Egzotikus fűszerek, konyhai cselek

Mautner zsófi a női szalonban

Imádja az egzotikus fűszereket, a hagyományos ételeket is szereti megbolondítani valamivel, gyakran pedig cselt alkalmaz, hogy felgyorsítsa a főzés folyamatát.

Kiss Gábor, Mautner Zsófi és Balaicz Zoltánné

– pet –

Mautner Zsófi gasztroblogger volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Zalaegerszegi Női Szalon vendége a közelmúltban. A közismert szakácscsal és műsorvezetővel – akinek hamarosan a 15. kötete jelenik meg – Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője beszélgetett. Mautner Zsófi diplomatacsaládban született, gyermekkora nagy részét külföldön töltötte, majd a közgazdasági egyetem elvégzése után maga is diplomata lett. Az ételek ugyanakkor mindig nagy hangsúlyt kaptak az életében, hiszen mint mesélte, „főzőcsaládban” nőtt fel; mindenki tudott és szeretett főzni körülötte. Ez nála sem volt másképp! Így nem csoda, hogy 2005-ben szórakozásból elindította saját gasztroblogját (Chili és Vanília), hogy receptjeit és a hozzájuk kapcsolódó történeteket megossza az olvasókkal. Szabadidejében blogolt; tulajdonképpen egy szál laptoppal kezdte pályafutását. Nem tervezte, hogy a hobbiból egyszer hivatás lesz. 2009-ben mégis felhagyott a brüsszeli diplomata állásával és szakácsnak tanult. Azóta könyveket ír, műsorokat vezet; nemcsak konkrétan az ételekkel foglalkozik, hanem azzal is, hogy hogyan kell berendezni és felszerelni egy jó konyhát. Például az alap, hogy kell egy jó kés! Na, meg egy minőségi öntöttvas lábos. Ez nem olcsó ugyan, de csak egyszer kell megvenni.
Azt tapasztalja, hogy nagy általánosságban a nők kísérletezőbbek, mint a férfiak, sőt sokszor épp a férfiak az újítások gátjai. Mert jobban ragaszkodnak a hagyományos ételekhez, ízekhez. Szerinte érdemes trükköket bevetni. Nem kell mindig megmondani nekik, hogy épp újítottunk a recepten, vagy hogy belecsempésztünk az ételbe valami új fűszert. Pláne, ha elégedettek a végeredménnyel. Egy-egy népszerű étel esetében (például rántott hús) valami cselt is alkalmazhatunk, hogy az gyorsabban elkészüljön. A blogger például utál panírozni, így a rántott húst a liszt után egy kefires masszába forgatja; nem egyenként a szeleteket, hanem az összes húst egyszerre. Ha ezt olajban kisüti, a végeredmény ízletes lesz és ropogós. Mivel kiskora óta utazott a család, nála alapvető a más népek és kultúrák tisztelete, szeretete, így az újdonságokra való nyitottság is. Hiszi, hogy egy-egy országot annak gasztronómiája révén lehet először megismerni. Imádja az egzotikus ételeket, fűszereket. Bár azzal is tisztában van, Magyarországon az emberek sokszor idegenkednek a távoli ízektől. Szerinte kezdetben ezeket apránként érdemes kóstolgatni vagy beletenni az ételekbe. Az is fontos, hogy a fűszer mindig csak támasza legyen az ételnek, nem szabad, hogy uralja azt. Mint mondta: a hétköznapi magyar konyha elég kevés fűszert használt (só, bors, paprika, kömény, esetleg babérlevél), pedig ha kinyitunk egy középkori szakácskönyvet, akkor sok olyan hozzávalóval találkozhatunk, amit ma már egzotikusnak gondolunk. Szerecsendió, sáfrány, gyömbér…
Neki nagy kedvence a római kömény, a korianderzöld, és a zöldfűszerek is. Ezek itthon eléggé megosztják a közvéleményt, pedig érdemes velük kísérletezni. Persze az arányok fontosak, mert intenzív ízekről van szó. Elárulta: a sztárséfeknél most az az új trend, hogy vad- és gyógynövényekkel bolondítják meg az ételeket. Ezek a divatok fokozatosan vidékre is eljutnak majd. Pont úgy, ahogy az újhullámos kávézók, kézműves pékségek és cukrászdák, street foodok és bisztrók divatja. Ma már minden régióban van egy-egy menő hely. Mautner Zsófi arra biztat mindenkit, hogy minél többet vásároljunk a helyi piacon. Ez egyrészt sok ötletet ad, másrészt egészséges és környezettudatos megoldás is. Szerinte bátran válogassunk a szezonális zöldségek közül, mert nem kell mindig húst enni. Vagy, a hús mellé sem muszáj mindig rizst vagy krumplit enni. A sült zöldségek, fűszeres zöldségraguk, saláták is lehetnek ugyanolyan laktatóak, és változatosan, idénynek megfelelően lehet őket elkészíteni. Neki még tizenöt év után is rengeteg ötlete van.
 

