Múzeumi digitalizáció zalaegerszegen is

A közgyűjteményi digitális stratégia részeként ötvennégy múzeum – köztük a Göcseji Múzeum – gyűjteményének válogatott anyagát fotózzák le szakavatott műtárgyfotósok. Cél, hogy a jövőben a világhálón is megtekinthetők és kutathatók legyenek a legbecsesebb tárgyak.

– pet –

Az országos program részeként a napokban a Göcseji Múzeum raktárépületébe is megérkeztek a budapesti tárgyfotósok, akik két nap alatt kétszáz műtárgyat fényképeztek le, műtermi körülmények között. A projekttel kapcsolatban dr. Kostyál László, a múzeum igazgatóhelyettese a sajtót arról tájékoztatta, hogy a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálásával zajlik az országos digitalizáció. Ennek első menete az, hogy a programhoz csatlakozó múzeumok mindegyike 200 műtárgyat választott ki saját gyűjteményéből, amiket a fővárosból érkezett szakemberek lefotóztak. Az a cél, hogy 2021-re a magyar közgyűjtemények állományának legalább ötven százaléka digitalizálva legyen. A tárgyak fotói a hozzájuk kapcsolódó rövid leírásokkal együtt a MuseuMap elnevezésű internetes oldalra kerülnek majd fel. Így bárki számára kereshetővé, hozzáférhetővé válnak, segítve ezzel a tanulást, ismeretszerzést.
Az igazgatóhelyettes hozzátette: két tematika mentén választották ki a kétszáz tárgyat. Egyrészt a Göcseji Múzeum gyűjteményében található legszebb, legértékesebb, vagyis a „topkategóriás” tárgyak kerültek a kamera elé. Főleg néprajzi, történeti, képző- és iparművészeti relikviákról van szó. A másik témakör pedig az utazás. Ezt központilag határozták meg a projekt felelősei. Az egyes múzeumok – gyűjteményükhöz mérten – szabadon értelmezhetik az utóbbi feladatot. Akár korabeli menetjegyek, közlekedési eszközök és más tárgyi emlékek is kapcsolódhatnak a témához. A digitalizációs program többlépcsős, hiszen 200 tárgy egy múzeum teljes gyűjteményének általában csak a töredéke (a Göcseji Múzeum állománya 50 ezer darabos, ehhez jön még hozzá a régészeti anyag). Így a jövőben is sor kerülhet hasonló műtárgyfotózásokra, hogy a minél több tétellel bővüljön a központi honlap.

vissza az elejére

Irodalmi kalandozások és színháztörténet

Új pannon tükör lapszám és merő béla-kötet

Megjelent a Pannon Tükör idei ötödik száma. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett lapszám- és kötetbemutatón dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Egyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket.

– pet –

Felidézte a periodika és az azt kiadó szervezet múltját; a kulturális folyóirat ugyanis jövőre 25 esztendős lesz. Az eltelt időszak sikerét jelzi többek között az is, hogy a közelmúltban példányszámot kellett emelniük, országszerte egyre több újságosstandon kapható a lap, és egyre több író-olvasó találkozóra hívják a szerkesztőket. A Pannon Tükör legfrissebb számát Bubits Tünde főszerkesztő és Nagygéci Kovács József főszerkesztő-helyettes mutatta be. Elhangzott: a szépirodalmi rovat szerzői között megtaláljuk Zalán Tibor és Babiczky Tibor költőket, valamint Szabó Imola meseírót. A helytörténet rovatot ezúttal Molnár András történész, levéltárigazgató jegyzi, aki Deák Antal haláláról és emlékezetéről írt tanulmányt. A kritika rovatban szó esik Lovasi András dalszövegeiről, amik költeményekként is megállják a helyüket. A társművészetek rovatban pedig Karáth Anita írása olvasható a Griff Bábszínház Nyúl Karcsi a Vizslaparkban című ősbemutatójáról. A lapszámbemutatót kötetbemutató követte: a közelmúltban jelent meg Merő Béla rendező „Egy színházalapítás viszontagságai” című könyve, mely a székelyudvarhelyi színház létrejöttének nehézségeibe avatja be az olvasót. A szerzőnek tavaly már napvilágot látott egy hasonló kötete, akkor a zalaegerszegi Reflex Színpad történetét foglalta össze az alapító-rendező. Az új könyvvel kapcsolatban Merő Béla elmondta: 20 éve alapította meg a székelyudvarhelyi színházat, ami embert próbáló feladat volt. A politikai helyzet és a bürokratikus akadályok miatt néha kaffkai helyzetekbe sodródott. (A kötet többek között ezekről is beszámol.) A színház viszont azóta is él és működik, ami mégiscsak örömre ad okot.

vissza az elejére

Zrínyi-tabló és dizájntárgyak

Ünnepség a 125 éves gimnáziumban

Megújult a Zrínyi Miklós Gimnázium Zrínyi-tablója. Az iskola idén ünnepli fennállásnak 125. évfordulóját, ennek apropóján modernizálták a névadó életét és munkásságát megörökítő tablót, mely a földszinti folyosón található.

– pet –

Mint azt Stárics Roland igazgatóhelyettes az avatáson elmondta: négy tanár – Beckné Sallay Anikó, Monok Zoltán, Hajduné Szabó Ágnes, Vajda Lászlóné – vállalt komoly szerepet a tabló elkészítésében. A Zrínyi életét bemutató anyag megújítására azért volt szükség, mert a korábbiakhoz képest vannak már friss kutatási eredmények, illetve szerettek volna egy látványosabb, modernebb – képekkel, térképekkel és dokumentumrészletekkel illusztrált – tablót a falra tenni. Jó alkalom volt ehhez a gimnázium 125. születésnapja, melyhez több rendezvény is kapcsolódik idén. A Zrínyi-tablót Vajda Lászlóné Ági néni, az iskola nyugalmazott történelemtanára avatta fel, felelevenítve Zrínyi Miklós életének (1620–1664) fontosabb állomásait. Mint fogalmazott: a bemutatott anyag Zrínyi költői és közéleti kiválóságáról, valamint tisztességéről, de vívódó, hazáért aggódó személyiségéről is hírt ad. Emberi és erkölcsi nagysága előtt ma is fejet hajthatunk. Az eseményen mutatták be azokat a jubileumi emléktárgyakat, melyekre az iskola új emblémája került. Karvalits Levente tanár elmondta: a logó szintén a 125. évforduló kapcsán újult meg, amit már több közkedvelt tárgyra (pólókra, tornazsákokra) rá is nyomtattak. Az újdonsült jelképet (amin többek között az iskola homlokzatának grafikája, egy korabeli íróeszköz és a 125 éves felirat látható) Gergály Renáta 12. osztályos tanuló tervezte. A dizájntárgyak létrejöttét pedig Kiss Zsolt igazgatóhelyettes munkája is segítette.

vissza az elejére