Gyimesi endre: tevékeny évek voltak Minden dal egy külön világ GébArt: a sokszínűség teljessége Emlékkiállítás az Olajipari Múzeumban

Dr. Gyimesi Endre

Gyimesi Endre: tevékeny évek voltak

Városvezetői munkájáért kapott elismerést

Szent István napja alkalmából, példaértékű városvezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Zalaegerszeg korábbi polgármestere, dr. Gyimesi Endre. Az elismerésre Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke közösen terjesztette fel.

– pet –

A volt polgármester lapunk érdeklődésére elmondta: nagyon meglepődött, mikor tudomására jutott a kitüntetés híre, hiszen immár kilenc esztendeje befejezte a polgármesteri munkát. Sőt, ötödik éve már miniszteri biztosként, és országgyűlési képviselőként sem tevékenykedik. A díj indoklásában azonban ezekre az évekre is hivatkoznak, emellett korábbi levéltár-igazgatói munkásságát is megemlítik, ami különösen jóleső érzés volt számára.
– Bár aktívan már nem politizálok, a közélettől és a munkától nem vonultam vissza. Öt társadalmi szervezetnek vagyok az elnöke, a Zala Megyei Levéltárban végzett kutatásaimat pedig szinte ott folytattam, ahol polgármesteri kinevezésemkor abbahagytam.Gyimesi Endre négy cikluson keresztül (1994-től 2010-ig) vezette a várost. A tizenhat éves polgármesteri munka tanulságait nem könnyű néhány mondatban összefoglalni. Kérdésünkre annyit felelt: tevékeny évek voltak!
– Korábban a régi polgármesterek munkásságát kutattam, és az ő sorsukból, ténykedésükből sikerült bizonyos tapasztalatokat szereznem, tanulságokat levonnom. Például mindvégig fontosnak éreztem, hogy az emberek mindennapjait érintő, vagy azt jobbá tevő dolgokkal foglalkozzon a városvezetés. Ilyen volt például a lakásfejlesztés, az elkerülő utak építése, a belváros fejlesztése, illetve a régi álom; a termálvíz hasznosítása. A másik célom pedig az volt, hogy a széthúzó erőket megpróbáljam a város érdekében egy irányba összpontosítani. Remélem, hogy ez sokszor sikerült is. Hogy voltak-e komolyabb mélypontok, vagy inkább a kiegyensúlyozottság jellemezte-e a tizenhat évet, azt válaszolta: egy érdekes, ívelő szakasza volt a munkájának. Az első négy évben megtapasztalhatta azt, hogy milyen kisebbségben polgármesternek lenni, a következő időszakokban pedig azt, hogy milyen, amikor enyhe, majd egyre nagyobb többség áll mögötte a közgyűlési munkában. (2006–2010 között Zalaegerszeg összes választókerületében a Fidesz jelöltje nyerte az önkormányzati választást.)
– Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy 2008 körül volt egy olyan hullámvölgy – részben a nemzetközi gazdasági helyzet részben pedig az országos politika miatt –, ami Zalaegerszeget is érzékenyen érintette. Ezekben az években került sor a külföldi vagy hazai magántulajdonban lévő gyárak, üzemek bezárására. Sajnálatos, hogy a városnak nem volt több lehetősége ezeknek a munkahelyeknek a megőrzésére. Annál is inkább, mert sosem volt a fenntartójuk – fogalmazott. Gyimesi Endre, bár a politikától visszavonult, a történészi, levéltári munkát nyugállományba vonulása óta sem hagyta abba. Az elmúlt években több várostörténeti kötetet is szerkesztett. Mint mesélte, jelenleg néhány ismeretterjesztő cikken dolgozik, aztán a levéltár fiatal munkatársaival egy újabb várostörténeti munkára készül. De tervben van egy olyan kiadvány is, mely a neves személyiségek életrajzát dolgozná fel. Reméli, egészségi állapota lehetővé teszi, hogy sikerüljön elvégeznie az előtte álló feladatokat.
* * *
Augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült Sziráki István nyugalmazott építészmérnök, valamint a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Sebestyénné Horváth Margit is.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Minden dal egy külön világ

