Jubilál a kórház intenzív osztálya

Ünnepség és tudományos ülés a télikertben

Archív fotó dr. Szilvás Rudolf könyvéből.	Dr. Kovács Tamás osztályvezető főorvos

Ötvenéves a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztálya. A jeles alkalomból tudományos ülést szerveztek az Arany Bárány Szálló télikertjében.

– pet –

A rendezvényen dr. Kovács Tamás osztályvezető főorvos köszöntője után dr. Halász Gabriella főigazgató üdvözölte a jubiláló osztályt. Mint fogalmazott: nagy találkozások helyszíne a mostani ünnepség, hiszen sok egykori kolléga látogatott el az eseményre. 1969-ben óriási előrelépés volt, hogy az akkor megújuló és új főépülettel gazdagodó megyei kórház intenzív- és aneszteziológiai részleggel is gazdagodott. Annál is inkább, mert az ország első szervezett osztályai között volt a zalaegerszegi. Az akkori vezetők (dr. Szilvás Rudolf főigazgató és dr. Grósz József főorvos) példát mutattak, hiszen előrelátó módon olyan újításokra vállalkoztak, aminek most is haszonélvezői vagyunk. Az intenzív osztály ugyanis minden kórház életében stratégiai jelentőséggel bír, hiszen súlyos vagy poszttraumás betegek ellátásáról kell gondoskodnia. Az ünnepégen jelen volt Balaicz Zoltán polgármester is, aki köszöntőjében elmondta: bár a város sosem volt fenntartója a kórháznak, mégsem mindegy számára, hogy milyen intézmény fogadja a betegeket. Az önkormányzat számára is fontos, hogy színvonalas, megfelelő infrastruktúrával és magasan képzett szakemberekkel ellátott kórház és kórházi osztályok működjenek Zalaegerszegen. A jubileum alkalmából a polgármester elismerő oklevelet adott át dr. Kovács Tamás főorvoson keresztül az aneszteziológiai osztály kollektívájának. A rendezvény történeti áttekintéssel és tudományos üléssel folytatódott. Dr. Bogár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának vezetője előadásában mindenekelőtt áttekintette a hazai aneszteziológiai szakma múltját és önállósodásának folyamatát. Mint mondta: a hazai műtéti érzéstelenítés gyökerei 1847-ig nyúlnak vissza. Ekkor végeztek először éternarkózisban műtéteket. A bódításos módszert előbb állatokon, majd embereken tesztelték. Az első éternarkózist 1847. februárjában végezte el Budapesten Balassa János. A 20. század első felében aztán az összes fontos orvosszakma társasággá alakult, majd a kórházakon belül is fokozatosan önállósodtak az egyes szakágak. Az aneszteziológia a ’60-as évek vége felé vált ki a sebészetből, így a zalaegerszegi részleg valóban az elsők között alakult önálló osztállyá az országban. Az akkori aneszteziológiai és intenzív osztály a zalaegerszegi kórház újonnan átadott főszárnyának 5. emeletén került kialakításra.
Az új, modern kórházi épületet 1969. november 15-én avatta fel dr. Szabó Zoltán akkori egészségügyi miniszter.

vissza az elejére

Belvárosi fejlesztések

A belvárost érintő jövőbeni fejlesztési és szabályozási tervekről tartott sajtótájékoztatót Bali Zoltán, Böjte Sándor és dr. Káldi Dávid (Fidesz-KDNP) képviselőjelöltek. Arról beszéltek, hogy megválasztásuk esetén milyen terveket szeretnének megvalósítani.

Böjte Sándor a közbiztonság javításáról szól. Emlékeztetett, hogy Zalaegerszeg a statisztikai adatok szerint a megyei jogú városok közül a legbiztonságosabb város. Ezt szeretnék megtartani, és az itt élők biztonságérzetét még tovább javítani. Bővítenék a térfigyelő kamerarendszert a Vizslaparkban, a buszpályaudvaron és a Kovács Károly téren. Jó a kapcsolatuk a rendőrséggel és a polgárőrséggel, mindkét szervezet jelenléte fontos a város egyes területein. A jövőben az együttműködést még szorosabbá kívánják tenni. Dr. Káldi Dávid elmondta: megkeresés érkezett hozzá konkrét dolgokban a belvárosban élőktől. Ilyen a zajszint egyes vendéglátóhelyekről, valamint a belvárosi rendezvények részéről. Úgy gondolja, fontos az itt élők nyugalma, ezért a belvárosi lét és a rendezvények között egy egységes kompromisszumot kellene kötni. Megígérte a zajszint felülvizsgálatát, valamint azt, hogy legalább egy fesztivált kiszerveznek a belvárosból. Szigorítani szeretné a köztisztasági rendeletet, és mint mondta, egyetlen cigarettacsikk sem lehet a Kossuth utcán és a környékén. Bali Zoltán a következő ciklusban megvalósuló beruházásokról szólt. Ilyen a Kosztolányi utca rekonstrukciója (már tervezési szakaszban van), út-, közmű- és útburkolat-rekonstrukció. A másik két beruházás a Kisfaludy utca és Ady utca közmű- és útburkolat-felújítás. Zalaegerszeg ékköve a belváros, itt fordulnak meg a legtöbben, nem mindegy, milyen városkép alakul ki az emberekben. Ezért továbbra is fontos a virágszigetek gondozása, új fasorok telepítése és a szelektív szigetek felülvizsgálata és elkerítése.

vissza az elejére

Járdák, parkolók

Az 1,7 milliárdos infrastrukturális fejlesztési program keretében elkészült a Hegyalja utca 54–60. szám alatti társasházak kiszolgálóútjának és a parkolóinak felújítása.

