Sokszoros véradókat köszöntöttek

November 27-e a magyar véradók napja. Ez alkalomból a Magyar Vöröskereszt zalaegerszegi szervezete is köszöntötte azokat, akik harmincszor vagy ennél többször adtak vért. Az elmúlt pénteki rendezvényen összesen száz, a mindennapokban névtelenségbe húzódó hős részesült elismerésben.

– AL –

Hazánkban november 27-e 1988 óta a véradók napja, annak emlékére, hogy 1954 novemberében ezen a napon tüntették ki először a sokszoros véradókat, mondta Kovács Erzsébet, a zalaegerszegi területi vezetőség elnöke, köszöntve a megjelenteket. Németh Ágnes megyei elnök a folytatásban arról beszélt, hogy a véradók olyan családot alkotnak, amelyben mindenki teszi a dolgát, és ezért nem várnak köszönetet. A szürke hétköznapok között azonban vagy egy nap, amikor ki kell mondani: tisztellek, mert több vagy, mert adod a legnagyobb kincsedet, a véredet. Hangsúlyozta: fontos a véradó családok elismerése is, hiszen az a gyermek, aki humanitárius szellemben nő fel, szülei, nagyszülei példáját látva, biztos, hogy véradó lesz.
Gecse Péter alpolgármester a város elismerését tolmácsolta az önkénteseknek és a véradások szervezőinek. Mint fogalmazott, példamutató, amit tesznek. Valóban lelküket és vérüket adják az ügynek, amelynek a mai rohanó világban komoly üzenete és missziója van. Dr. Dancza Tímea, az OVSZ Zalaegerszegi Területi Vérellátójának vezető főorvosa arról beszélt, hogy az elveszett vér pótlására, a vérrel való gyógyításra mindig voltak próbálkozások, de a tudomány és a technika több évszázados fejlődése kellett hozzá, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható módszerré váljon. Ma már 100 százalékos a véradók védelme, kizárt a fertőzés veszélye, sőt a vérvételt megelőző és a véradást követő vizsgálatok szűrővizsgálatként is funkcionálnak.A beszédek után átadták az okleveleket és ajándékokat, köztük a három legkiemelkedőbb véradónak: Pérk Zoltánnak (130 alkalom), Fodor Lászlónak (150 alkalom) és Windisch Ernőnek (180 alkalom).

vissza az elejére

Mindenki legyen győztese

A pannon városok együttműködésének

A Pannon Városok Szövetsége (PVSZ) soros ülését a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban tartotta. Az ülést azért hívták össze, mert az önkormányzati választások egyes településeken változásokat hoztak, így fontosnak érezték a jövőbeli együttműködések területeinek átbeszélését.

– AL –

A helyszín sem volt véletlen, melyről Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere beszélt, akit idén júniusban – szintén a zalai megyeszékhelyen – választottak meg a PVSZ soros elnökének. Ezen alkalomnak a járműipari tesztpálya adott helyet, a mostaninak a Smartfield projekt keretében magánberuházásban megépült Kutatási és Technológiai Központ. Mint mondta, a kutatóközpontban számos egyetemmel működnek együtt annak érdekében, hogy az elektromos és önvezető gépjárművek kutatás-fejlesztéséhez kapcsolódóan pályázati forrással vagy magántőkével támogatott megbízásokat tudjon teljesíteni a tesztpálya. Kormányzati intézkedés is segíti ezt a szándékot, hiszen az országban létesítendő science parkok egyike Zalaegerszegen lesz. Mindez olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítását szolgálja, ami az egyetemi hátteret, a kutatás-fejlesztést, a nemzetközi kapcsolatrendszert és a vállalkozásokat egy helyen hozza együttműködésbe, emelte ki Balaicz Zoltán. A siker ott érhető el, ahol egy csapatban van az akadémiai és a versenyszektor, valamint a kormányzat az önkormányzatokkal együtt, vélekedett érdeklődésünkre Gaál Zoltán professzor emeritus, a Pannon Egyetem korábbi rektora, a szövetség koordinátora. A négy éve létrehozott, nyolc várost – Tata, Pápa, Veszprém, Keszthely, Kőszeg, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa – tömörítő szövetség ezt képviseli a Pannon Egyetemmel. A kapcsolat alapja az, hogy a veszprémi anyaegyetem képzőhelyeket működtet ezeken a településeken. A demokratikus elven nyugvó együttműködés célja, hogy mindenki kapjon belőle valamit, és mindenki győztes legyen. Éppen ezért indítanak a városok fejlesztési és innovációs potenciáljainak felmérésére irányuló kutatóprogramot. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete is kiveszi részét az együttműködési lehetőségek feltárásában. Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa címet viselheti, ami érinti a balatoni régiót, így Keszthelyt is. De valamennyi pannon város – nemcsak kulturális, de gazdasági téren is – kamatoztathat abból, hogy Európa figyelme egy éven át Veszprémre irányul.  A Pannon Egyetem képviseletében mások mellett Németh Sándor dékán, Kurdi Róbert dékánhelyettes, valamint Szalai István, a zalaegerszegi Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézet igazgatója vettek részt az ülésen a polgármesterek mellett.

vissza az elejére

Szeretnénk sokáig élni

Endrei judit egykori tévés – korhatártalanul

Endrei Judit, egykori tévés személyiség volt a vendég a József Attila Városi Könyvtárban. Iványi Ildikó beszélgetett a kortalanság titkairól a sokoldalúan aktív közéleti személyiséggel, aki az élő beszéd után az írást választotta kommunikációs csatornának a közönség felé.

– b. k. –

– A döntéseket mindig mi hozzuk, ahogy annak következményeit is magunk éljük meg – utalt arra, amikor 22 év után búcsút mondott a tévének és belevágott egy, még maga sem tudta pontosan milyen új életbe. – Nem voltak kész terveim, nem mindig tudom, hogy mi a következő lépés, csak hogy változtatni kell és tanulni. És hogy az íráshoz kezdjek, kínai fal nagyságú dolognak kellett leomlani bennem. Azóta már több mint féltucat kiadvány is jegyzi a nevét. A legutóbbi, a 2015-ben megjelent Korhatártalanul az öregedés tudományából vesz egy nagy szelettel, a társszerzők között található többek között Csapó Ida, zalaegerszegi származású újságíró is.
– A könyvvel kapcsolatban volt, aki megjegyezte, hogy miért örülök én az öregedésnek? – idézte fel az optimista beállítódású Endrei Judit. – Mindenki sokáig akar élni, de nem akar megöregedni. Pedig amíg élünk, öregszünk. Utána már nem, ezért lehet ennek örülni – és hogy melyik országban mikortól beszélnek öregkorról, arról is vannak adatok a könyvben. Ahogy az idősek megbecsültségéről a munka világában, szintén pro és kontra példák találhatók. Az aktivitás megőrzését pedig hosszasan tárgyalja a kiadvány, köztük kiemelten a testmozgást, közösségi életet és érdekességként az időskori szerelem is terítékre kerül.

vissza az elejére