A méz nem üres cukor!

Szakmai találkozók és vásár

Immár tizenhatodik alkalommal került megrendezésre a Kárpát-medencei Mézfesztivál és Termelői Vásár. Az eseménynek hétvégén a városi sportcsarnok adott otthont, ahol a termelőkön és vásárlókon túl a mézlovagrendek képviselői is találkoztak egymással.

– pet –

Ezt megelőzően sor került a lovagrendek belvárosi felvonulására is, akiket Balaicz Zoltán polgármester köszöntött. A fesztivál részleteiről az esemény előtt sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők. A megyeházán rendezett találkozón részt vett Vigh László országgyűlési képviselő és Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ vezetője is, hiszen a jövőben a diákok figyelmét is fel szeretnék hívni a mézfogyasztás fontosságára. Az „Ésszel-mézzel” program keretében hetente kapnak az alsósok egy pici doboznyi mézet kóstolásképpen, melyhez egy QR-kóddal beolvasható mese is jár. Ami a fesztivált illeti, Czémán László elnök, a szervező Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete nevében elmondta: a rendezvény célja továbbra is az, hogy megismertessék az emberekkel a különféle méztípusokat és a méz jótékony hatásait. Szerencsére az elmúlt években nőtt a hazai mézfogyasztás, már megközelíti a fejenkénti 1 kilogrammot, ami eddig csak távlati cél volt. Szerinte – bár a méz, valamint a virágpor és a propolisz népszerűsége növekszik – még mindig sok a tévhit. A méz ugyanis nem üres cukor – mint azt sokan gondolják –, hanem egy természetes édes anyag, amit a szervezetünk százszázalékosan tud hasznosítani. Rengeteg értékes nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaz, illetve a cukrai is jól szívódnak fel. Vagyis a méz egy funkcionális élelmiszer. Ezt erősítette meg Németh Zsolt méhész is, az Ambrózia Mézlovagrend vezetője, aki hozzátette: a Kárpát-medence minden tájegységének megvan a maga méze, amit a fesztivál keretében népszerűsítenek a lovagrendek. Zalában az akácméz a favorit, de más típusú mézeket is kóstolhattak és vásárolhattak a látogatók. A fesztivál keretében idén is sor került méhész-szakmai találkozóra, valamint jótékonysági futásra: a Mézfutam ezúttal a Nyitott Ház Gyógypedagógiai Intézmény javára szerveződött.

vissza az elejére

Cserhalmi Henriette

Szó szerint kimossa a könyvet

A papírrestaurálás aprólékos feladat

A restaurátorok tevékenységét mindig körüllengi valami kis misztika. A laikusok képzeletében sokszor különleges eszközökkel berendezett, titokzatos műhelyek jelennek meg, ahol a szakemberek afféle beavatottként végzik mindennapi munkájukat.