Lemezbemutatóra készül a körzeti stúdió

Harmincegy évvel ezelőtt alakultak, majd rövid zenélgetés után hosszabb szünet következett; olyan hétköznapi dolgok miatt, mint munka, másik zenekar, családi dolgok és a többi. Nyolc évvel ezelőtt aztán újra összeállt a Körzeti Stúdió, s ugyan ezt az aktív periódust is követte némi szünet, mára elkészült az együttes első, önálló albuma.

– pet –

Dolgos „Dodó” Péter alapító, énekes (akit a Bazooka együttes frontembereként is ismerhetünk) azt mondja, a Körzeti Stúdió csak saját szerzeményeket játszik, magyar nyelven. A szövegeket ő írja – melyek versesköteteiben is olvashatók –, a zenét pedig a másik alapítótaggal, Sipos Zsolt gitárossal közösen szerzik. Tavaly, a harmincadik évforduló alkalmából volt egy fellépésük a bor- és vadpörköltfesztiválon, s tulajdonképpen ez adta meg a végső lökést ahhoz, hogy folytassák a munkát. Kettőjükön kívül Farkas Gábor (basszusgitár), Tóth Ferenc (gitár) és Sipos Bence (dob) alkotja a csapatot. A Fehér füst című lemezen – melyet a színház stúdiójában rögzítettek – tíz szám hallható. Régebbi és újabb nóták egyaránt találhatók az albumon. Dodó szerint az anyag egységes, bár stílusát tekintve eklektikus, hiszen a rock műfajon belül számos irányzat megjelenik. Minden dal egy külön világ, ám a korongon szépen összebarátkoztak – fogalmazott. Hozzátette: a Körzeti Stúdiónak a lemezen hallható tíz dalon kívül van hét másik száma is, ezek akár egy újabb lemez alapját is képezhetik a jövőben. A közönség legközelebb szeptember 6-án, pénteken 17.30-kor láthatja és hallhatja a zenekart, mégpedig az idei bor- és vadpörköltfesztivál Dísz téri színpadán.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


GébArt: a sokszínűség teljessége

Művésztelep- és cikluszáró kiállítás

Öt meghívott képzőművész részvételével zajlott le az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A Gébárti-tó partjára immár 28. alkalommal várták az alkotókat, akik ezúttal a festészetben és a tűzzománc technikáiban mélyedtek el a kéthetes tábor alatt. A művészeti vezető ezúttal is Budaházi Tibor festőművész volt.

