Felújítások, táborok, utánpótlás-nevelés

A kézművesek háza pályázati sikerei

A gébárti Kézművesek Háza elmúlt években lezajlott fejlesztéseiről, illetve az idei pályázati sikereiről tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót az intézmény vezetői, programszervezői. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán is.

– pet –

Mint azt a polgármester elöljáróban elmondta: összesen 27 és fél millió forint összegű fejlesztési támogatás érkezik az intézményhez és a Zala Megyei Népművészeti Egyesülethez különféle pályázati forrásoknak – többek között a Csoóri Sándor-programnak – köszönhetően. Ezek egy részét szakmai programok lebonyolítására, másik részüket pedig felújításokra, bővítésekre fordíthatja a ház. Már az elmúlt időszakban is sok minden történt a Kézművesek Házánál, sőt a Gébárti-tónál is. Megépült a Makovecz Imre építész nevével fémjelzett kápolna, sírjelparkot avattak, de elkészült az alkotóház alsó szintjének bővítése is, ahol kiállítótér és jurta várja a látogatókat. A mostani pályázati forrásból pedig nyílászárócserékre és különféle szakmai programokra, táborozásokra kerül sor. Ennek részleteiről Prokné Tirner Gyöngyi, a Kézművesek Házának vezetője, és Devecz Zsuzsanna, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület titkára számolt be; annál is inkább, mert az intézmény és a civil szervezet szinte szimbiózisban él egymással. De a Keresztury VMK is segíti a munkát, hiszen a gébárti alkotóháznak ők a fenntartói. Az egyesület titkára elmondta: a fenti összegből szakmai pályázaton 8,5 millió forint, a beruházási pályázaton 9 millió forint pályázati finanszírozást nyert el a népművészeti egyesület. A sajtótájékoztatón többek között elhangzott: a Kézművesek Házának további felújításán és bővítésén túl, a Csoóri Sándor-programból főleg az utánpótlás-nevelést próbálják támogatni és ösztönözni. De az olyan népszerű rendezvények lebonyolítására is jut forrás, mint az Országos Fazekas- és Keramikustalálkozó, a kézművestáborok, szakkörök, vagy a pünkösdi fesztivál. Ezenkívül közösségfejlesztő programok indításával több korosztályt – általános iskolások, középiskolások, egyetemisták – szeretnének megszólítani. Számukra a következő hetekben, hónapokban kézműves-foglalkozásokat tartanak. Ezekre azért van szükség, mert a kézművesség kihalóban van: művelői egyre idősebbek, a fiatalokat pedig nehéz megszólítani. Ráadásul sem az alap- és középfokú oktatásban, sem pedig a pedagógusképzésben nincs jelen tanterv szerint a kézművesség, emiatt is nehéz utánpótlást találni. Az ilyen jellegű ösztönző programok támogatásához is tud a Csoóri-program segítséget nyújtani. Kézműves-foglalkozásokat, szakköröket nemcsak Zalaegerszegen, hanem a kisebb településeken is szerveznek majd. Devecz Zsuzsanna hozzátette: szeretnék, ha a Csoóri-alapból a Kézművesek Háza alsó szintjén egy szövő- és textilgaléria is nyílhatna, ami minden látogató előtt nyitva állna. Prokné Tirner Gyöngyi pedig azt is elmondta, hogy a zalaegerszegi önkormányzattól kaptak további 2 millió forintot, hogy a nemrégiben átadott új épületszárny galériaszintjét is felavathassák. Ezt az eseményt januárra tervezik.

vissza az elejére

Királyi levelek a szekrény mélyéről

Bővülő kisfaludi-hagyaték

Már a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész életének és munkásságának kutatásával dr. Kostyál László művészettörténész. A Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesének e témán alapult a PhD doktori disszertációja is. Mint meséli, a tudományos fokozat megszerzése után sokáig úgy érezte, hogy nagyjából befejezte a kutatómunkát, ám úgy tűnik, hogy ezt soha nem lehet ilyen konkrétan kijelenteni.