– pánczélPetra –

Van is ebben némi igazság, hiszen a folyamat során tárgyak újulnak meg, sőt születnek újjá. Igen ám, de közben mégis meg kell őrizniük „régiségük” lényeges vonásait. A korhűség a restaurátori munka egyik legfontosabb alapelve. Vagyis a mű eredetisége nem sérülhet. Ugyanilyen fontos a visszafordíthatóság is: a javításhoz olyan anyagokat kell használni, amik bármikor eltávolíthatók – avat be a mesterség rejtelmeibe Cserhalmi Henriette, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár könyv- és papírrestaurátora. A szakemberrel (akit 2017-ben „Zalaegerszegért” díjjal is jutalmaztak) abból az apropóból beszélgettünk, hogy immár harminc éve zajlik papírrestaurálás a könyvtárban. (Minderről egy előadás is elhangzott a közelmúltban megrendezett Közgyűjteményi Szakmai Napokon.) Cserhalmi Henriette eredetileg könyvkötőként került a könyvtárba 1983-ban. Később azonban jelentkezett az Országos Széchényi Könyvtár hároméves, felsőfokú papírrestaurátori képzésére, ahol 1988-ban végzett. Ennek köszönhetően jött létre a restaurátorműhely a megyei könyvtárban.
– Ekkor már nagyon nagy állománnyal rendelkezett a könyvtár, hiszen az 1952-es alapításkor komoly családi hagyatékok, valamint civil szervezetek, kaszinók könyvei kerültek ide. A tehetősebb családok magánkönyvtárainak államosítása után, aztán az OSZK könyvelosztójából is érkeztek Zala megyére vonatkozó dokumentumok. A hatvanas években pedig gyűjtőmunka indult az állomány gyarapítására. A '80-as évek végén első körben azt mértük fel a helyismereti gyűjteményben dolgozó kollégákkal, hogy milyen állapotban vannak a könyvtár muzeális értéket képviselő könyvei és a fontos helytörténeti dokumentumok. Ezek restaurálása kezdődött meg először.1994-től elindult a Göcseji Múzeum iskolatörténeti gyűjteményének restaurálása is, ami komoly feladat volt. A közös projekt egészen 2010-ig tartott. Az 1990-es évek végétől pedig a Nemzeti Kulturális Alap állományvédelmi pályázatának keretében évente 8–10 muzeális értékű (1851 előtti) kötet helyreállítását tudta elvégezni a könyvtár – folytatta a restaurátor.
– Közben láttuk, hogy a régi könyvek állagromlásán kívül van egy másik problémás terület is, mégpedig a védett napilapállomány. Az újságokat rossz minőségű papírra nyomtatták, hiszen a napilapok valójában egyszeri, vagy egynapi használatra készültek. A helytörténeti kutatások népszerűvé válásával nőtt az igénybevételük, ezenkívül savasodtak is. Az elmúlt évtized egyik legnagyobb feladata így az újságmentő program volt, amit személy szerint nagyon élveztem. Az NKA pályázatainak köszönhetően befejeződhetett az egerszegi Magyar Paizs tizennégy évfolyamának teljes restaurálása, valamint a régi Zalai Hírlapok és más megyei lapok felújítása is. Kuriózumokkal is büszkélkedhetünk. Egy családi hagyatékból például előkerültek az elveszettnek hitt, 1944–45 között megjelent Zalai Összetartás példányai. Ahhoz képest, hogy szalaggal átkötött mappában vészelték át a háború végét, és az azt követő évtizedeket, meglehetősen jó állapotban voltak – mesélte Cserhalmi Henriette. Hozzátette: az újság történelmi és sajtótörténeti értékkel bír, ritkaságnak számít, ezért önálló védődobozt is készített a megfelelő tároláshoz. Ami a konkrét munkafolyamatokat illeti, azt mondja: a restaurálás komoly és aprólékos feladat. Elméleti és gyakorlati fázisai is vannak a munkának. Tudni kell, hogy egy-egy korszakban milyen papírt, milyen stílusú díszítést és kötési módot használtak.
– Olyanná kell varázsolni a könyveket, amilyenek voltak. Ugyanakkor mindig látszódnia kell, hogy mi az, amit újonnan tettem hozzá. Így elkerüljük a csalás látszatát is. Az is fontos, hogy a könyvben talált kézi bejegyzéseket, firkákat mindig megőrizzük, mert ezek pótolhatatlanok!
Cserhalmi Henriette azt is elmesélte, hogy gyakran végeznek Ph-vizsgálatot, hiszen ez alapján dől el, hogy kell-e a papírt savtalanítani. Sokan hiszik azt, hogy a papír a víztől hullámos lesz, de ez csak akkor igaz, ha egy kis részét éri a víz. A restauráláshoz szó szerint kimossák a könyveket, vagyis a lapokat beáztatják. Ha kell többször is. Így eltüntethetők a különféle foltok, szennyeződések. A savasság pedig vegyszeres eljárással (kálium-hidroxid, vagyis oltott mész) szüntethető meg.
– A lapokat meg kell szárítani, prés alatt kisimítani, a szakadásokat japán fátyolpapírral javítani, majd újrafűzni, bekötni – sorolja a legfontosabb műveleteket. Hogy mik a kedvencei? Például az 1800-as évek elejéről származó füvészkönyvek és gyógynövény-leírások. Vagy az 1896-os millenniumra készült, szecesszió jegyeit magán viselő – szó szerint is díszes – Díszalbum, ami szintén egy hagyatékból került elő. De mindig az a kihívás, amin épp aktuálisan dolgozik. Most például egy régi Petőfi-albumon…A restaurált könyvritkaságokat nagyobb rendezvényeken, a „Páncélszekrény titkai” című sorozat keretében, a közönség is megtekintheti.
 

