Az élet folyamatos tanulás

Őszi „ébredezők” az emberi kapcsolatokról

Újra indult a Keresztury VMK-ban, az őszi „Ébredezők” előadás-sorozat. Szeptemberben Kovács Enikő lélekgyógyász volt a vendég. Fejtegetéséből szemezgettünk.

– b. k. –

A világon 350 millió depreszsziós ember él, jellemző a lelki szegénység, hangzott el az előadás elején. Ennek az oka a negatív hozzáállás, a negatív programok, a visszatérő gondolatok tömkelege, miközben mindannyiunkban ott van az erő, tanulni, tapasztalni és boldognak lenni. Az önmegismerés, önfejlesztés nagyon fontos. Saját magunk jó társának kell lenni legelőször is, ha nem működnek a kapcsolataink. A boldogság és az öröm egy képesség, amit elő kell hozni magunkból. Minden tanulás egy bebábozódási folyamat. Tegyük fel hát minél többször magunknak a kérdést, „Hogy érzem magam a bőrömben?” Mert a boldogságot senki más nem adhatja meg. A biztonság sem ad boldogságot, az csak egy komforthelyzetre való törekvést jelent. A boldogság pedig a komfortzónán kívül van. Az életképes ember képes változtatni. Az élet folyamatos tanulást jelent, ahol az emberi kapcsolatok az egyik tananyag. Nagyon sok csalódás színtere itt van, ezek megoldása érzelmi érettséget kíván.
– Ennek jele az együttműködési készség, a stresszkezelési képesség (ami tanulható), az önállóság, a függetlenségre törekvés, a tudatosság és a felelősségvállalás – mondta az előadó.
A legtöbb traumát a családban éljük át, ez az érzelmi sebesülések melegágya, miközben testi-lelki szükségletek kielégítése lenne a feladata. Manapság minimális a jól működő család, és ez nagyon nagy baj – mondta Kovács Enikő, különböző vizsgálatokra hivatkozva.
– Családi vészhelyzet jele a boldogtalan arckifejezés, a szőnyeg alá söpört problémák, az együttműködés hiánya a családtagok között. Vészhelyzet állhat elő a gyerekek kirepülésekor vagy nyugdíjazáskor. Főként a munkamániásoknál jellemző ez utóbbi, ők ugyanis a problémák elől a munkába menekülnek és elhiszik, hogy mindezt jól csinálják. A családtagok egymásra hangolódását egymás szeretetnyelvének ismerete alapozza meg. Ez fontos a párunk és a gyerekeink esetében is. Az előadó azt is megjegyezte, a válságban lévő párkapcsolatok 80 százaléka orvosolható, ha szakemberhez fordulnak a gondokkal. S végül, kedvenc érdeklődési területére utalva elmondta, a tenyér vonalaiból látszik, ki az, aki kezébe vette a sorsát. A fejlődéssel együtt ugyanis változik az itteni rajzolat is.

vissza az elejére

XV. Göcsej Filmszemle

Jubileumához érkezett a Zalaegerszegi Televízió filmes seregszemléje. Idén 15. alkalommal szervezték meg a Göcsej Filmszemlét szeptember 14-én.

A Göcsej Filmszemle Lovass Tibor, a ZTV volt ügyvezetője és Szalay Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöke kezdeményezésére indult el 2005-ben. Kezdetben a Zalaegerszegi Televízió stúdiója adott otthont a vetítéseknek, majd a zalaegerszegi Art mozi vált állandó helyszínné. 2015-ben megalapította a Televízió a Szalay Annamária-filmdíjat. Azóta minden évben odaítélik azt, a zsűri által kiválasztott film alkotóinak. A támogatók körébe 2015-ben belépett a Magyar Művészeti Akadémia. Az akadémia a rendezvény színvonalas lebonyolításához nyújt segítséget a Zalaegerszegi Televíziónak. A XV. Göcsej Filmszemlén sikerült rekordot dönteni. Összesen 115 filmmel neveztek az alkotók, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Idén is négy – dokumentumfilm, kisjátékfilm, filmetüd és ifjúsági – kategóriákban értékelte a filmeket a háromtagú zsűri: Koltay Gábor filmrendező, Lovass Tibor, a Göcsej Filmszemle alapítója és Szaknyéri András, a hévízi Fontana mozi vezetője. Az összesen közel 34 órányi filmválogatás sorában a legrövidebb alkotás egy alig 1 perc 45 másodperces kisjátékfilm, a leghosszabb egy 1 óra 43 perces dokumentumfilm. A XV. Göcsej Filmszemlének számos visszatérő alkotója van. A pályázók többségében hazaiak, de érkeztek nevezések határainkon túlról is, a Vajdaságból és Erdélyből. A legjobb filmeket szeptember 14-én szombaton láthatta a közönség az Art moziban.

