Intelligens oktatóterem a Széchenyiben

Hívják a fiatalokat az intézménybe

A Széchenyi István Szakgimnáziumban KNX-rendszer oktatására berendezett oktatótermet adtak át. A szabvány az egyik legmodernebb épületirányítási, épületfelügyeleti rendszer a világban, amelynek működését sajátíthatják el a diákok.

– AL –

Némethyné Lövey Zsuzsanna igazgató elmondta, nemcsak a diákok, de a felnőttképzésben részt vevők is használhatják a labort, amit vállalkozásoknak is kiajánlanak tanfolyamaik megtartására. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy jelenleg 90 ezer szakember hiányzik az építőiparból. A fiatalokat ezért fontos arra ösztönözi, hogy szakmát válasszanak, és ne gimnáziumban tanuljanak tovább. Ehhez jól felszerelt iskolák is kellenek. A Széchenyi-szakgimnázium az oktatóterem kialakításával megteremtette ennek feltételeit, amely hívó szó lehet a fiatalok számára. A szakgimnázium idén ötvenéves, hiszen 1969-ben kezdte meg a működését Dimitrov Szakközépiskola néven, említette meg köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester. Mint mondta, az eltelt fél évszázad alatt számos olyan szakember került ki falai közül, akikre a mai napig büszkék lehetünk. Kitért a munkaerőpiaci helyzetre: a regisztrált álláskeresők száma csupán 2,3 százalék. Egyúttal jelentős munkaerőhiánnyal néz szembe a város, a vállalatoknak pedig nagy az elvárása a műszaki szakemberek iránt. A Széchenyi-szakgimnázium korszerű laborjában elindult oktatás változtathat ezen az irányon, amelyhez a város minden segítséget megad. Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja azt mondta, az iskola 50 éves jubileumához és a szakképzés 4.0 koncepciójához ez a mostani átadott KNX okoslabor szervesen illeszkedik. A KNX egy épületfelügyeleti rendszer. Az összes gépészeti elem (fűtés, szellőztetés, világítás és valamennyi háztartási eszköz) számítógépen (okostelefonon) programozott távvezérlésére alkalmas az irodaépületektől az átlagos háztartásokig. Kummer Zoltán, a labor felszerelését szállító Legrand cég képzési igazgatója elmondta, ez a képzés jövőre már középiskolai szinten is megjelenik, vagyis az intelligens KNX-rendszer kötelező tantárgy lesz a villanyszerelő- és technikusképzésben. Akkor már lesznek szakemberek, akik ezt a munkát el tudják végezni. Az országban körülbelül nyolcvan olyan villamos szakember van, aki rendelkezik az akkreditált KNX-végzettséggel. Húszan tanárok, közülük nyolc fő Zalaegerszegen pedagógus. A Széchenyi-szakgimnázium két tanára elvégezte a képzést az oktatáshoz.

vissza az elejére

Felkészülni együtt a hazamenetelre

Adaptációs szoba az intenzív koraszülöttrészlegen

A koraszülöttek világnapja alkalmából rendeztek figyelemfelhívó akciónapot Zalaegerszegen, november 17-én. Az eseménysorozat a Szent Rafael Kórház koraszülött-intenzív részlegén kezdődött, ahol azokat a családokat is várták, kiknek korán érkezett gyermekeiket szintén itt ápolták. Az osztályon a már hazafelé igyekvő kicsik és szüleik számára két adaptációs szobát létesítettek, melynek ünnepélyes átadóját ezen a napon tartották.