– pánczélPetra –

Meglepetések ugyanis mindig történnek. Mondjuk előkerül a szobrász hagyatékából néhány újabb paksaméta, amik eddig a szekrény mélyén hevertek. Az utóbbi bő egy évben két ilyen elfeledett forrásanyag is a művészettörténész asztalára került. Az értékes dokumentumok színesíthetik a Kisfaludival kapcsolatos ismereteinket. Ennek apropóján beszélgettünk.
– Az egyik anyag a megyei könyvtárból került elő a közelmúltban lezajlott felújítások során. A helyismereti gyűjtemény költöztetése közben akadtak rá a kollégák néhány régi albumra, melyek egyértelműen a szobrász hagyatékának részét képezik. Valószínűleg Kisfaludi halála után (1975) kerülhettek a dokumentumok a könyvtárba, létezésükről elődöm, Sárkány József művészettörténész még tudhatott. Az ő írásait és a most előkerült albumokat átnézve ugyanis kiderült, hogy ő még felhasználta őket. Aztán a dokumentumok valahogy elfelejtődtek és egészen mostanáig rejtőzködtek.
– Mik találhatók az albumokban, és mely évtizedekből származik az anyag?
– Az egyik része a fiatalkori vagy pályakezdő évek dokumentumait tartalmazza: fotókat, rajzokat, egykori újságkivágásokat. Van azonban egy kuriózumnak számító, I. világháborús album is. Fotók, grafikák, portrék szerepelnek benne. Például az isonzói fronton harcoló császári és királyi 5. hadsereg parancsnokságának főhadiszállásán készült rajzai. Sok olyan alkotás képe is megtalálható itt, amik létezéséről eddig nem tudtam. Jócskán ad majd munkát ezek feldolgozása.– Közben a leszármazottak is jelezték, hogy találtak még újdonságokat a szobrászról, szintén egy felújítás során…
– Igen, a művész dédunokája hívott fel – akivel már régóta kapcsolatban vagyok –, hogy a család balatonakarattyai nyaralójában találtak még személyes anyagokat. Fényképek, dokumentumok, noteszek és rengeteg levél került elő, főleg az 1930-as évekből. Utóbbiak azért is fontosak, mert betekintést nyújtanak az angliai éveibe, hogy kikkel állt akkoriban személyes kapcsolatban. Ez jórészt eddig sem volt titok, ám így egy sokkal színesebb kép bontakozik ki erről az időszakról; a társadalmi kapcsolatairól, közéleti szerepvállalásairól.
– Az köztudomású, hogy a két világháború közötti időszakban az angliai „legfelsőbb körök” portrészobrásza volt. Ez kiolvasható a levelekből is?
– A levelezések természetesen kapcsolódnak a munkásságához. A harmincas években kétlaki életet élt. Ha úgy tetszik, szorgalmi időszakban Magyarországon volt, hiszen a Képzőművészeti Főiskolán tanított, ám nyár elejétől szeptemberig mindig Angliában lakott és dolgozott, sőt néha év közben is kiutazott. Ennek folyományaként különféle eseményekre, partikra, ceremóniákra is rendszeresen meghívást kapott. Ezek is megtalálhatók az anyagban. Kapcsolatban állt például György herceggel, a brit kormány tagjaival, de egy korábbi időszakból kézbe vehetjük a IV. Károly budavári koronázási ünnepségére invitáló meghívólevelet is.
– Kisfaludit, mint embert, vagy Kisfaludit, mint művészt ismerhetjük meg jobban az új információk segítségével?
– Mindkettőt. Egyrészt részletesebben kirajzolódik az életútja, illetve annak egyes állomásai. A levelekből pedig egy komplett kapcsolatrendszert lehet megismerni. Már csak a levelezése megérne egy különálló tanulmányt! Ezenkívül olyan művei is láthatók a fotókon, amikről eddig nem tudtunk, vagy csak a címét ismertük. Ez idáig 868 mű volt Kisfaludi nevéhez köthető, ez a szám néhány tucattal bővülni fog. Számomra óriási öröm felfedezni ezeket az újdonságokat, vagy éppen beazonosítani egy-egy szobrot!
– Mindig felmerül a kérdés, hogy az előbb említett „előélettel” és társadalmi kapcsolatokkal hogyan lehetett Kisfaludi sikeres a kommunizmus idején is? E téren bővíthető még a tudásunk?
– Elképzelhető, bár a lényeges dolgokat már tudjuk. Kisfaludi mind a Horthy-, mind pedig a kommunista rendszert kiszolgálta a műveivel, ám sosem politizált igazán. Úgy tekintette, hogy a hazájától kapta a megbízásokat. Ugyanakkor nemzetközi hírű, elismert és keresett szobrászművész volt. A kiépülő kommunista rezsim joggal gondolhatta azt, ha őt meg lehet nyerni az új rendszer propagálására, akkor az magának a rendszernek ad legitimációt. Ő pedig művészként nyilván nem akart nemet mondani a megrendelésekre, hiszen akkor elvágta volna pályáját. Támadták is persze, hogy mindkét hatalomhoz lojális volt. A művészkörökben pedig sokan azért nem szerették, mert azt gondolták, hogy túl „elavult” szobrokat csinál. De véleményem szerint nagy művész volt, és a 20. századra jellemző stílusbéli sokszínűségben van helye az általa művelt klasszikus formanyelvnek is. Bizonyítja ezt az is, hogy a műkedvelők körében máig nagy népszerűségnek örvend, kisplasztikái magas áron és jól forognak a műtárgypiacon.
 

vissza az elejére

Karácsonyi koncert

Néhány kiemelt karácsonyi és újévi programra hívjuk fel a figyelmet. December 21-én 19 órakor kerül sor a Városi Vegyeskar karácsonyi koncertjére.

Közreműködik Bábel Klára Artisjus-díjas hárfaművész, Vissi Barnabás zongoraművész. Az est házigazdája: Magyar Bálint énekművész. Vezényel: Kovács Kata. A Zalaegerszegi Fúvószenekar január 11-én tartja hagyományos újévi koncertjét. 2020-ban az első JazzSzerdára pedig január 15-én kerül sor.

vissza az elejére