| Két torony, kaszinó, díszterem | A hazai olajipar múltját őrzi | Együtt-működés |
Két
torony, kaszinó, díszterem
125 éves az arany bárány szálló épülete
125 évvel ezelőtt, vagyis 1894-ben épült fel az Arany Bárány Szálló jelenleg is látható épülete. Az évforduló kapcsán partneri találkozót szerveztek a szálloda egykori – ma Télikertként ismert – díszteremben. A vendégeket Varga Csaba igazgató és Simonné Mester Ildikó szállodavezető fogadta.
– pet –
Az eseményen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt.
Beszédében kiemelte: a szálló mindig fontos szerepet töltött be a város életében.
Egyrészt ez Zalaegerszeg legrégibb szállodája, másrészt pedig a 19. század végén
itt nyílt meg az első igazi reprezentatív bálterem. Számos kulturális, közéleti
és jótékonysági est zajlott itt az évtizedek alatt. A polgármester szerint
Varga Csaba személyében egy ízig-vérig vendéglátós igazgatója van a
hotelnek, aki nemcsak az ideérkező vendégekre, hanem a kollégáira is maximálisan
odafigyel. Szerteágazó kapcsolatokkal rendelkezik, így a szálloda ma is fontos
szerepet tölt be a város életében.
Balaicz Zoltán ajándékképen annak a grafikának a bekeretezett
másolatát nyújtotta át Varga Csabának, melyen az 1894 előtti,
szintén Arany Bárány Szálló néven működő, ám még egyemeletes épület rajza
látható. A kép (ami tulajdonképpen egy korabeli reklám és a dokumentum eredeti
példánya a levéltárban található) értékét az adja, hogy ez az egyetlen ma ismert
ábrázolás a régi fogadóról.
Már
a 18. században is állt itt egy szálláshely Arany Bárány néven. A püspöki fogadó
1750 és 1760 között épült, 1805-ben azonban leégett. Azt követően építették fel
azt az egyemeletes épületet, melynek korabeli ábrázolását most ajándékba kapta
az igazgató. A szálló történetének néhány érdekes mozzanatába Megyeri Anna
történész, főmuzeológus (Göcseji Múzeum) avatta be a hallgatóságot a
születésnapi rendezvényen. Többek között elmondta: a források szerint 1845-ben
egy nagyterme és 14 szobája volt a fogadónak, 1848-ban pedig már kávéház is
működött a földszinten. A fokozatosan emelkedő vendégforgalmat ez az egyemeletes
szálló már nem tudta megfelelően ellátni, ezért lebontották. Helyén épült fel
1894-ben a most jubiláló, háromszintes, eklektikus stílusú épület, homlokzatán
két toronnyal.
Főbejárata akkor még a Széchenyi téri oldalon volt. Földszintjén kávéház,
étterem várta a betérőket, hátul istállót és kocsiszínt is kialakítottak.
Utcafronti helyiségeiben üzletek nyíltak. A szállodában két kaszinó működött,
díszes nagytermét karzattal, páhollyal, központi fűtéssel, csodás
mennyezetfestéssel is ellátták. Ez a terem, vagyis a Télikert, ma is elbűvöl
mindenkit – fogalmazott Megyeri Anna. Az épület második emeletén 5 udvari és 11
utcai vendégszobát alakítottak ki; a kívül-belül impozáns szállóban pedig
összesen harminc szoba várta az utazókat. Nemcsoda, hogy a 19–20. század
fordulójára a város egyik legrangosabb épülete lett az Arany Bárány. Annál is
inkább, mert díszterme fontos eseményeknek (báloknak, jótékonysági esteknek,
kiállításoknak, színháznak és esküvőknek) is helyet adott. (A szálloda épületét
1965-ben bővítették a Kazinczy téri, modern szárnnyal, ekkor helyezték át a
főbejáratot is.) A fogadáson Vigh László országgyűlési képviselő
is köszöntötte az résztvevőket, a program további részeként pedig Prikryl
József mesterszakács beszélt a közelmúltban megjelent, hagyományos zalai
ételeket bemutató könyvéről. A szálloda a jubileum alkalmából más
rendezvényekkel is készül: pénteken például a Zalaegerszegi Tourinform-irodával
közösen „125 perc a 125 éves Arany Bárány Szállodában” címmel szerveztek
várostörténeti sétát.
50 éves az olajipari múzeum
 |
| Ünnepi pillanat. |
Több programelemből álló, nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (MOGIM). Az eseményen volt és jelenlegi kollégák, családtagok, a társintézmények képviselői, valamint közéleti személyiségek vettek részt.
