Sokszoros véradókat köszöntöttek | Mindenki legyen győztese | Szeretnénk sokáig élni |
Sokszoros véradókat köszöntöttek
November 27-e a magyar véradók napja. Ez alkalomból a Magyar Vöröskereszt zalaegerszegi szervezete is köszöntötte azokat, akik harmincszor vagy ennél többször adtak vért. Az elmúlt pénteki rendezvényen összesen száz, a mindennapokban névtelenségbe húzódó hős részesült elismerésben.
– AL –
Hazánkban november 27-e 1988 óta a véradók napja, annak emlékére, hogy 1954
novemberében ezen a napon tüntették ki először a sokszoros véradókat, mondta
Kovács Erzsébet, a zalaegerszegi területi vezetőség elnöke, köszöntve a
megjelenteket. Németh Ágnes megyei elnök a folytatásban arról
beszélt, hogy a véradók olyan családot alkotnak, amelyben mindenki teszi a
dolgát, és ezért nem várnak köszönetet. A szürke hétköznapok között azonban vagy
egy nap, amikor ki kell mondani: tisztellek, mert több vagy, mert adod a
legnagyobb kincsedet, a véredet. Hangsúlyozta: fontos a véradó családok
elismerése is, hiszen az a gyermek, aki humanitárius szellemben nő fel, szülei,
nagyszülei példáját látva, biztos, hogy véradó lesz.
Gecse Péter alpolgármester a város elismerését tolmácsolta az
önkénteseknek és a véradások szervezőinek. Mint fogalmazott, példamutató, amit
tesznek. Valóban lelküket és vérüket adják az ügynek, amelynek a mai rohanó
világban komoly üzenete és missziója van. Dr. Dancza Tímea, az
OVSZ Zalaegerszegi Területi Vérellátójának vezető főorvosa arról beszélt, hogy
az elveszett vér pótlására, a vérrel való gyógyításra mindig voltak
próbálkozások, de a tudomány és a technika több évszázados fejlődése kellett
hozzá, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható módszerré váljon. Ma már 100
százalékos a véradók védelme, kizárt a fertőzés veszélye, sőt a vérvételt
megelőző és a véradást követő vizsgálatok szűrővizsgálatként is funkcionálnak.A
beszédek után átadták az okleveleket és ajándékokat, köztük a három
legkiemelkedőbb véradónak: Pérk Zoltánnak (130 alkalom),
Fodor Lászlónak (150 alkalom) és Windisch Ernőnek (180
alkalom).
A pannon városok együttműködésének
A Pannon Városok Szövetsége (PVSZ) soros ülését a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban tartotta. Az ülést azért hívták össze, mert az önkormányzati választások egyes településeken változásokat hoztak, így fontosnak érezték a jövőbeli együttműködések területeinek átbeszélését.
– AL –
A helyszín sem volt véletlen, melyről Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg
polgármestere beszélt, akit idén júniusban – szintén a zalai megyeszékhelyen –
választottak meg a PVSZ soros elnökének. Ezen alkalomnak a járműipari tesztpálya
adott helyet, a mostaninak a Smartfield projekt keretében magánberuházásban
megépült Kutatási és Technológiai Központ. Mint mondta, a kutatóközpontban
számos egyetemmel működnek együtt annak érdekében, hogy az elektromos és
önvezető gépjárművek kutatás-fejlesztéséhez kapcsolódóan pályázati forrással
vagy magántőkével támogatott megbízásokat tudjon teljesíteni a tesztpálya.
Kormányzati intézkedés is segíti ezt a szándékot, hiszen az országban
létesítendő science parkok egyike Zalaegerszegen lesz. Mindez olyan gazdasági
ökoszisztéma kialakítását szolgálja, ami az egyetemi hátteret, a
kutatás-fejlesztést, a nemzetközi kapcsolatrendszert és a vállalkozásokat egy
helyen hozza együttműködésbe, emelte ki Balaicz Zoltán. A siker
ott érhető el, ahol egy csapatban van az akadémiai és a versenyszektor, valamint
a kormányzat az önkormányzatokkal együtt, vélekedett érdeklődésünkre Gaál
Zoltán professzor emeritus, a Pannon Egyetem korábbi rektora, a
szövetség koordinátora. A négy éve létrehozott, nyolc várost – Tata, Pápa,
Veszprém, Keszthely, Kőszeg, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa – tömörítő
szövetség ezt képviseli a Pannon Egyetemmel. A kapcsolat alapja az, hogy a
veszprémi anyaegyetem képzőhelyeket működtet ezeken a településeken. A
demokratikus elven nyugvó együttműködés célja, hogy mindenki kapjon belőle
valamit, és mindenki győztes legyen. Éppen ezért indítanak a városok fejlesztési
és innovációs potenciáljainak felmérésére irányuló kutatóprogramot. A kőszegi
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete is kiveszi részét az együttműködési lehetőségek
feltárásában. Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa címet viselheti, ami
érinti a balatoni régiót, így Keszthelyt is. De valamennyi pannon város –
nemcsak kulturális, de gazdasági téren is – kamatoztathat abból, hogy Európa
figyelme egy éven át Veszprémre irányul. A Pannon Egyetem képviseletében
mások mellett Németh Sándor dékán, Kurdi Róbert
dékánhelyettes, valamint Szalai István, a zalaegerszegi
Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézet igazgatója vettek részt az ülésen a
polgármesterek mellett.
Endrei judit egykori tévés – korhatártalanul
Endrei Judit, egykori tévés személyiség volt a vendég a József Attila Városi Könyvtárban. Iványi Ildikó beszélgetett a kortalanság titkairól a sokoldalúan aktív közéleti személyiséggel, aki az élő beszéd után az írást választotta kommunikációs csatornának a közönség felé.
– b. k. –
– A döntéseket mindig mi hozzuk, ahogy annak következményeit is magunk éljük meg
– utalt arra, amikor 22 év után búcsút mondott a tévének és belevágott egy, még
maga sem tudta pontosan milyen új életbe. – Nem voltak kész terveim, nem mindig
tudom, hogy mi a következő lépés, csak hogy változtatni kell és tanulni. És hogy
az íráshoz kezdjek, kínai fal nagyságú dolognak kellett leomlani bennem. Azóta
már több mint féltucat kiadvány is jegyzi a nevét. A legutóbbi, a 2015-ben
megjelent Korhatártalanul az öregedés tudományából vesz egy nagy szelettel, a
társszerzők között található többek között Csapó Ida,
zalaegerszegi származású újságíró is.
– A könyvvel kapcsolatban volt, aki megjegyezte, hogy miért örülök én az
öregedésnek? – idézte fel az optimista beállítódású Endrei Judit.
– Mindenki sokáig akar élni, de nem akar megöregedni. Pedig amíg élünk,
öregszünk. Utána már nem, ezért lehet ennek örülni – és hogy melyik országban
mikortól beszélnek öregkorról, arról is vannak adatok a könyvben. Ahogy az
idősek megbecsültségéről a munka világában, szintén pro és kontra példák
találhatók. Az aktivitás megőrzését pedig hosszasan tárgyalja a kiadvány, köztük
kiemelten a testmozgást, közösségi életet és érdekességként az időskori szerelem
is terítékre kerül.