– pet –

Borbély Károly (Ravazd), Irene Rung (Németország), Olajos György (Budapest), Pataki Tibor (Budapest) és a zalaegerszegi alkotókat képviselő Nagy Szilvia idén egy különös téma mentén dolgozott. A „Vagyok, ami vagyok, maga a zárt és végtelen, a tele és az üres, a kezdet és a vég – a Teljesség” jelmondat számtalan kísérletre és stílusbéli sokszínűségre adott lehetőséget. Mindez az itt készült műveken is jól megfigyelhető. A művésztelep zárása ebben az esztendőben különös hangsúlyt kapott, hiszen egy korszakzárásról is beszélhetünk; a tábort vezető Budaházi Tibor ötéves ciklusa fejeződött be az idei programmal. Ennek apropóján egy összegző – az elmúlt évek anyagát bemutató – kiállítás nyílt a minap a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A GébArt 2015–2019 című képzőművészeti tárlaton huszonöt alkotó több mint félszáz műve látható augusztus végéig. A kiállítást dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntője után Horváth M. Zoltán képzőművész nyitotta meg. Többek között elhangzott: az 1992 óta működő, Skrabut Éva kezdeményezésére létrejött gébárti alkotótábor célja semmit sem változott az elmúlt évtizedek alatt. Találkozási pont maradt a különféle stílust és műfajt képviselő hazai, európai, sőt Európán túli alkotók számára. Az itt készült művek pedig gyarapítják Zalaegerszeg képzőművészeti gyűjteményét. Annál is inkább, mert eddig 22 ország 150 művésze fordult meg a tó partján. A szervezők pedig mindig fontosnak érezték, hogy a meghívottakon túl zalaegerszegi alkotók is részt vegyenek a munkában. Így volt ez az elmúlt öt évben is. Az alkotótelepet vezető Budaházi Tiboron kívül Frimmel Gyula grafikus, Horváth László szobrászművész, Szényi Zoltán festőművész, Tánczos György festőművész és Nagy Szilvia képzőművész is a tábor „lakója” volt. A mostani tárlaton az ő „gébárti alkotásaikat” is megtekinthetjük. Horváth M. Zoltán úgy látja, hogy a kortárs képzőművészet törekvéseit jól reprezentálja az elmúlt öt esztendő anyaga. A zalaegerszegi művésztelep pedig attól különleges, hogy nem egy adott műfajra épül, hanem mindig az aktuális (3–5 évente cserélődő) művészeti vezetők határozzák meg a tematikát. Sőt, a műfajt is, hiszen 1992 óta volt itt már szobrászati, kerámiaművészeti, továbbá festészeti/grafikai alkotótábor is. Az elmúlt öt évhez hasonlóan a következő három év is főleg a festészetről szól majd, hiszen mint azt Prokné Tirner Gyöngyi művészeti titkár bejelentette: a következő hároméves ciklus szakmai vezetője épp Horváth M. Zoltán lesz, aki korábban már vezetett itt művésztelepet. 2022-ben – vagyis a harmincadik évfordulón – pedig szeretnének egy nagyszabású szimpóziummal ünnepelni.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Emlékkiállítás az Olajipari Múzeumban

Saáry éva hagyatékát zalaegerszegen őrzik

Szoros kapcsolata volt a helyi olajipariban érintett szakemberekkel és intézményekkel, részt vett a zalai olajmezők feltárásában, hagyatékának jelentős részét is Zalaegerszegen őrzik, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban. Saáry Éva geológus-művész-fotós-világutazó 90 éve született és 5 évvel ezelőtt hunyt el. Ez alkalomból bemutatott emlékkiállítása szeptember 25-ig látható a nevezett intézményben, a Papp Simon Népfőiskolai Tagozat rendezvényeként.

– b. k. –

Személyes tárgyai, novellái és versei, absztrakt festményei és monochrome fotói díszlenek a kiállítótérben. A tárlatot Csiba Erika művészettörténész és Tóth János, a házigazda intézmény igazgatója, úgyis mint Saáry Éva személyes jóbarátja, nyitották meg. A rövid élettörténet ismertetése után a kiállításon kalauzolt végig Csiba Erika. Tóth János pedig azon 3000 darabos levelezésből szemezgetett, mely a múzeum tulajdonát képezi. Ezen írások egyben kortörténeti adalékok is a világ számos pontját illetően. Az 1956-os forradalom után került külföldre Saáry Éva (Svájcban, Franciaországban és Afrikában élt és dolgozott), fontos politikai és történelmi eseményekről is kifejezte véleményét, ezzel segítette az itthoniak tájékozottságát. Valamint képeslapokat is küldött utazásairól, melyek szintén fontos kordokumentumokká váltak az idők során. A megnyitón jelen volt és köszöntőt mondott dr. Hatala Pál, az Országos Kohászati és Bányászati Egyesület elnöke, akinek a bányászati és kohászati tevékenysége méltatásaként Born Ignác-emlékplakettet adott át Tóth János múzeumigazgató.

 

 

 

 

 

vissza az elejére