– AL –

Orosz Ferencné, a városrész önkormányzati képviselője a beruházás részleteiről elmondta, hogy a társasházak déli oldalán – a Köztársaság utcával párhuzamos szakaszon – a meglévő merőleges beállású parkolók és a kiszolgálóút rekonstrukciója történt meg. Az érintett szakaszon korszerűsítették a szennyvízcsatorna-hálózatot is. A kiszolgálóút keleti oldalán lévő merőleges beállású parkolókat kiemelt szegéllyel látták el. A vízelvezetést a meglévő zárt rendszerű csapadékvíz-csatorna biztosítja. Az alsó szakaszon található garázsok környezetében „K” szegélysort helyeztek el, hogy megvédjék azokat a csapadékvíztől. Idén folytatódott a Hegyalja utca 57. szám előtti tömbbelső lakóútjának és parkolóinak felújítása, ami közel 2,5 millió forintba került. A Pálóczi Horváth Ádám utca 13. szám előtti gyalogos úttest megújítása 1,4 millió forintból valósult meg. A Hegyalja utca 46–52. szám alatti társasházak járdáinak javítására megközelítőleg 700 ezer forintot költöttek. A Nemzetőr utca 10. számú társasház előtt a parkolósávot és a járdát elválasztó szegélyt cserélték ki, 880 ezer forintból. A Borostyán sor 20. szám előtt a korábban elhelyezett folyóka mellett a zúzott köves út oly mértékben kimosódott, ami nagymértékben korlátozza az ott lévő parkolók megközelítését. Várhatóan még ebben a hónapban, a probléma megoldásaként, a folyóka teljes hosszában 1,5 méter szélességben aszfaltsávot építenek be, amire 848 ezer forintot költenek.

vissza az elejére

Tökfesztivál és folklórműsor

Tökfesztivált és a pásztorhagyományok napját ünnepelték folklórműsorral, mesterség- és műhelybemutatókkal, népi játszóházzal, kiállítással, gasztronómiai kínálattal a gébárti Kézművesek Házánál. A jövőben inkább az utóbbi ágat kívánják majd kidomborítani, mondta Prokné Tirner Gyöngyi, a ház vezetője, a program szervezője, mivel a pásztorhagyományok ünnepe ritka az országban, ellentétben a tökfesztiválokkal. Külön szerencse, hogy az idén, éppen Szent Mihály napjára, az egyik jeles pásztorünnepre tudták szervezni a rendezvényt.

– b. k. –

Azért nem hiányoztak a tökös dolgok sem az idei programon. Többek között egy 230,5 kilogrammos Atlantic Giant példányt is felvonultatott Kiss Attila, aki Pórszombaton, 40 négyzetméteren, kézi beporzással termesztette direkt óriásira a kabakos növénykéjét, mellyel nemrég második helyezést ért el a rácalmási versenyen (a győztes 42 kilogrammal nagyobb egyedet mutatott be). Az egyébként sütőtöktermesztéssel foglalkozó gazda az idén másodszor vágott bele az óriástök-nevelésbe, s meg is haladta a tavalyi 218 kilogrammos méretet. A pásztorhagyományokra pedig azért is fontos felhívni a figyelmet – hangzott el – mert még vannak alkotók, akik ezt az ágat művelik. Így az egyik műhelyben Zalai Béla fafaragó a pásztorfurulya-készítés rejtelmeibe kalauzolt. Elmondta, nem minden pásztor tudott ilyen hatlyukú, hátsó sípos hangszert készíteni, de szinte mindannyian tudtak rajta játszani. Két furulyatípus volt, az erdélyi és a dunántúli, melyeknek a belső átmérője különböző. Az előbbi inkább gyümülcsfából, az utóbbi inkább bodzából készült. A díszítés szintén vidékenként változó volt. A legnehezebb feladat pedig a síprész elkészítése. A lyukak méretét pedig a hangszer hosszához, vastagságához és a hangmagassághoz kellett igazítani. Az idei tökfesztivál a szokásosnál több érdeklődőt vonzott, mégis megőrizte bensőséges hangulatát. A sülő sütőtök illatával átitatott házban népijátszóház-vezetők munkáiból nyílt vitrinkiállítás. Egyébként pedig új helyszínen, az alkotóház új kiállítóterében is tárlat várta a látogatókat. Nem maradt el a tökfaragó verseny és mókás tökfej fotók készítésére is volt mód. A hangulatfokozó zene a Re-Folk zenakarnak volt köszönhető.

vissza az elejére

Arányos városfejlesztést

A Tiéd a Város Egyesület sajtótájékoztatóján

A Tiéd a Város Egyesület Arányos városfejlesztést! címmel Szenterzsébethegyen tartott sajtótájékoztatót, melyen részt vett Keresztes Csaba polgármesterjelölt, Nagy Dezső József, az 1-es, Kiss Ferenc, a 2-es, és Bognár Ferenc, a 7-es választókerület önkormányzati képviselőjelöltje.

Az ellenzéki egyesület azt szeretné, ha a belvárostól távolabbi városrészben élők is azt éreznék, hogy ők is teljes jogú polgárai a városnak. Mint Keresztes Csaba fogalmazott, céljuk, hogy mindenki európai szintű, biztonságos úton mehessen haza, gépkocsijának veszélyeztetése nélkül. Nagy Dezső József utalt arra, hogy Szenterzsébethegy úthálózatának felújítását évek óta halogatja az állam, jelenlegi információja szerint nyolcmillió forint hiányzik a felújítás elkezdéséhez, amihez az önkormányzat ilyen kis összeggel sem kíván hozzájárulni. Kiss Ferenc azt emelte ki, hogy a polgárőrséget alanyi jogon fogják támogatni, nem a településrész képviselőjének lobbiereje lesz a döntő a támogatások odaítélésében.

vissza az elejére