

Születésnapi köszöntés a levéltárban

A levéltár legidősebb kutatóját köszöntötték fel a minap az intézmény munkatársai, 95. születésnapja alkalmából. Buza Sándor nyugalmazott közgazdász – aki fiatal kora óta az irodalom és a történelem iránt is érdeklődik – több mint húsz éve látogatja rendszeresen a közgyűjtemény kutatószolgálatát. A helyszínen a jeles alkalomból ezúttal nemcsak iratanyagot, hanem ajándékot is kapott.

– pet –

Mint azt Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója a baráti hangulatú összejövetelen elmondta: Buza Sándor immár bő húsz éve intenzív – és ma is aktív – látogatója a levéltárnak. Nemcsak a legidősebb, hanem az egyik legrégebbi kutatót is tisztelhetik benne, ami országosan is ritkaságnak számít. Az elmúlt két évtizedben két nagy témakör foglalkoztatta: a családtörténet, illetve szülőföldjének, Söjtörnek a története. Azon belül is főleg az iskolatörténet. Érdekességképpen elhangzott, hogy a település történetét Sanyi bácsi unokaöccse, Buza Péter írta meg 2000-ben, a Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat részeként. Az intézmény a könyv szerzőjével is jó kapcsolatot ápol, olyannyira, hogy ő hívta fel a levéltár figyelmét rokona közelgő 95. születésnapjára is. Buza Sándor nem egyszerűen csak azért látogatja a közgyűjteményt, hogy nyugdíjas éveit aktívan töltse el. Munkája nyomán ugyanis iskolatörténeti emlékkötetek és más kiadványok is készültek. Kutatásainak így kézzelfogható nyomai és bizonyítékai vannak. Tevékenysége, műveltsége, na és szellemi frissessége példaként szolgálhat a levéltári kutatók számára – fogalmazott Molnár András. Az ünnepelt születésnapja alkalmából a levéltár egyik legfrissebb – még be sem mutatott – kötetét kapta ajándékba, valamint átvehetett egy oklevelet, melyen a Zala Megyei Levéltárnoki Hivatal 19. századi pecsétje látható.

vissza az elejére