Gyimesi endre: tevékeny évek voltak | Minden dal egy külön világ | GébArt: a sokszínűség teljessége | Emlékkiállítás az Olajipari Múzeumban |
Dr. Gyimesi Endre |
Gyimesi Endre: tevékeny évek voltak
Városvezetői munkájáért kapott elismerést
Szent István napja alkalmából, példaértékű városvezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Zalaegerszeg korábbi polgármestere, dr. Gyimesi Endre. Az elismerésre Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke közösen terjesztette fel.
– pet –
A volt polgármester lapunk érdeklődésére elmondta: nagyon meglepődött, mikor
tudomására jutott a kitüntetés híre, hiszen immár kilenc esztendeje befejezte a
polgármesteri munkát. Sőt, ötödik éve már miniszteri biztosként, és
országgyűlési képviselőként sem tevékenykedik. A díj indoklásában azonban ezekre
az évekre is hivatkoznak, emellett korábbi levéltár-igazgatói munkásságát is
megemlítik, ami különösen jóleső érzés volt számára.
– Bár aktívan már nem politizálok, a közélettől és a munkától nem vonultam
vissza. Öt társadalmi szervezetnek vagyok az elnöke, a Zala Megyei Levéltárban
végzett kutatásaimat pedig szinte ott folytattam, ahol polgármesteri
kinevezésemkor abbahagytam.Gyimesi Endre négy cikluson keresztül
(1994-től 2010-ig) vezette a várost. A tizenhat éves polgármesteri munka
tanulságait nem könnyű néhány mondatban összefoglalni. Kérdésünkre annyit
felelt: tevékeny évek voltak!
– Korábban a régi polgármesterek munkásságát kutattam, és az ő sorsukból,
ténykedésükből sikerült bizonyos tapasztalatokat szereznem, tanulságokat
levonnom. Például mindvégig fontosnak éreztem, hogy az emberek mindennapjait
érintő, vagy azt jobbá tevő dolgokkal foglalkozzon a városvezetés. Ilyen volt
például a lakásfejlesztés, az elkerülő utak építése, a belváros fejlesztése,
illetve a régi álom; a termálvíz hasznosítása. A másik célom pedig az volt, hogy
a széthúzó erőket megpróbáljam a város érdekében egy irányba összpontosítani.
Remélem, hogy ez sokszor sikerült is. Hogy voltak-e komolyabb mélypontok, vagy
inkább a kiegyensúlyozottság jellemezte-e a tizenhat évet, azt válaszolta: egy
érdekes, ívelő szakasza volt a munkájának. Az első négy évben megtapasztalhatta
azt, hogy milyen kisebbségben polgármesternek lenni, a következő időszakokban
pedig azt, hogy milyen, amikor enyhe, majd egyre nagyobb többség áll mögötte a
közgyűlési munkában. (2006–2010 között Zalaegerszeg összes választókerületében a
Fidesz jelöltje nyerte az önkormányzati választást.)
– Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy 2008 körül volt egy olyan hullámvölgy
– részben a nemzetközi gazdasági helyzet részben pedig az országos politika
miatt –, ami Zalaegerszeget is érzékenyen érintette. Ezekben az években került
sor a külföldi vagy hazai magántulajdonban lévő gyárak, üzemek bezárására.
Sajnálatos, hogy a városnak nem volt több lehetősége ezeknek a munkahelyeknek a
megőrzésére. Annál is inkább, mert sosem volt a fenntartójuk – fogalmazott.
Gyimesi Endre, bár a politikától visszavonult, a történészi,
levéltári munkát nyugállományba vonulása óta sem hagyta abba. Az elmúlt években
több várostörténeti kötetet is szerkesztett. Mint mesélte, jelenleg néhány
ismeretterjesztő cikken dolgozik, aztán a levéltár fiatal munkatársaival egy
újabb várostörténeti munkára készül. De tervben van egy olyan kiadvány is, mely
a neves személyiségek életrajzát dolgozná fel. Reméli, egészségi állapota
lehetővé teszi, hogy sikerüljön elvégeznie az előtte álló feladatokat.
