Megújult a kvártélyház homlokzata

Kifelé nyíló ablakok, visszafogott színek

Már nemcsak elölről, hanem oldalról, sőt hátulról is érdemes megnézni a kvártélyház épületét, hiszen az elmúlt hónapokban megújult az 1765-ben – eredetileg katonák elszállásolására – készült épület.

– pP –

A külső homlokzati munkákkal szinte teljesen végeztek a szakemberek, az épület körüli állványzatot elbontották. A nyári színházi szezon lezárultával pedig megkezdődhetett a belső, udvari rész felújítása is. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Modern Városok Program keretében megvalósuló rekonstrukció érintette a kvártélyházhoz szervesen kapcsolódó levéltár épületét is. Az épületkomplexum két házszám alatt szerepel, két különböző időszakban is épült (a levéltár épülete 1891-ben épült fel, külön bejárattal), így a felújítás során eltérő, ám egymással harmonizáló színeket kaptak. A felújítási munkák terveit László Ildikó építész készítette. Mint azt lapunk érdeklődésére elmondta: a kvártélyház épülete végül piszkosfehér, a levéltár épülete pedig egy visszafogottabb, pasztell zöld színt kapott. A rekonstrukció során a nyílászárókat is korhű szerkezetűre cserélték. Az ablakkeretek hófehér színt kaptak. Az építész hozzátette: a barokkra jellemző volt, hogy az ablakok külső szárnya kifelé nyílt, a kvártélyház felújításánál is ezt a szempontot vették figyelembe. Kiemelte azt is, hogy az épületegyüttes lábazata szellőző anyagból, gazdagbányai mészkőből készült. (Ottjártunkkor még a hátsó rész lábazatán dolgoztak a kivitelezők.)
A rekonstrukcióval mind a kvártélyház, mind a levéltár épületén található homlokzati díszek is javításra, felújításra kerültek; köztük a levéltáron látható oroszlánfejek és a bejárat felett lévő szoborcsoport is. Utóbbi plasztika két őrangyalt ábrázol, Zala vármegye címerével. A restaurálást egy fiatal szobrász, Tompa János Csaba végezte el. Lapunknak korábban úgy nyilatkozott: mivel az eredeti alkotás nagyon rossz állapotban volt, egyedi gipszminta alapján, szilikon öntőformában, szálerősítéses finom betonból, szinte újra kellett formáznia az egész művet. Reményei szerint időtálló megoldás született. Mivel a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület ülésein többször is téma volt a kvártélyház felújítása, megkerestük Czeglédy András építészt, a civil szervezet elnökét, hogy mennyire elégedett az eredménnyel. Mint fogalmazott: jó benyomást kelt az épületegyüttes. Értékmegőrző megoldások születtek, és az anyaghasználaton is látszik, hogy minőségi munkát végeztek a szakemberek. A színválasztást illetően hozzátette: szép, kellemes mind a kvártélyház, mind a levéltár épületének színezése, bár a piszkosfehér homlokzati színt túlságosan visszafogottnak érzi. Szerinte ennyire nem volt azért szerény a barokk stílus! Úgy véli, hogy talán a településképi rendeletbe foglalt színhasználati szabályok miatt választanak visszafogottabb árnyalatokat a tervezők. A városvédők elnöke összességében azonban elégedett. Mint mondta: örvendetes, hogy megtörtént a kvártélyház és a levéltár homlokzatának rekonstrukciója. Annál is inkább, mert a korábbi Széchenyi és Kazinczy téri felújításokkal (például plébániahivatal, Arany Bárány) egy rendezett, harmonikus képet kezd mutatni a belváros és annak régi épületei.

vissza az elejére

Indul a bábszínházi évad

Klasszikus mesék a repertoáron

Öt bérletes előadással és egy babaelőadással készül a 2019/20-as évadra a Griff Bábszínház. A következő hónapok aktualitásairól Szűcs István igazgató beszélt az évadnyitó társulati ülésen. Az eseményen Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester is részt vett.