XV. GÖCSEJ FILMSZEMLE DÍJAZOTTJAI – 2019
Dokumentumfilm kategória:
I. helyezett: Osgyáni Gábor – Isonzótól a Piavéig
II. helyezett: Jamrik Levente – Az elíziumi kém
III. helyezett: Bicskei Éva – Kárpátia – Magyarnak születtem
Kisjátékfilm kategória:
I. helyezett: Almási Zsolt – Figyelj már oda!
II. helyezett: Pálinkás Barbara – Tetemrehívás
III. helyezett: Gyimesi Anna – Negyven év
Filmetűd kategória:
I. helyezett: dr. Margittai Gábor – Erdély és Románia „nagy egyesülése” 100
II. helyezett: Major Anita: Süllyedő város – Marosújvár Teleki öröksége
III. helyezett: Zajti Ferenc: A Templomfestő
Ifjúsági kategória:
I. Szabó Máté – Szorul a hurok
II. Farkas Bence – Biztos, ami biztos
III. Magda Tivadar – Csernobil
Fődíj:
Király Levente – Piedone nyomában

vissza az elejére

110 éves a pszichiátriai osztály

A tébolydától a megtartó közösségig

A tébolydától a megtartó közösségig címmel nyílt kiállítás a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház pózvai pszichiátriai osztálya fennállásának 110 éves évfordulója alkalmából. A tárlat az osztály történetét mutatja be, megemlékezve az irányító főorvosok, köztük dr. Klein Ferenc tevékenységéről, akinek tiszteletére emléktáblát avattak a társalgóban.

– AL –

A „cserepes” néven elhíresült épület 1939-től 2008. évi elbontásáig állt azon a helyen, ahol most gyógynövénykerttel díszített rehabilitációs parkban pihenhetnek a betegek. Ezen a jelképes helyszínen kezdődött az ünnepség, melyen dr. Halász Gabriella főigazgató elmondta, hogy a kórház legnagyobb osztálya a pszichiátria, ahol jelenleg 600 fekvőbeteget és közel 20 ezer járóbeteget látnak el. Megemlékezett az alapítókról, akik nehéz körülmények között dolgoztak, de előrehaladó módon követték az orvostudomány fejlődését az ellátás fejlesztése érdekében. A kórház jelenlegi dolgozóinak is köszönetét fejezte ki, akik, ahogy fogalmazott, érzékeny területen vállalnak óriási feladatot. A folytatásban Tolvaj Márta alpolgármester méltatta a pszichiátriai osztály tevékenységét, majd átadta a város Elismerő oklevelét a főigazgatónak. Dr. Sebestyén Gábor osztályvezető főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi kórházban már 30 éve működött az elmeosztály, amit 1939-ben költöztettek ki Pózvára. Egy 80 éves évfordulót is ünnepelhetnek ezen a napon (szeptember 9-én), ami az osztály első szakorvosának és vezetőjének, dr. Klein Ferencnek a születésnapja. Idén 75 éve, hogy az 1928-ban kinevezett osztályvezető főorvost 1944-ben internálták. A haláltáborból nem tért vissza. Hangsúlyozta, a múlt számukra nagyon fontos, olyan örökségekkel teli, amelyeknek a jelenben helyük van. Az ünnepség A tébolydától a megtartó közösségig című kiállítás megnyitásával folytatódott. Gorza Mónika főnővér idézte fel a pszichiátriai ellátás történetét. Az 1909-ben megnyílt elmeosztályon nagy volt még a zsúfoltság, az 56 ágyra ugyanis 120 beteget is felvettek, akik szalmazsákokon feküdtek a folyosón. Az időközben Pózvára helyezett osztályt 1944-es nyugdíjazásáig vezette dr. Klein Ferenc, aki a nyílt rendszerű modern kezelés híveként foglalkozásterápiát vezetett be. Tiltotta a „bolond” kifejezést, továbbá a kényszerzubbonyt, hangzott el egyebek között életútjának ismertetésében, amit dr. Szabó József dolgozott fel. Dr. Klein Ferenc első emléktábláját 30 évvel ezelőtt avatta fel dr. Győri László osztályvezető főorvos, ami a „cserepes” elbontásakor eltűnt. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség támogatása jóvoltából új emléktáblát avathattak, amit dr. Sebestyén Gábor és Siklósi Vilmos leplezett le. A hitközség vezetője emlékezőbeszédet is mondott. Az ünnepségen dr. Győri László főorvost, aki 1983-tól 2006-ig vezette a pszichiátriai osztályt, Klein Ferenc-emlékéremmel tüntették ki. A jubileumi megemlékezés egy diófa elültetésével zárult a rehabilitációs parkban.

vissza az elejére