| Egyéves az adományközpont |
Önkéntesek segítik folyamatosan a munkát
Egy éve nyitott Zalaegerszegen a Balatoni út 3-ban az adományközpont. Tíz szobát töltenek meg itt a szortírozott ruhák, cipők, háztartási eszközök, egészségügyi felszerelések, újabban már élelmiszerek is. Tetszik, nem tetszik, de tény, igény van erre a segítségre. A jó hír azonban, hogy az elmúlt időszakban kialakult egy fix adományozó kör is, amely szerencsére egyre csak bővül, Dunántúlt felölelő mértékben. Mindez a lelkiismeretes és önzetlen szervező-vezetőnek, Dudás Gyulának a fő érdeme. Vele beszélgettünk.
|
| Dudás Gyula |
– Bánfi Kati –
Néhány éve Dudás Gyula tölti be a Mozgássérültek Zala Megyei
Egyesületének elnöki tisztét.
– Eleinte csupán a tagok segítése volt a cél, akiknek nagyon kevés havi
járandóságból kell fenntartani magukat. Aztán mivel szerencsére nincs hiány
adományozókból, nagy készlet jött össze, és szükség lett egy központra is,
ahonnét más rászoruló szervezeteknek is segítséget tudunk nyújtani. Emellett
idén nyáron nyitott a volt Pais-iskolában is egy lerakat, ahová főleg az
időszakos dolgokat visszük. Most például az iskolakezdéshez kapcsolódókat. De
van adományraktárunk Újudvaron, ahonnét Garaboncra, Becsehelyre és Galambokra
viszik a ruhákat. A Magyar Élelmiszer Bank jóvoltából élelmiszert is tudunk adni,
itt a cél, minél több tartós élelmiszert beszerezni. Augusztus elején pedig a
kapcsolatrendszerünk révén egy móri fiatalembernek sikerült műlábat beszerezni,
így a tolókocsihoz kötött férfi akár biciklizni is tud majd – sorolja
Dudás Gyula. – Az adományközpontban és a lerakatokban önkéntesek segítik
a folyamatos munkát. Rengetegen megfordulnak nálunk, és sok egészségügyi és
szociális intézménnyel állunk kapcsolatban, igyekszünk az igényeiknek megfelelő
csomagokat összeállítani, a pelenkától a munkaruháig. A célunk, minél több
rászorulónak adni. És nemcsak tárgybeli dolgokat. Ez utóbbihoz tartoznak a jó
hangulatú egyesületi találkozók, közös vacsorákkal egybekötött kirándulások.
Legutóbbi felajánlásnak köszönhetően a gyerekeket tudjuk vinni Budapestre
színházlátogatásra – mondta Dudás Gyula, akit jeles sportmúltja
után támadott meg több betegség. Lelkileg is mélypontra került ezért, ahonnét a
kiutat, életének új értelmét a másokon való segítés jelentette. Bár nagyon sok
teendője akad, egész napját kitöltik a feladatok, láthatóan megfiatalodott ezen
tevékenységtől. Alaposságát mutatja, hogy még a mozgássérülteket érintő
világkiállításra is kiutazott, hogy lássa, milyen szinten lehet már
megkönnyíteni a sorstársak életét a technikai vívmányokkal. De nemcsak ilyen
nagy dolgokban igyekszik segíteni, figyelmes ember lévén utánajár hol lehet
tüzelőt vagy akár nagyobb tételben idénygyümölcsöt beszerezni.
– Nem siratom magam, hanem segítek a sérült embereken, betegeken, szociálisan
rászorulókon. Csak adni, adni, adni. Ez teljesíti ki az életem. Élvezem ezt a
tevékenységet, ahogy annak idején a futballt is élveztem. Ami mellett
elköteleződöm, azt teljes erőbedobással, teljes figyelemmel végzem. Ezért nem is
tudom abbahagyni. Bár egyre bővül a kör, ahová oda kell figyelni, de mindenhol
találok segítő embereket is. Talán kicsit fanatikus is vagyok, de a sok „köszönöm”
éltet. Az elmúlt évben 14 szociális intézménynek nyújtott segítség eszmei érteke
több mint 10 millió forintot tenne ki. Az intézményeknek ennyivel kevesebbet
kellett költeni az egyébként is szűkös keretből ruhára, cipőre, ágyneműre, ágyra,
pelenkára, tisztítószerre, kerekes székre. Ennyivel több jutott azoknak, akiknek
nincs családjuk, amely segíteni tudna. Egyre nő az adományozó kör, de sajnos a
szegénység is. De doppingol, hogy több ezer emberen tudtunk segíteni már (például
csak Mikuláskor 600 darab termotakarót osztottunk ki Zalaegerszegen és környékén,
egy speciális iskola minden tanulójának ajándékot juttattunk ugyanekkor).
Próbálok mosolygós, szép napot szerezni másoknak, és a bajok ellenére jó kedvvel
lenni.