* * *
Augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben
részesült Sziráki István nyugalmazott építészmérnök, valamint a
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese,
Sebestyénné Horváth Margit is.
Lemezbemutatóra készül a körzeti stúdió
Harmincegy évvel ezelőtt alakultak, majd rövid zenélgetés után hosszabb szünet következett; olyan hétköznapi dolgok miatt, mint munka, másik zenekar, családi dolgok és a többi. Nyolc évvel ezelőtt aztán újra összeállt a Körzeti Stúdió, s ugyan ezt az aktív periódust is követte némi szünet, mára elkészült az együttes első, önálló albuma.
– pet –
Dolgos „Dodó” Péter alapító, énekes (akit a Bazooka együttes
frontembereként is ismerhetünk) azt mondja, a Körzeti Stúdió csak saját
szerzeményeket játszik, magyar nyelven. A szövegeket ő írja – melyek
versesköteteiben is olvashatók –, a zenét pedig a másik alapítótaggal,
Sipos Zsolt gitárossal közösen szerzik. Tavaly, a harmincadik évforduló
alkalmából volt egy fellépésük a bor- és vadpörköltfesztiválon, s tulajdonképpen
ez adta meg a végső lökést ahhoz, hogy folytassák a munkát. Kettőjükön kívül
Farkas Gábor (basszusgitár), Tóth Ferenc (gitár) és
Sipos Bence (dob) alkotja a csapatot. A Fehér füst című lemezen – melyet
a színház stúdiójában rögzítettek – tíz szám hallható. Régebbi és újabb nóták
egyaránt találhatók az albumon. Dodó szerint az anyag egységes, bár stílusát
tekintve eklektikus, hiszen a rock műfajon belül számos irányzat megjelenik.
Minden dal egy külön világ, ám a korongon szépen összebarátkoztak – fogalmazott.
Hozzátette: a Körzeti Stúdiónak a lemezen hallható tíz dalon kívül van hét másik
száma is, ezek akár egy újabb lemez alapját is képezhetik a jövőben. A közönség
legközelebb szeptember 6-án, pénteken 17.30-kor láthatja és hallhatja a
zenekart, mégpedig az idei bor- és vadpörköltfesztivál Dísz téri színpadán.
GébArt: a sokszínűség teljessége
Művésztelep- és cikluszáró kiállítás
Öt meghívott képzőművész részvételével zajlott le az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A Gébárti-tó partjára immár 28. alkalommal várták az alkotókat, akik ezúttal a festészetben és a tűzzománc technikáiban mélyedtek el a kéthetes tábor alatt. A művészeti vezető ezúttal is Budaházi Tibor festőművész volt.