– pP –
Az estébe hajló ünneplés szoboravatóval vette kezdetét, majd kiállítások nyíltak,
de vetített képes előadás is elhangzott az intézmény elmúlt évtizedeivel
kapcsolatban. A jubiláló múzeumot, illetve annak agilis, örökmozgó igazgatóját,
Tóth Jánost köszöntötte L. Simon László
országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának alelnöke,
Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán
polgármester, Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke,
valamint Zelei Gábor, a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke,
Farkas Imre Józsefné, Gellénháza polgármestere és Horváth László,
a Dr. Papp Simon Általános Iskola (Gellénháza) intézményvezetője
is. Amire szinte minden szónok utalt: az országos hatókörű szakmúzeum az 1969-es
megnyitása óta, fontos szerepet tölt be a hazai múzeumi életben. Mind a város és
a megye, mind pedig az országos kultúrpolitika számára nélkülözhetetlen az itt
folyó kutató- és gyűjtőmunka. Mint arra L. Simon László beszédében
utalt: a rendszerváltozás egyik vesztese a hazai bányaipar volt. A mai fiatalok
már nem is nagyon tudják, hogy mit jelent a bányászat és a bányászat kultúrája.
Hiszen alig van olyan szakma, melynek nemcsak külön egyenruhája, hanem saját
himnusza, üdvözlése és ünnepe is van. Hozzátette: jó, hogy a ’90-es éveket
sikeresen átvészelte az intézmény, és alapítványi fenntartással, valamint a MOL
támogatásával életben tudott maradni.Viszont némi ráncfelvarrás, korszerűsítés
ráférne a múzeumra. Erre jó volna forrást, szponzort találni. Balaicz
Zoltán köszöntőjében elmondta: a MOGIM 50 évvel ezelőtti megalapítása
jól példázza azt, hogy a ’60-as években milyen sokrétűen fejlődött a város.
Számos oktatási és kulturális intézmény, cég ünnepli ezekben az években a fél
évszázados évfordulóját; így például a szomszédos skanzen is. Örömteli, hogy az
ország első falumúzeuma és az olajipari múzeum szinte szerves egységet alkotva
vesz részt a város kulturális életében. A rendezvényen felavatásra került
Tóth Ferenc múzeumalapító mellszobra is (Koplár Katalin
alkotása). A ceremónia előtt Marton Zsombor, a MOL
kutatás-termelés igazgatója és a MOGIM Alapítvány Kuratóriumának elnöke többek
között elmondta: bár az intézményt 50 évvel ezelőtt alapította Tóth Ferenc,
a múzeum a hazai olajipar közel nyolcvan évét öleli fel, és mutatja be. Kül- és
beltéri munkaeszközök, tárgyak, dokumentumok jóvoltából. A szobrot dr. Pap
Géza és dr. Szalóki István aranydiplomás bányageológus
mérnökök avatták fel. Tóth Ferenc munkásságából pedig kiállítás is
nyílt az egyik bemutatóteremben. Ezt dr. Szabó György
TDE-ügyvezető ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: Tóth
Ferenc már kamaszként (1943-ban) Budafára került a MAORT-hoz. A háború
után Lovásziban dolgozott, majd 1951-től a nagylengyeli üzem igazgatója lett.
Ennek székhelye Gellénházán volt. A múzeumalapítás gyakorlatilag már ekkor
megkezdődött, hiszen selejtezés közben mindig egy leendő múzeum gondolata
lebegett az akkori igazgató és stábja szeme előtt. Az 1969. szeptember 27-én,
akkor még mint Dunántúli Olajipari Múzeum néven megnyílt intézmény elmúlt 50
évét Tóth János igazgató elevenítette fel. „50 év, 50 kép” című
előadásában régi fotográfiákat, plakátokat, sőt reklámul szolgáló, a múzeum
logójával ellátott korabeli bőröndcímkéket is bemutatott. Azt is megtudtuk: a
múzeum területén található neves geológus, Papp Simon és felesége
sírja, nemzeti sírhely is egyúttal. Az előadást követően egy 14 tablóból álló
kiállítás is nyílt a MOGIM történetéből. A fotókat és más értékes dokumentumokat
bemutató tárlatot Kőrösi Tamás, az Országos Magyar Bányászati és
Kohászati Egyesület főtitkára nyitotta meg.
Tóth János több ajándékot (emléklapot, emlékplakettet, a
gellénháziak jóvoltából pedig egy 100 ezer forintos adományt) is kapott a
résztvevőktől. A bázakerettyei kis olajtörténeti múzeumot működtető Szalai
Géza vállalkozó és felesége pedig Papp Simontól származó
tárgyakat (kardot, kalapácsot, térképet) is átadott az igazgatónak.
A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta az INTERREG V-A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program 2014–2020 keretében a Zala Megyei Önkormányzat partneri részvételével benyújtott „Fejlesztési szervezetek kapacitásainak erősítése a határon átnyúló regionális együttműködés terén” elnevezésű projektet.
Az együttműködés célja egy határon átnyúló területfejlesztési hálózat létrehozása, az intézményi kapcsolatok és kapacitások erősítése a tervezési, illetve helyi és regionális szintű stratégiai dokumentumok elkészítésében való szerepvállalás elősegítése érdekében. TOP-os, turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázat benyújtásáról is döntés született. Az érintett települési önkormányzatokkal konzorciumban megvalósítandó fejlesztések kerékpárutak kialakítását, felújítását, a meglévő utak csomópontjának megépítését, forgalombiztonság korszerűsítését célozzák a megye több térségében.