vissza az elejére

Repülő üzemmódban az új zenekar

Flight mode-nagylemez szeptember végén

Szeptember végére készült el az első nagylemezük, és remélik, jelenleg még csak egy hosszabb folyamat elején vannak. A stílusuk fő csapásiránya a jazz-funk-pop. Kizárólag saját szerzeményű, élőben megszólaló dalokkal a zalaegerszegi Flight Mode zenekar most kezdi felütni fejét a helyi zenei életben. Augusztus óta két koncertet is adtak a megyeszékhelyen.

– b. k. –

Nem könnyű manapság új zenekart alapítani, a tagok (Gyulai Ádám zenekarvezető, basszusgitár, Molnár Viki ének, Monostori János billentyűsök, Kontra László gitár, Radics Igor dobok és Salamon Attila gitár) mégis belevágtak 2017 tavaszán. Korábban mindenki másféle zenei életet élt, aztán összeértek a sorsvonalak. A fél zenekar játszott már együtt korábban elektronikus alapokkal. Ezt cserélték élő zenére az újonnan csatlakozókkal teljessé válva. A szeptember végére kiadott nagylemezen 13 dal kapott helyet, mely tükrözi a tagok sokféle zenei ízlését. Ami azonban mindannyiukban közös, az a belső igény, mely nívós örömzenéléssel indult, és két év alatt színvonalas zenekarrá érett, melynek máris jók a visszhangjai. Mint mondják, olyan stílusú zenét játszanak, amit ők maguk is szívesen hallgatnak. Legkedveltebb a smooth-jazz, a funk és a pop, de rock- és blueselemek is fellelhetők a szerzeményekben. Magyar és angol nyelven szólalnak meg az énekek, Viki erőteljes hangján. A dalok nagy részét Monostori János szerzi, de együtt ötletelnek, az egyes hangszerek megszólalása kapcsán. Úgy érzik, a szakmai és magánéleti nehézségek ellenére együtt a csapat. Igyekeznek fedél alá hozni a próbákat, és a nem kommersz zenét sújtó minden nehézség ellenére, jövő nyárra fellépési lehetőségek sorában reménykednek.

vissza az elejére

Születésnap, koncertek, kiállítás

Kreatív díszművelődés a móriczban

Ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Díszművelődés kortárs programsorozat. Az elnevezés onnan ered, hogy a főleg zenészekből álló fiatalok kezdetben az egykori bőrdíszmű gyárban kaptak próbatermet.

– pet –

Az esemény azóta már új helyszínre, mégpedig a Móricz Zsigmond Művelődési Házba költözött. Október 26-án 16 órától most is ide várják az érdeklődőket. Nagy Csaba szervező lapunknak elmondta: az eddigiekhez hasonlóan koncertekre és kiállításra is sor kerül a délután, illetve az este folyamán. De kétszemélyes hip-hop és felolvasóest is színesíti a programot. Fellép a XVII. századi spanyol és olasz dalokból merítkező Duo Chiaro (Podhorszky Gábor gitárművész és Toldi Orsolya énekes), a TeráPia zenekar, a Praha együttes (akiknek a napokban jelenik meg új albumuk), valamint Kustán Ádám is. Ami a kiállításokat illeti: a fotó, grafika és festészet egyaránt képviselteti magát. Többek között Borsos Zoltán, Perom Benjamin, Hajdu Szabina, Hajdu Eszter, Kovács Tamás és Gyarmati Dóri munkáiból nyílik válogatás. Nagy Csaba hozzátette: amikor öt évvel ezelőtt szervezőtársával, Hajdu Eszterrel megálmodták az eseményt, az volt a céljuk, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a városban élő fiatal, vagy szárnyaikat bontogató tehetségeknek. Ez a koncepció azóta sem változott. Keresik és várják azokat a kreatív egyéneket, akik zenéléssel, képzőművészettel, foglalkoznak, vagy pedig az irodalom/színház világában mozognak otthonosan. Az is cél, hogy a fiatal alkotókat és előadókat összehozzák a befogadókkal, vagyis az értő és nyitott szellemű közönséggel. Az ötödik, születésnapi Díszművelődéshez most is készült egy promóciós videó, melyben ismét egy nagy ruhásszekrény a „központi elem”, a főszereplő pedig az útkereső Mr. D.
Az est részleteiről a Díszművelődés Facebook-oldalán lehet tájékozódni.
 