– AL –

Dóra János, a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az alapítvány immár tíz éve támogatja az osztály munkáját. A megvalósított technológiai fejlesztések mind azt szolgálták, hogy a korán érkezett babákból ép, egészséges felnőttek legyenek. Arra kérte az adózókat, hogy egyszázalékos adófelajánlásaikkal továbbra is segítsék az alapítványt céljai elérésében. Ennek kiváló példája az adaptációs szoba. Dr. Gárdos László osztályvezető főorvos azt mondta, a zalaegerszegi kórházban több mint másfél évtizede egyedülálló módon vezették be a koraszülöttek számára is a roomig-in rendszert, ahol az igen kis súlyú babák is együtt lehetnek édesanyjukkal. Kiemelt szempontnak tartják, hogy együtt legyen család, anya és gyermeke együtt tudjon gyógyulni. Az adaptációs szobák ennek a szándéknak újabb állomásai, ami szintén egyedülálló az országban. A koraszülöttek inkubátorban kezdik meg az életüket, majd amikor stabilizálódik állapotuk, kerülnek a roomig-in szobákba. Amikor közeledik a hazamenetel ideje, költözhetnek az adaptációs szobákba, ahol egy-két hétig az önálló, otthoni gondozást gyakorolhatják az anyukák. Sőt az egyikben az édesapák is ott lehetnek. Ha a szülők elbizonytalanodnak valamiben, kérhetik a szakszemélyzet segítségét. Dancs Jenő ápolási igazgató arról beszélt, hogy ma Magyarországon minden tizedik baba a vártnál korábban érkezik. Nagyon fontos az olyan támogató környezet biztosítása, mint az adaptációs szoba. Itt együtt lehetnek, ami nemcsak a baba fejlődése, de a családdá válás szempontjából is meghatározó.
A sajtó munkatársai az otthonosan berendezett két szoba lakóival is találkozhattak. Fendrik Roland és Zsebeházy Katalin Panna nevű kislánya július 30-án született 610 grammal, a 25. héten. Bogdán Margit Regina nevű kislánya szeptember 22-én született 990 grammal, a 28. héten. Mindkét baba testsúlya már két kilón felüli, jól vannak, ami a kezdetektől való anyatejes táplálásuknak is köszönhető, hangzott el. November 17-e 2008 óta a koraszülöttek világnapja. A rendezvényt ez alkalomból szervezte a Család- és KarrierPONT Zalaegerszeg, a Korán Érkeztem Egyesület, a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány, és a Zalaegerszegi Női Szalon, tájékoztatott Balaicz Zoltánné, az utóbbi szervezet elnöke. A program délután a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben folytatódott, ahol az érdeklődők az Albatrosz táncegyüttes műsorát, valamint a KAKAÓ zenekar koncertjét tekinthették meg. A gyerekeket ezen idő alatt játszósarok is várta egészséges frissítők fogyasztása mellett. A koraszülött babák jelképe a lila szín, amit fényfestéssel varázsoltak a polgármesteri hivatalra és a Zalaegerszeg feliratra. A világnapi rendezvény Tűztánc című látványflashmob-bemutatóval ért véget a Dísz téren.

vissza az elejére

Rajzverseny és előadás az Adyban

Immár húsz éve hirdetnek megyei festészeti és rajzversenyt általános és középiskolások számára az Ady-iskolában. Az idei megmérettetésre hét intézményből (többek között Nagykanizsáról, Keszthelyről, de Szombathelyről is) érkeztek diákok.

– pet –

A rendezvény részeként került sor a Szép iskolát kívánunk! elnevezésű „jó gyakorlat” bemutatójára, melynek keretében Tánczos György tartott előadást azoknak a kísérőknek (pedagógusoknak és szülőknek), akik gyerekeket hoztak a rajzversenyre. Az Ady-iskola említett jó gyakorlata pedig nem más, mint a pannófestés. Tánczos György művésztanár érdeklődésünkre elmondta: 2010 óta készítenek az iskola művészeti gimnáziumának tanulói nagyméretű faliképeket az intézmény tereibe. Ennek a projektnek – a belső terek hangulatosabbá tételén kívül – az a célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a nagyméretű drapériafestés technikájával. De a munkának, az ismeretek elsajátításán túl, csapatépítő, közösségformáló ereje is van. Az Ady-iskola folyosóit, tereit immár három nagyobb méretű pannó díszíti, de készültek kisebb, portrékra koncentráló munkák is. Sőt, az intézmény fennállásának 150. évfordulóján is felavattak egy gyerekek által készített faliképet. Tánczos György a megyei rajzverseny mellékrendezvényeként (a náluk zajló művészeti képzést népszerűsítve) arról is mesélt a vendégeknek, hogy a pannókészítő projekt hogyan nőtte ki magát az intézmény festészetműhelyéből, és miképp vált egy „jó gyakorlattá”. A sikert jelzi az is, hogy egy pécsi iskola átvette az ötletet.

vissza az elejére