Felejteni nem szabad! | Az építészeti értékekre koncentrálnak |
Wittner mária volt a pofosz vendége
A POFOSZ Zala Megyei Szervezete, valamint az '56-os Hagyományőrző Egyesület meghívására október 22-én Zalaegerszegre látogatott Wittner Mária politikus, 1956-os szabadságharcos.
A civil szervezetek tagjai az ÁVH egykori Mártírok úti székházában fogadták Wittner Máriát. A komor napokat látott hely most a kommunizmus áldozatainak börtön- és emlékmúzeuma, ezt tekintette meg egy tárlatvezetés során a politikus. Az esemény előtt az egyházi szervezetek helyi képviselői (Hodánics Péter református lelkész, Kovács József katolikus pap, Zsugyel Kornél evangélikus lelkész) az egykori '56-os elítélt jelenlétében áldották meg a múzeumot. A rendezvényen Kiss Bódog Zoltán, a PFOSZ zalai szervezetének elnöke mondott köszöntőt, felidézve a ház történetét. Mint mondta: az egykori ÁVH-székház egy emblematikus hely a városban, hiszen rengeteg zalai embert meghurcoltak, kínoztak itt. Olyanokat, akik valamilyen formában szembe mertek szállni a kommunista rendszerrel. Örömteli, hogy néhány éve a Göcseji Múzeum szakmai támogatása mellett emlékhelyként, börtönmúzeumként funkcionálhat a hely, hiszen fontos, hogy minél több fiatal ismerje meg a szomorú és igazságtalan múltat. A szervezet tagjai annak külön örülnek, hogy most a leghitelesebb '56-os szabadságharcos is ellátogatott Zalaegerszegre, hogy megtekintse a kiállítást. Wittner Mária – akit fegyveres szervezkedésben való részvételért és az államrend megdöntésére irányuló kísérletéért 1957-ben előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, majd 1970-ben szabadlábra bocsátottak – beszédében kiemelte, hogy a fiatalok figyelmét fel kell hívni '56 üzenetére. Felejteni ugyanis nem szabad, és beszélni kell – mégpedig bátran – az akkori eseményekről. Néhányan még vannak, akik átélték a megtorlás éveit, nekik ez kiemelt feladatuk. Mint ahogy az is, hogy tisztára mossák azok becsületét és nevét, akik halállal fizettek forradalmi tetteikért. A rendezvény a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben folytatódott, ahol „Az '56-os forradalom Wittner Mária szemével” című megemlékezésen vehettek részt az érdeklődők.
Az építészeti értékekre koncentrálnak
Műemlék lehet a zsinagóga, hasznosulhat a ruhagyár?
A helyi műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem aktuális helyzete került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A rendezvény vendége volt dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, az egyesület alelnöke, valamint Bálizs Andrej főépítész.
|
Bálizs Andrej, dr. Vándor László és Czeglédy András |
– pP –
A városvédők elnöke, Czeglédy András elmondta: a téma apropója az,
hogy éppen öt esztendővel ezelőtt, 2014 őszén készítettek egy felmérést
Zalaegerszeg épített értékeinek, műemlékeinek helyzetéről. Akkor azt
állapították meg, hogy az értékvédelem összességében jó, sok védett épület és
műemlék megújult, illetve különféle térelemekkel, világítással szépült azok
környezete is. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy kellő karbantartás hiánya
miatt megnőtt azoknak az épületeknek a száma, melyeknek az állaga erősen
leromlott, vagy pont egy kevéssé sikerült felújítás miatt veszítették el eredeti
karakterüket. A városvédők 2014-ben a felmérés eredményével megkeresték az
önkormányzatot. Kérelmezték, hogy vegyék számba az elhanyagolt épületeket, és
szükség esetén hatósági eszközökkel kötelezzék a tulajdonost a karbantartásra.
Illetve, hogy a város fordítson nagyobb támogatást a védett épületek
felújítására. Bár a közgyűlés áttekintette a helyzetet, érdemi határozat nem
született.
Az elnök hozzátette: 2014 óta sok minden változott – így a polgármester és a
főépítész személye – és maga a műemlékvédelmi törvény is. Az új szabályozás
következtében például az épületek egy része kikerült a műemléki besorolásból.
Vannak olyan védett épületek, melyeknél állami feladat lett az óvás, mások
esetében pedig a tulajdonosoknak vagy a helyi önkormányzatnak kell lépéseket
tenni a karbantartás érdekében. Czeglédy András szerint, bár sok
pozitívum történt az elmúlt években (például a plébániahivatal, kvártélyház,
levéltár, sóház felújítása, illetve több külvárosi kápolna és szobor
rekonstrukciója), azért továbbra is aggályosnak találják azoknak az épületeknek
a sorsát, melyeken évtizedek óta nem történt semmilyen felújítás. Az is látszik,
hogy minden esetben az állam sem jó gazda, hiszen kevés központi forrás áll
rendelkezésre a műemlékek karbantartásához.
Az ülésen dr. Vándor László tartott előadást a műemléki törvény
változásairól, illetve a zalaegerszegi műemlékek aktuális állapotáról. Kiemelte:
a 2015-ös törvényi szabályozás következtében kétlépcsőssé vált a műemléki
besorolás. Vannak jogszabály alapján műemlékké nyilvánított épületek.
Zalaegerszegen ebből nagyon kevés van, mindössze tizenhat. Ezenkívül megjelent
egy úgynevezett „nyilvántartott műemlék” kategória, ami tulajdonképpen egy
lépcsőfok a tényleges műemlékké válás felé (hogy végül azzá is válik-e egy
épület, azt majd az idő eldönti). A város területén jelenleg hét ilyen
nyilvántartott műemlék található (ilyen például a Göcseji Múzeum épülete, vagy a
sóház). Az előadás során elhangzott: országos viszonylatban itt kiemelkedően jó
a műemlékek állapota. Ennek oka az, hogy kevés van belőlük, illetve hogy jó
részük közfunkciót tölt be. Sok közülük meg is újult az elmúlt években.
Vándor László szerint három problémás épület van: az egykori Korona
Szálló, a Rákóczi út 19. szám alatt álló lakóépület, valamint a Csácsban lévő
volt apátsági lak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy sok értékes épületet annyira
kitakarnak az elburjánzó vagy oda nem illő növények, hogy láthatatlanná vált a
karakterük. Az ülésen szóba került a ruhagyár épülete is, mely két évvel ezelőtt
épp a városvédők ténykedésének hatására bekerült a nyilvántartott műemléki
kategóriába. Később viszont egy tulajdonosváltás következtében ki is került
ebből a besorolásból, amit a civilek sajnálatosnak tartanak. Bálizs Andrej
főépítész az elhangzottakra reagálva elmondta: a városban lévő védett épületek
egy része vagy már megújult, vagy rekonstrukció alatt van. Az önkormányzat
igyekszik minél több régi, értékes épületet műemlékké nyilváníttatni. Első
körben például a zsinagóga épületét. Ami a ruhagyárat illeti: a város szövetében
egy régi seb ez az épület, hiszen a bezárás óta nem talált funkciót, állaga
pedig egyre romlik. Mivel az új tulajdonos elképzeléseit behatárolta volna a
nyilvántartott műemléki kategória, ezért valóban levették ezt az épületet a
listáról. A város számára mindenképpen az a cél, hogy a ruhagyár funkciót
találjon, és minél előbb használatba kerüljön. Ezáltal a környezete is
megszépülhet, megújulhat. A tulajdonos tervei szerint loftlakások kerülnek itt
kialakításra.