A „Mosollyal a betegség ellen!” Reumatoid Artritisz Klub Zalaegerszeg belvárosi történelmi sétát szervezett tagjai számára. Megyeri Anna történész, főmuzeológus kalauzolta a jelenlévőket a gyalogtúrán, melynek apropóját az artritis világnap adta.

– AL –

1996 óta, minden év október 12-én tartják világszerte az artritis világnapot, melyhez kapcsolódóan szerveztük meg mi is ezt a programot az önkormányzati választás miatt október 18-án – mondta érdeklődésünkre Németh-Horváth Kata klubvezető a gyülekezés helyszínén, a város egykori központjának számító Deák téren. – Úgy gondoltuk, idén ne egy előadóteremben emlékezünk a világnapról, hanem egy belvárosi történelmi séta keretében, kint a szabadban. Örömünkre szolgál, hogy mi is megismerhetjük közelebbről az építészeti emlékeket, épületekhez fűződő históriákat. Igaz, kevesebb sétával. A krónikus sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) ugyanis, ahogy a nevében is bent van, az ízületeket támadja meg, ami nemcsak fájdalommal, de a mozgás beszűkülésével is jár. A világnap fő célkitűzése, hogy felhívja az orvosi, egészségügyi közösség, valamint a lakosság és ezen belül az érintettek figyelmét a ma még gyógyíthatatlan betegségre, a fájdalmas tünetekre, a kezelés lehetőségeire.
Az öt éve megalakult artritisz klub folyamatosan szervez mozgásterápiás foglalkozásokat tagjai számára, akik korábban dr. Szabó József vezetésével mindfulness, vagyis fájdalomkezelési tréningen vehettek részt. A PTE Zalaegerszegi Egészségtudományi Karának gyógytornászhallgatói is a segítségükre vannak. A lábtorna most ért véget, és kezdődik a vibroakusztikus terápia. Az újszerű kezelési mód a hangrezgés gyógyító erejét veti be többek között fájdalomcsökkentésre és a mozgásterjedelem növelésére. Egy gyógytornászhallgató tartja ezt a terápiát is, ami szintén ingyenes és több alkalomból áll. Megyeri Anna történész, főmuzeológus elsőként a bíróság barokk épületegyüttesére hívta fel figyelmet, amit 1730–1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján építettek fel, és ami a régi Zala vármegye székházául szolgált. Szó esett Deák Ferenc szobráról, a sóházról, az 1890-ban takarékpénztárként átadott Göcseji Múzeum épületről, a Mária Magdolna-plébániatemplomról. A klub tagjai ellátogattak az idén 125 éves fennállását ünneplő Arany Bárány Hotel dísztermébe, valamint a Megyeházára.

vissza az elejére

Emlékezés a fizika fejedelmére

Konferencia eötvös loránd munkásságáról

Eötvös Lóránd fizikus halálának 100. évfordulójára emlékeztek egy tudományos konferenciával a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Az idén éppen 125. születésnapját ünneplő iskola csatlakozott a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) Ifjúsági Tagozatának „Eötvös-emléknap” elnevezésű országos programsorozatához.

– pet –

Mint azt lapunknak Schneider János, a Zrínyi-gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: a GTTSZ Ifjúsági Tagozata kérte fel őket, hogy kapcsolódjanak be az Eötvös100 programsorozatba. Ezt jól be is tudták illeszteni az iskola 125 éves jubileumi eseményei közé. Annál is inkább, mert sok olyan gimnazista van, aki a későbbiekben fizikával vagy matematikával szeretne foglalkozni, vagy e tárgyakból készül érettségi és felvételi vizsgát tenni. Az országos Eötvös-emléknap áprilisban indult útjára; több vidéki városban is zajlott tudományos emlékülés. Legutóbb Szolnokon került sor a konferenciára. A zalaegerszegi rendezvény fővédnöke dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Balaicz Zoltán polgármester voltak. Az igazgatóhelyettes hozzátette: a napokban a „fizika fejedelmének” nevezett Eötvös Loránd életéről és munkásságáról egy kiállítással is megemlékeznek, ezenkívül a diákok megismerhetik az Eötvös-inga működését, de más izgalmas fizikai kísérletekben is részt vehetnek. A tárgyak és a kiállított dokumentumok a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum jóvoltából „vendégeskednek” a gimnáziumban. Az Eötvös-emléknapon köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, a tudományos ülést pedig a GTTSZ nevében Janzsó Antal főtitkárhelyettes nyitotta meg. Elhangzott: a szövetség a műszaki és közgazdasági értelmiség érdekvédelmi szervezeteként kiemelten támogatja a kutatást, a fejlesztést és az ismeretátadást. Örülnek, hogy a 2019-es év Eötvös Loránd-emlékév lett, hiszen fontos, hogy minél több fiatal megismerje „a fizika fejedelmének” munkásságát. Eötvös Loránd 1848-ban született, 1867-ben kötelezte el magát a természettudományok mellett. Doktori fokozatot a heidelbergi egyetemen szerzett, majd visszatért Magyarországra. Nevéhez fűződik többek között a folyadékok felületi feszültségének és molekulasúlyának összefüggéseire vonatkozó Eötvös-féle törvény. Egyik fő műve pedig a Columb-féle gravitációs inga továbbfejlesztése; mely munkája révén már a föld alatti ásványok kutatására is alkalmassá vált.
Az emléknapon több szakmai előadás hangzott el, de az iskola egyik végzős diákja, Pácsonyi Péter is felszólalt („És mégis mozog a Föld, avagy a Föld forgásának kimutatása Eötvös-mérleg segítségével” című prezentációját mutatta be). A rendezvény végén Horváth Attila iskolaigazgató mondott zárszót.