– pet –

Az igazgató elmondta: az évadot úgy állították össze, hogy sokszínű legyen, és az óvodásoktól az iskolásokig mindenki találjon magának kedvére való mesét. Az első bemutatóra szeptember 21-én kerül sor, ekkor a Dániel András történetéből színpadra állított Boszorkányok a Bármi utcából című előadást láthatják a nézők. Októberben egy örök kedvenc, Tamkó Sirató Károly Ecki, Becki, Tengerecki című meséje kerül színre, novemberben pedig – már a karácsonyvárás jegyében – A Hókirálynő című Andersen-klasszikus. Utóbbinak zalai vonatkozása is van, hiszen a mesét Szálinger Balázs állította színpadra. Az előadást pedig a Hevesi Sándor Színház művésze, Mihály Péter rendezi.
Az évad során egy másik Andersen-mese is bemutatásra kerül; A kis hableányt Bartal Kiss Rita, a bábszínház művészeti vezetője rendezi. Ezenkívül egy bábos táncjátékot (Eltáncolt cipellők) is láthat majd a közönség. Utóbbinak szintén van helyi vonatkozása, hiszen rendezője a Zalai Táncegyüttes egykori tagja, Fitos Dezső, illetve felesége, Kocsis Enikő (mindketten Harangozó-díjas néptáncosok) lesz. A repertoáron lesz két vendégelőadás is: a szombathelyi bábszínház A hazudós egér című Lázár Ervin-darabot, a veszprémiek pedig Timo Parvela Miú és Vau című meséjét hozzák el Zalaegerszegre. Az Aprók színházában pedig Cirkuszoló címmel készül új babaelőadás. Év végétől folytatódnak a felnőtteknek szóló, esti bábelőadások is. Szűcs István bemutatta a társulat két új tagját: Csepregi Napsugár és Lajhó Máté bábszínészek erősítik az idei évtől a csapatot. Elhangzott: a Moha és Páfrány előadásukkal Veszprémben vendégeskednek majd. Pályázati forrásból pedig szeretnének két erdélyi bábszínházi előadást Zalaegerszegen vendégül látni. Az igazgató jelezte: egy bábszínészi státuszuk jelenleg betöltetlen, a hiányt vendég előadókkal pótolják az évad során.

vissza az elejére

Régi likőröspoharak a városházán

19. századi üvegek a hónap műtárgyai

Folytatódott a Göcseji Múzeum A hónap műtárgya sorozata. A napokban új „kincsek” kerültek a polgármesteri hivatal és némi kihagyás után a megyeháza, illetve kormányhivatal aulájának vitrinjeibe is.

– pet-

A városháza mini kiállítóterébe négy pohár (három likőrös- és egy borospohár) valamint egy kancsó került, melyek fújt üvegből készültek. A 19. századi tárgyak az egykori vétyemi huta (üvegkészítő műhely) maradványai alól kerültek elő 1979-ben. A középkori Vétyem falu helyén 1806-tól hetven éven keresztül működött huta, amelynek emlékét az egyházi és levéltári dokumentumok mellett a környék folklórhagyománya is megőrizte. A zalai huta kemencéjét régészeti ásatással is dokumentálták a hetvenes évek végén. Az előkerült üveganyag között színes és színtelenített használati tárgyak, öblös- és síküvegek egyaránt szerepeltek. A vétyemi termékeket a Göcseji Múzeum gyűjteménye őrzi. Ezekből mutat be néhányat – köztük egy „szarkalábnak” nevezett apró pálinkáspoharat – a mostani kiállítás. A tárgyakat Dömötör Andrea gyűjteménykezelő, valamint Horváth Imre restaurátor helyezte el dr. Kostyál László művészettörténész jelenlétében. Később a megyeháza vitrinje is új tárgyat kapott: ide egy korongolt, grafittal kevert agyagból készült csupor került. Az edény a kelta hétköznapok emlékét idézi meg. A Hónap műtárgya sorozatot idén áprilisban indította újra a múzeum azzal a céllal, hogy kéthavonta más-más tárgyakat mutassanak be a nagyközönségnek olyan forgalmas helyszíneken, mint a városháza és a kormányhivatal. A Göcseji Múzeum gyűjteményéből származó becses darabok mellé minden alkalommal rövid ismeretterjesztő szöveget is kihelyeznek.

vissza az elejére