vissza az elejére

Reflex, nyári színház, szabadságvágy

Merő béla a művészbejáróban

A Művészbejáró az Orgonában rendezvénysorozat legutóbbi vendége dr. Merő Béla rendező volt. Zalaegerszeg híres amatőr színi társulatának, a Reflex Színpadnak az alapítóját talán annyira nem is kell bemutatni a helyi közönségnek, hiszen neve sokáig összeforrt az itteni színházi élettel.

– pet –

Mint arra az est moderátora, Arany Horváth Zsuzsa újságíró bevezetőjében utalt: változatos életutat és pályát tudhat maga mögött az 1948-ban Szekszárdon született színházi szakember. Előbb népművelői, könyvtárosi, majd közművelődési diplomát szerzett Szombathelyen és Debrecenben. Aztán a Színházi és Filmművészeti Főiskolán végzett, végül a pécsi egyetemen színház-esztétikából doktorált. Mint mesélte: a színház alapvetően sokáig irritálta. Úgy érezte, hogy a benne dolgozók nagyon ki vannak szolgáltatva a közönségnek és a váratlan helyzeteknek. Ezért egy ideig a film felé kacsintgatott. Végül mégis a világot jelentő deszkáknál kötött ki. A nosztalgikus hangulatú eseményen sok minden szóba került: Baka István költővel való barátsága, a reflexes évek, illetve hogy milyen volt a szocializmus éveiben amatőr színházat működtetni. Természetesen Ruszt Józsefről és a Hevesi Sándor Színház alapításának éveiről is beszélt. Pláne, mert a kőszínház léte kihatott a Reflexre is. Talán nem véletlen, hogy 1982-től Merő Béla a Hevesi-színház rendezője is lett; majd’ húsz éven keresztül. Persze, mivel elég nyughatatlan szellem és alkat, mindig kitalált valami újdonságot: például nyári színházat az Alsóerdőn és Egerváron. De a 2000-es évek első felében a VMK részeként működő Kelet-Közép Európai Kulturális Központ művészeti vezetője, majd a Griff Bábszínház egyik alapítója is lett. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház rendezője. Mint arra az est moderátora is utalt: talán túl sok helyről kirúgták, túl sokszor váltott munkahelyet, és valahogy mindig szembekerült az aktuális hatalommal. Lehet, hogy ez a nagy szabadságvágy valami generációs attitűd? A rendező szerint valóban nehezen tud kompromisszumot kötni. Mindenáron nem is akar, sőt megfelelni sem szeretne igazából senkinek. Maximum magának a nagybetűs Színháznak. Ez utóbbiról többek között azt vallja, hogy a színház művészi nyelve nemcsak a szöveg – ahogyan azt sokan gondolják. Sokszor sokkal fontosabb a test; a test játékából létrehozott helyzet (aminek persze része a szöveg). Mindig az érdekelte, és azzal kísérletezett, hogy mi mindent lehet ebből kihozni.

vissza az elejére

Villámcsődület

A zalaegerszegi Ady-iskola diákjainak énekétől volt hangos október 1-én a belváros. Az intézmény egy játékkal egybekötött flash-mob-ot szervezett a Dísz térre.

Október első napja 1975 óta a zene világnapja. Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezte, hogy legyen évente egy olyan nap, amikor a muzsika fontosságára hívják fel világszerte a figyelmet – mondta Perlakiné Vigh Valéria szervező, kórusvezető, az Ady-iskola énektanára. A gyerekek a villámcsődület alkalmával egy népszerű Halász Judit-dalt énekeltek, melyben Babits Mihály jól ismert verssorai is felcsendülnek: „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” A közös éneklést a RockOnLelkek zenekar kísérte. A rendezvény keretében egy kis játékkal is várták a diákok a járókelőket. Zenével kapcsolatos kérdéseket tettek fel, a helyes válaszért pedig ajándék járt.

vissza az elejére