vissza az elejére

ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ Az ipar, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás kompetenciaközpontja „A vezető technológiai tudást elérhetővé, megoszthatóvá, felhasználhatóvá kell tenni!" – ezzel a mottóval nyitotta meg kapuit a zalaegerszegi járműipari tesztpálya szomszédságában magántőkéből létesült ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ. Molnár Gábort, a beruházó Z-One Park Kft. ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogy a létesítmény, mint az ipar, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás kompetenciaközpontja, milyen szerepet vállal a járműipari fejlesztések terén. Molnár Gábor az átadási ünnepségen Antal Lívia – A ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ szeptember 20-i átadásával megkezdte működését a Science Park-program első üteme az északi ipari zónában, melynek fejlesztése 2004-ben indult el. 2014-ben az országban elsőként nyerte el a Tudományos és Technológiai Park címet. Az ipari park lényegében betelt fejlesztésének az első tíz évében. Mindemellett a város által létrehozott inkubátorház is szinte végig telt házzal működött, és a korábbi Technológiai Centrum keretében elindultak a műszaki kutatás-fejlesztési együttműködések. A park fejlesztésének második tíz évét a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozása határozza meg, amellyel nemcsak a park második ütemének betelepítése indult el, hanem egy új gazdasági ökoszisztéma kialakítása is – beszélt az előzményekről Molnár Gábor. – Hogyan segíti ezt a folyamatot a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ? – A mobilitáshoz, a közlekedéshez kapcsolódó új technológiák megjelenése, valamint a negyedik ipari forradalomként említett ipar 4.0 a gyártási módszerek és a mindennapi eszközeink alapvető megváltozását idézik elő. A gazdasági fejlődés irányváltása pedig a hagyományos üzleti modellek újragondolását követeli meg. A ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ célja éppen az, hogy a betelepülő vállalkozások és egyetemek, a járműipari tesztpályához kapcsolódó szereplők, a térségi ipari valamint a központ mögötti partnerek széleskörűen működjenek együtt egymással. A kutatási központ éppen ezért kíván a térség gazdaságfejlesztésének motorja lenni, hiszen küldetése a kutatás-fejlesztés, az innovatív technológiákat alkalmazó vállalatok bevonzása, továbbá a felsőoktatási háttér és az ipari szféra összekapcsolása. – Palkovics László az átadási ünnepségen azt hangsúlyozta: Magyarország a zalaegerszegi tesztpálya létesítésével és a jogszabályi környezet biztosításával arra törekszik, hogy a térségben és Európában is vezető szerepre tegyen szert a járműipari, közte az önvezető járművek fejlesztésében. A kutatási központ hogyan tudja ezt elősegíteni? – A kutatási központ a zalaegerszegi járműipari tesztpálya közvetlen tudásbázisa lesz, hiszen professzionális ipari környezetével segíti a térség ipari szereplőinek műszaki és technológiai fejlesztéseit. Teret ad továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Bay Zoltán Kutatóintézet járműipari tesztpályához kapcsolódó fejlesztéseinek a globális vezető technológiákat fejlesztő és alkalmazó ipari vállalatokkal való szoros együttműködésében. Mint szolgáltató- és kutatóhely, aktív szerepet vállal a műszaki tudás humán bázisának erősítése és fejlesztése terén. Ezáltal hozzájárul a magasan kvalifikált munkaerő képzéséhez, a szakemberek helyben tartásához. – Elhangozott, hogy a Magyarországon létesítendő nyolc science park egyike Zalaegerszegen lesz. – A kormányzat által elkészített versenyképességi program részeként valósulnak meg a science parkok az országban, amelynek nem eleme a magánberuházásban felépült ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ, viszont szinergiát képez vele, mert közösek a célok. – Milyen infrastruktúrával áll rendelkezésre a központ a bérlők számára? – A kétezer négyzetméteres épületben irodák, laborok és műszaki műhelyek találhatók. A központban a helyben lévő szakemberek és az együttműködő partnerek a járműipar, a mechatronika, a szoftver és kommunikációs technológiai fejlesztések, valamint a gépészeti tervezés, gyártástechnológiák és anyagtechnológiák fejlesztése területein adnak kutatás-fejlesztési, innovációs és műszaki szolgáltatási megoldásokat. Ezek a tevékenységek a járműipar más területeinek kutatás-fejlesztési irányaival is bővülhetnek, melyek nemcsak a térség, de az ország gazdasága számára is kitörési pontot jelenthetnek. A kutatási központ gyakorlatilag betelt. A hazai és nemzetközi vállalatok és egyetemek körében egyaránt nagy az érdeklődés, ezért már a bővítésben gondolkodunk – zárta a beszélgetést Molnár Gábor.

vissza az elejére