Monarchia-beli pogácsát gyártanak majd

A zalaco sütőipari zrt. új üzemcsarnokában

Felépült a Zalaco Sütőipari Zrt. második csarnoka a zalaegerszegi északi ipari parkban. A csomagolt, fagyaszott pékárut és cukrásztermékeket előállító új üzem 4 milliárdos beruházásához a magyar kormány 836 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, a cég pedig 150 új munkahely megteremtését vállalta.

– A. L. –

Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelezte köszöntőjében az új üzem átadásán, kiemelve azt, hogy a 145 ezer embert foglalkoztató magyar élelmiszer-gazdaság tavaly is 7 százalékkal növelte teljesítményét. Az idei év első hét hónapjában már 10 százalékkal növelte termelési értékét, ami meghaladja a 2000 milliárd forintot. Kitért arra, hogy az autóiparral, az elektronikával és az információs technikával szemben az élelmiszeripar területén történik a legfolyamatosabb innováció, hiszen a vállalatokat a minőségi és élelmiszer-biztonsági előírások állandó megújulásra késztetik. A modern technológiák alkalmazása ösztönözte a Zalaco Zrt.-t is a beruházásra, amellyel gyártókapacitását háromszorosára növeli. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt arról is, hogy a világgazdaság jelenleg a negyedik modern kori ipari forradalmon megy keresztül, és a magyar gazdaság is a dimenzióváltás állapotában van, amikor az egyszerű termelésből a legmodernebb technológiát felhasználó gazdaság megvalósítása felé halad. A magyar gazdaság rendkívüli megújuláson ment keresztül, csak néhány lépésre vagyunk a teljes foglakoztatástól, és az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a gazdasági növekedés, ami meghaladja az 5 százalékot. Az ország éves szinten 100 milliárd euró felett tud exportálni, fejtette ki. A zalai gazdasági adatokra kitérve elmondta: 2010-ben még 12,6 százalék volt a munkanélküliség, ami mára 2,5 százalékra csökkent. Az idei esztendő első negyedévében összesen 13 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg a zalai vállalkozások. A féléves adat 41 százalékos növekedést mutat, ami messze meghaladja az országos átlag 26 százalékot. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy a 2014 októberében felálló új városvezetés és közgyűlés a gazdaságfejlesztésre koncentrált, melynek eredményeként 4000 új munkahely jött létre az elmúlt öt évben. Ma már munkaerőhiányról beszélhetnek a városban, melynek kezelésére 600 millió forintos kormányzati támogatásból építették meg a munkáshotelt. A város gazdasági fejlődésében az épülő duális szakképző központ, a már elkészült innovációs és tudásközpontot, a bővülő inkubátorház, nemkülönben járműipari tesztpálya jelentős szereppel bír. Végül azt hangsúlyozta, hogy a Zalaco olyan márkajelzés, ami messzire viszi Zala és Zalaegerszeg hírnevét. Berta László, a Zalaco vezérigazgatója elmondta, az új üzemcsarnokban évi 100 millió pogácsát, igazi monarchia-beli terméket fognak gyártani, ami kiterjedtebb exportot tesz lehetővé számukra. Jelenleg is szállítanak pogácsát Horvátországba és Szerbiába, de cél, hogy Szlovéniát és Ausztriát is elérjék.

vissza az elejére

Vigh László, Balaicz Zoltán, Molnár Gábor és Palkovics László átvágja a nemzeti színű szalagot.

Science park is épül

Átadták a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központot

A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás erősítésére a 2020-as állami költségvetésben 165 milliárd forintot szán a kormány, vagyis 32 milliárddal többet, mint az előző évben – emelte ki az innovációs és technológiai miniszter a magántőkéből felépült ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ avatásán, Zalaegerszegen. Az ünnepségen elhangzott, hogy a zalai megyeszékhelyen létesül a második Science park az országban.