vissza az elejére

Az igényeknek megfelelően

Bővítik az északi ipari területeket zalaegerszegen

A szükséges infrastruktúra kiépítésével két új iparterületet alakít ki a megyeszékhely önkormányzata a város északi ipari parkjában, valamint a Zalaegerszegi Tudományos és Technológiai Parkban. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 2,3 milliárd forint uniós támogatással valósul meg.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta a helyszíni bejáráson, hogy a Zalaco Zrt. két üzemcsarnokot épített fel két ütemben, mindeközben elkészült az Edelmann nyomdaipari gyártóüzeme, majd a Csejtei Fém-Vill Kft. üzemcsarnoka. Idén az inkubátorház 320 millió forintos bővítése is megkezdődött. Mindez azt hozta magával, hogy az északi ipari park megtelt. A projekt egyik eleme az északi iparterület kialakítása közel 260 hektáron, ami az alapinfrastruktúra kiépítésére irányul. Ennek részeként kelet–nyugati, illetve észak–déli ipari parki út épül, körforgalmi csomópontokat alakítanak ki, csatlakozást teremtve a 76-os főúthoz is. Ezenfelül teendő még a közvilágítás, a szennyvíz-, az ivóvíz-, az áram- és gázellátás, valamint a csapadékvíz-elvezetés kiépítése az északi ipari parkban. Erre a 2,3 milliárd forintból 964 millió forintot fordíthatnak. A második projektelem a tudományos és technológiai parkot érinti. Itt már épül az új út a járműipari tesztpálya és a 76-os főút között. Ezen a területen 12 darab, 5 és 8 ezer négyzetméteres közművesített ipari telket alakítanak ki, összesen hét hektáron. A polgármester hozzátette: a beruházás célja, hogy olyan ipari környezet jöjjön létre, amely vonzó a befektetők és vállalkozások számára. A város további gazdasági fejlődését szolgálja a létesítendő science park, amely kormány-előterjesztés előtt áll. Vadvári Tibor alpolgármester hozzátette, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozások igényei szerint alakították ki a telkeket, melyek értékesítését megkezdték. Kiemelte, hogy az ipari területek kivitelezési munkáit többségében zalaegerszegi és Zala megyei cégek végzik. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról számolt be, hogy a járműipari tesztpálya közel 60 százalékos készültségen áll. Felépült a technikai épület, a fogadóépület, valamint a dinamikai felület és a kezelhetőségi pályaszakasz. A 800 méter hosszú fékfelület 8 különböző tapadású felületéből 6 sáv már elkészült. A maradék két sáv kivitelezési munkáit az időjárási viszontagságok miatt sátor alatt végzik. A tesztpályán 1,5 kilométeres autópályát is építenek. Itt már csak az aszfaltozás van hátra, amelyre már csak tavasszal kerülhet sor. Jövőre kezdik meg a földmunkákat az ovális pálya kialakításához is.
 

vissza az elejére

Nem emelik a díjakat

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlet, iroda, műhely, raktár, garázs) havi bérleti díja nem változik 2020. január elsejétől. Erről döntött legutóbbi ülésén a képviselő-testület.

Az üzletek, irodák, raktárak piacára a túlkínálat jellemző, a hasznosítható önkormányzati ingatlanállomány elhelyezkedése, műszaki állapota kedvezőtlen, az alapárak kevésbé versenyképesek. A vagyonrendelet azonban lehetőséget biztosít az eljárás és pályázat során a díj korrekciójára, értékbecslés alapján, így ez nem hátráltatja a piaci hasznosítást. A városban élénk kereslet tapasztalható garázsok iránt, mely miatt a garázsok bérleti díját 2017-ben és 2018-ban is emelték. Évente csak néhány alkalommal történik szerződéskötés, így jövőre a garázsok bérleti díjai sem emelkednek.

vissza az elejére