Most a baba a kedvenc

Mimikától mentes arc

Manó Mániából saját tervezésű, kézzel varrt babák. Az offline világ varázslata, mely talán felveszi a versenyt az online játékokkal. Horváthné Gajári Ilona kézművessel „babáztunk”.

– Bánfi Kati –

– Amikor még óvónőként dolgoztam, akkor is készítettem jónéhány bábot. Valahogy mindig bennem volt az alkotásra a vágy, de igazából a nyugdíjazásom után kezdtem ezzel foglalkozni. Két évvel ezelőtt kezdődött a Manó Mániával, most pedig a babák a kedvencek. De vezettem játszóházat, népi kismesterségek oktatója vagyok, értek a nemezeléshez, tűzzománckészítéshez. Az én ovisaim (Csillagközi Óvoda) alkottak Zalaegerszegen először ezzel a technikával – mondja Ilona. – Az alkotás, a játék egyfajta elvonatkoztatás. A gyerekeknél különösen fontos, az érzelmek feldolgozását és kifejezését segíti. Ezért is nincs a babáimnak szája. Mert ha lenne, mindig mosolyognának. Az élet viszont nem mindig mosolygós, hanem velejárója a szomorúság, az aggódás, a félelem, a csodálkozás. Rengeteg érzelmi szituáció van, melyet mind oda tud a gyerek képzelni a babához. A smiley karakterek is nagyon sokfélék, de egyszerre csak egyféle érzést tudnak megjeleníteni. Amit viszont oda lehet képzelni, az mindig lehet más, az aktuális állapotnak megfelelő.
– Hány éves gyerekeknek ajánlottak ezek a szépséges játékok?
– 5–9 éves korig jellemző leginkább a használatuk, a gyerekek fejlettségétől függően. A babákkal szeretettel kell bánni, „gondoskodni” kell róluk. A szomorú gyerekeknek a babájuk sem vidám. Sok tragédia jellemző most a családokban, válás, betegség, haláleset. De a kisgyereknek az is trauma, ha a barátja nem vele játszik aznap az óvodában vagy az iskolában. Az érzelmeket feldolgozni hetek, hónapok kérdése lehet. És ezt nem oldja meg az internet.
– A saját érzésekkel tisztában lenni még felnőttnek sem egyszerű. A gyerekeknek meg még nehezebb.
– Ha nincs tisztában a gyerek a saját érzéseivel, azt is segíthetik a babák. Egyfajta pszichológiai tesztként szolgál, amikor saját magát játsza el a baba.
– Mi a helyzet a fiú babákkal?
– Nem terveztem eredetileg, de kérték.
– Viszont minden babát magad tervezel. Ez a tudás, örökség?
– Az anyukám sokat varrt nekem, mindig odahívott, hogy fogjam már meg az anyag csücskét. Tudatosan tette, tudta, hogy valamit majdcsak ellesek ebből. De ő is csak hobbiból varrt.
– Jön egy ihlet, aztán egy játékbaba? Hasonlóan, ahogy mondjuk a versek születnek?
– Eléggé vizuális típus vagyok és először fejben tervezek. Az internetről is inspirálódok és végül kialakult a saját karakterem. Mivel nagyon rossz alvó vagyok, a zajjal nem járó műveleteket éjszaka végzem el. Sokan kérdezik, miért nincs szája a babáknak. Negyvenéves szakmai múlt és a pedagógiai tanulmányaim után szándékosan döntöttem így. A mimikától mentes arc mindenféle kötöttségtől mentes, így nem korlátozza az érzelmek sokszínűségét, éppen ellenkezőleg – utal a gyermeklélektanból hozott ismereteire.
– További tervek?
– Továbbra is a babákkal szeretnék foglalkozni, viszont továbbfejleszteném a kollekciót. Leültethető rongybabát szeretnék, illetve cserélhető ruhatárat. Mert a játékkal valamit kezdeni kell. Ez a lényege. S talán még az anyukák is kedvet kapnak a babaruhavarráshoz ennek kapcsán. A játékokat mindig gyerekkel teszteltetem, tetszik vagy nem. S annyi mindent láthatnak bele, ahány félék. Akárcsak a mesékbe. Pedig ugyanaz a történet. Még az ovisaimmal is sok mesét alkottunk közösen, amit le is jegyeztem. Talán érdemes lenne könyvben kiadni a gyerekszáj alkotta történeteket.

vissza az elejére

Gazdag életút, szellemi tisztaság

Keresztury dezső emlékezete

Író, költő, tudós, akadémikus, irodalomtörténész, miniszter. Felsorolni is nehéz, hogy hányféle dologgal foglalkozott élete során Keresztury Dezső, Zalaegerszeg szülötte és díszpolgára.