– pet –
Borbély Károly (Ravazd), Irene Rung (Németország),
Olajos György (Budapest), Pataki Tibor (Budapest) és
a zalaegerszegi alkotókat képviselő Nagy Szilvia idén egy különös
téma mentén dolgozott. A „Vagyok, ami vagyok, maga a zárt és végtelen, a tele és
az üres, a kezdet és a vég – a Teljesség” jelmondat számtalan kísérletre és
stílusbéli sokszínűségre adott lehetőséget. Mindez az itt készült műveken is jól
megfigyelhető. A művésztelep zárása ebben az esztendőben különös hangsúlyt
kapott, hiszen egy korszakzárásról is beszélhetünk; a tábort vezető
Budaházi Tibor ötéves ciklusa fejeződött be az idei programmal. Ennek
apropóján egy összegző – az elmúlt évek anyagát bemutató – kiállítás nyílt a
minap a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A GébArt 2015–2019 című
képzőművészeti tárlaton huszonöt alkotó több mint félszáz műve látható augusztus
végéig. A kiállítást dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntője
után Horváth M. Zoltán képzőművész nyitotta meg. Többek között
elhangzott: az 1992 óta működő, Skrabut Éva kezdeményezésére
létrejött gébárti alkotótábor célja semmit sem változott az elmúlt évtizedek
alatt. Találkozási pont maradt a különféle stílust és műfajt képviselő hazai,
európai, sőt Európán túli alkotók számára. Az itt készült művek pedig
gyarapítják Zalaegerszeg képzőművészeti gyűjteményét. Annál is inkább, mert
eddig 22 ország 150 művésze fordult meg a tó partján. A szervezők pedig mindig
fontosnak érezték, hogy a meghívottakon túl zalaegerszegi alkotók is részt
vegyenek a munkában. Így volt ez az elmúlt öt évben is. Az alkotótelepet vezető
Budaházi Tiboron kívül Frimmel Gyula grafikus,
Horváth László szobrászművész, Szényi Zoltán
festőművész, Tánczos György festőművész és Nagy Szilvia
képzőművész is a tábor „lakója” volt. A mostani tárlaton az ő „gébárti
alkotásaikat” is megtekinthetjük. Horváth M. Zoltán úgy látja,
hogy a kortárs képzőművészet törekvéseit jól reprezentálja az elmúlt öt esztendő
anyaga. A zalaegerszegi művésztelep pedig attól különleges, hogy nem egy adott
műfajra épül, hanem mindig az aktuális (3–5 évente cserélődő) művészeti vezetők
határozzák meg a tematikát. Sőt, a műfajt is, hiszen 1992 óta volt itt már
szobrászati, kerámiaművészeti, továbbá festészeti/grafikai alkotótábor is. Az
elmúlt öt évhez hasonlóan a következő három év is főleg a festészetről szól
majd, hiszen mint azt Prokné Tirner Gyöngyi művészeti titkár
bejelentette: a következő hároméves ciklus szakmai vezetője épp Horváth M.
Zoltán lesz, aki korábban már vezetett itt művésztelepet. 2022-ben –
vagyis a harmincadik évfordulón – pedig szeretnének egy nagyszabású
szimpóziummal ünnepelni.
Emlékkiállítás az Olajipari Múzeumban
Saáry éva hagyatékát zalaegerszegen őrzik
Szoros kapcsolata volt a helyi olajipariban érintett szakemberekkel és intézményekkel, részt vett a zalai olajmezők feltárásában, hagyatékának jelentős részét is Zalaegerszegen őrzik, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban. Saáry Éva geológus-művész-fotós-világutazó 90 éve született és 5 évvel ezelőtt hunyt el. Ez alkalomból bemutatott emlékkiállítása szeptember 25-ig látható a nevezett intézményben, a Papp Simon Népfőiskolai Tagozat rendezvényeként.
– b. k. –
Személyes tárgyai, novellái és versei, absztrakt festményei és monochrome fotói
díszlenek a kiállítótérben. A tárlatot Csiba Erika
művészettörténész és Tóth János, a házigazda intézmény igazgatója,
úgyis mint Saáry Éva személyes jóbarátja, nyitották meg. A rövid
élettörténet ismertetése után a kiállításon kalauzolt végig Csiba Erika.
Tóth János pedig azon 3000 darabos levelezésből szemezgetett, mely
a múzeum tulajdonát képezi. Ezen írások egyben kortörténeti adalékok is a világ
számos pontját illetően. Az 1956-os forradalom után került külföldre Saáry
Éva (Svájcban, Franciaországban és Afrikában élt és dolgozott), fontos
politikai és történelmi eseményekről is kifejezte véleményét, ezzel segítette az
itthoniak tájékozottságát. Valamint képeslapokat is küldött utazásairól, melyek
szintén fontos kordokumentumokká váltak az idők során. A megnyitón jelen volt és
köszöntőt mondott dr. Hatala Pál, az Országos Kohászati és
Bányászati Egyesület elnöke, akinek a bányászati és kohászati tevékenysége
méltatásaként Born Ignác-emlékplakettet adott át Tóth János
múzeumigazgató.