– Antal Lívia –

Palkovics László, mint mondta, ezzel nem feltétlen a kutatók számát, hanem a kutatások mennyiségét, azok eredményességét kívánják növelni. A kutatási és innovációs rendszer átalakításához létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, amivel egy önálló, a parlamenthez tartozó intézethálózat jött létre. Szeptember 1-jével, a kormány döntése alapján a felsőoktatás irányítása is átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Ennek az a célja, hogy egyetemeket közelebb vigyék a szakképzéshez, valamint az innovációs folyamatokhoz. A kormány az infrastruktúrát is fejleszti a Science parkok kialakításával. Ezek egyike a szegedi lézerkutató központ mellett létesül, amelynek építése hamarosan befejeződik. A korszerű infrastruktúra tovább erősíti a kutatásfejlesztési kapacitások Magyarországra telepítését, a külföldi működő tőke beáramlása pedig lendületet ad a gazdasági növekedésnek. Az autonóm járművek közép-európai központjaként működni kívánó zalaegerszegi járműipari tesztpályáról elmondta, hogy a helyi egyetemek innovációs környezetéhez 100 duális mérnök-, informatikus- és közgazdászhallgatóval is igazodnak, akik projektekben vesznek részt. Ezzel a tesztpálya jövőbeni munkaerőbázisát is megteremtik. Ezen szándék mentén épült meg a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ, ami inkubációs központként helyet ad a duális képzésnek, az egyetemek és a vállalatok együttműködésének, vélekedett Palkovics László. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elöljáróban azokat a fejlesztéseket sorolta fel, amelyekkel a beruházóknak kívántak megfelelő környezetet teremteni a városban. Többek között megemlítette a már elkészült munkáshotelt, valamint a duális szakképző központot, melynek építését október 10-én kezdik meg. Mindkettő 600–600 millió forint értékű beruházás. Október 11-én adják át a BGE új Innovációs és Tudásközpontját, ami egymilliárd forintból épült fel. A polgármester bejelentette, hogy készül már az a kormány-előterjesztés, miszerint az országban létesítendő nyolc Science park egyike Zalaegerszegen lesz, ami másodikként épülhet meg a szegedi után.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt mondta, a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ a járműipari tesztpálya tevékenységéhez kapcsolódóan, annak tudásbázisaként fog működni, ahol az ipar, a kutatás és az innováció egyszerre találkozik. Mindez Zalaegerszeget, a Dunántúlt és az egész országot olyan fejlődési pályára állítja, amire még nem volt példa Molnár Gábor, a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központot létesítő Z-One Park Kft. ügyvezetője ismertette a beruházást. Mint mondta, a központot azért hozták létre, hogy szinergiát képezzen a szomszédos járműipari tesztpályával, és az ott zajló fejlesztésekkel. Professzionális környezetben adjanak válaszokat az ipari, a kutatóintézeti és egyetemi együttműködések konkrét ipari és fejlesztési igényeire, problémáira. Az avatási ünnepségen Péter Ágota, a Flex magyarországi alelnöke és Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője a térség ipari és fejlesztési kapacitásának erősítéséről szóló együttműködési megállapodást írt alá.
 

vissza az elejére

Buszközlekedés, környezetkímélő módon

Az elmúlt években elindult a buszmegállók cseréje, felújítása program, melynek során a város több pontján modern megállóhelyekkel találkozhatnak a közlekedők. Legalább ennyire fontos, hogy Zalaegerszeg sikeresen bekapcsolódjon abba a nemrég meghirdetett kormányzati programba, melynek célja, hogy minél több helyen új, környezetkímélő, magyar gyártású elektromos buszok bonyolítsák le a helyi tömegközlekedést.

Minderre azért is nagy szükség van, mert az elmúlt húsz évben jelentősen változtak a közlekedési szokások – a legtöbb család sokszor már nem is csak egy, hanem két autóval is rendelkezik – a buszok kihasználtsága ezért jelentősen csökkent. A város területén közlekedő buszjáratok száma ugyanakkor nem változott; fenntartásuk a csökkenő bevételek mellett egyre nagyobb veszteséggel jár. Ezt a veszteséget az önkormányzatnak kell megfizetni a tömegközlekedést ellátó cég felé. A környezetkímélő elektromos buszok fenntartása és működtetése jóval olcsóbb lenne, ezért is fontos, hogy a város csatlakozzon a kormányzati programhoz, s ezzel minél több hazai gyártású buszt szerezzen be.

vissza az elejére