– pet –

A város, valamint a róla elnevezett emlékbizottság tagjai születésének 115. évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést belvárosi szobránál. Mint azt Szemes Béla, a Keresztury Emlékbizottság titkára, az egybegyűlteket köszöntve elmondta: örül, hogy a város őrzi a költő emlékét, és szeptember elején minden évben megemlékezhetünk születésnapjáról. Hozzátette: jó, hogy számos program is kötődik nevéhez, ilyen például a Keresztury-szavalógála. De a város létrehozta az országos Keresztury-díjat is, melyet kétévente osztanak ki olyan szaktekintélyeknek, akik az irodalomtudomány terén alkottak maradandót. A megemlékezésen beszédet mondott dr. Vadvári Tibor alpolgármester, aki felelevenítette Keresztury Dezső életpályáját. Megemlítve a berlini éveket, az Eötvös-kollégium igazgatásának éveit, valamint vallás- és közoktatásügyi miniszteri ténykedését is. Mint mondta: egy igazi polihisztort tisztelhetünk benne, aki nemcsak írt, hanem lelkesen kutatott is, például Arany János életművét. Politikusként pedig nem a párt-, hanem kizárólag a szakpolitika érdekelte. Ez nem is tetszett az éppen hatalomra jutó kommunistáknak. Keresztury 1947-ben maga mondott le a miniszterségről, egy évvel később pedig lemondatták a neves Eötvös-kollégium igazgatói posztjáról. Ezt követően került az MTA-hoz, mint főkönyvtáros, majd az Országos Széchényi Könyvtárhoz tudományos főosztályvezetőnek. Keresztury nemcsak szülővárosát, hanem a Balaton-felvidéket is otthonának tekintette. Verseiben sokszor megjelenik a szülőföld, a pannon táj szeretete. Élete utolsó évtizedeiben újra vissza is talált Zalaegerszegre; gyakran kereste fel családja egykori jánkahegyi hajlékát, és új barátokra is szert tett a városban. A jánkahegyi Keresztury-ház ma is őrzi gazdag hagyatékát. A költőről megemlékezett Németh János keramikusművész, mint a tudós egykori barátja, tisztelője. Mint fogalmazott: jó, hogy őrizni tudjuk azt a lelkületet, szellemi tisztaságot, ami jellemző volt személyiségére és áthatotta egész munkásságát is. Az esemény részeként Keresztury Dezső szobránál több intézmény és szervezet is koszorút helyezett el.

vissza az elejére

Tóth László

A JazzSzerdától az egerszegi páholyig

Tóth lászló zongoraművész a hangversenyterem új vezetője

Augusztus végétől Tóth László zongoraművész a Keresztury VMK közművelődési csoportvezetőjeként irányítja a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet. Az új vezetőt programismertető sajtótájékoztató keretében mutatta be Balaicz Zoltán polgármester. (Tóth Zoltán a Pálóczi-zeneiskola zongoratanáraként dolgozott, ugyanakkor továbbra is elnöke marad a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Egyesületnek.)

Mint fogalmazott, a város kulturális életében fontos szerepet játszik a hangversenyterem és bízik abban, hogy új korszak kezdődik az intézmény életében, melynek munkáját továbbra is segíti Takács Kata. A polgármester elmondta, ráfér a felújítás az épületre, melyet a TOP-program keretében valósítanak meg. Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető elmondta, sokat vár a következő évektől, erre garancia Tóth László személye. Flaisz Gergő, a VMK igazgatója hangsúlyozta: a kiállítások szervezésénél továbbra is a helyi érdekeltségű művészekre helyezik a hangsúlyt. Megtartják a hagyományos és közösségépítő rendezvényeket a jövőben is. A sajtótájékoztatón Tóth László a következő hónapok programjairól szólt. a JazzSzerda keretében október 16-án Szőke Nikoletta és Gájer Bálint előadására várják az érdeklődőket, november 6-án Falusi Mariann, Szűcs Gabi és Váczi Eszter lép színpadra. 2020. január 15-én pedig Polgár Péter szerzői estjére kerül sor, melyen fellép Odett és Müller Péter Sziámi. Az Orgona-bérletesek szeptember 20-án Dankos Attila orgonaművész hangversenyét élvezhetik, ezt követőn március 6-án kerül sor Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész hangversenyére. A Klasszikus bérlet keretében október 4-én Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész ad hangversenyt, december 7-én pedig „Híres operaáriák” címmel Csordás Klára operaénekes és Harazdy Miklós zongoraművész ad hangversenyt. Október 11-én Budaházi Tibor (65) kiállításmegnyitójára várják az érdeklődőket. Az Egerszegi Páholy első vendégei D. Tóth Kriszta és D. Tóth András újságírók lesznek. A rendezvényre október 18-án kerül sor.

vissza az elejére