Kitekintő

Tóth László, dr. Halász Gabriella, dr. Vajda György és Balaicz Zoltán

Köszönet jótékonysági koncerttel

Adomány a szülészeti és nőgyógyászati osztálynak

Jótékonysági koncertet adott november 23-án a Zala Szimfonikus Zenekar a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az est bevételét a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának ajánlották fel. A belépő- és támogatói jegyeknek köszönhetően 593 ezer forint gyűlt össze. Az adományt a városházán adták át jelképesen.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester a jótékonysági koncert ötletét és sikerét méltatva azt mondta, Zalaegerszegen jelentős szerepe van a közösség összefogásának, amely általában az idősek vagy a gyermekek felé nyilvánul meg. Fő területe az egészségügy, azon belül is a születendő gyermekek és kisbabák támogatása. A közösség ugyanis egyetért abban, hogy a városnak csak akkor lehet jövője, ha odafigyel a jövendőbeli polgáraira, akik felnőve a város gerincét fogják adni. Ezért fontos az, hogy minél több egészséges gyermek szülessen Zalaegerszegen. A zenekar az osztály orvosainak és nővéreinek lelkiismeretes munkáját kívánta megköszönni a jótékonysági koncerttel. Tóth László, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem vezetője, valamint a Zala Szimfonikus Zenekar elnöke, zongoraművész is hasonlóképpen vélekedett. A koncertet személyes indíttatás is vezérelte, mert neki és néhány kollégájának mostanában született gyermeke a zalaegerszegi szülészeten. Ezért gondolták azt, hogy anyagi támogatást nyújtanak az osztály működéséhez. Az összegyűlt 593 ezer forintos adományt a „Gólyavárók a Zalai Szülészetért” Egyesületnek adják át. A koncerttel sikerült olyan embereket is megszólítani, akik nem járnak hangversenyekre, de ki szerették volna fejezni köszönetüket az osztálynak. Dr. Halász Gabriella, a Szent Rafael Kórház főigazgatója azt mondta: emlékezetes hétvége volt ez az intézmény számára. November 23-án a Zala Szimfonikus Zenekar adott koncertet, míg másnap a kórház harmadik jótékonysági gálájára került sor. Minden megmozdulásért hálásak, ami a lakosság megbecsülését jelzi. Kitért arra, hogy a családbarát szülészet kialakítása egy nyertes pályázatból megkezdődött. Ez belső átalakításokat, eszköz- és bútorbeszerzést jelent. Ezt szeretnék továbbfejleszteni egy másik beadott pályázattal, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy a szülés-születés folyamata igazi családi esemény legyen.
Dr. Vajda György, a szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosa azt mondta, a kezdeményezés egyrészt a széles körű társadalmi összefogásról, másrészt az osztály munkája iránti elismerésről ad tanúbizonyságot. Hangsúlyozta: kormányzati cél a családbarát szülészetek kialakítása, amit ezek a pályázatok is szolgálnak. Erre ráépülve kívánják felhasználni az adományt, és bővíteni azon eszközök sorát, amelyek tovább növelik a vajúdók komfortérzetét egy intim, de biztonságos környezetben.

vissza az elejére

A klímavédelem élharcosai

A hazai nagyvárosok szerepe

Legfontosabb feladatunk továbbra is az, hogy megőrizzük az élhető környezetet a jövő generációinak, ezért a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) jövő heti újjáalakuló közgyűlésén arra teszek javaslatot, hogy erősítsük meg a klímavédelem iránti elkötelezettségünket.

A hazai nagyvárosok az elmúlt években élharcosai voltak a klímavédelemnek, s ez a jövőben sem lehet másként. Fontos, hogy a korábban megfogalmazott céljaink támogatói mögött ne csak azokat a településvezetőket tudhassuk, akik már elkötelezték magukat az életminőséget, technológiaváltást, versenyképességet, együttműködési képességet és jövőképet jelentő ügy mellett, hanem azok is, akik az októberi helyhatósági választásokon újonnan nyerték el a polgárok bizalmát. Szövetségünk, s rajta keresztül a megyei jogú városok, a jövőben is aktív szerepet kívánnak vállalni a klímavédelemben, hiszen mi is felelősek vagyunk a környezetünk megóvásáért. Ezért csatlakoztunk az Under 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez, azzal, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentjük az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy – folytatva az előző évek munkáját – környezettudatos fejlesztéseket hajtunk végre, és az erőforrásokkal megfontoltan gazdálkodó városokat alakítunk ki. Mindannyiunk közös jövőjéről tehát nekünk, magunknak kell dönteni, s ennek érdekében a városüzemeltetés terén készek vagyunk a klímavédelmet is szolgáló innovatív megoldásokat bevezetni.

Szita Károly MJVSZ-elnök

vissza az elejére

Kisvállalkozókat képviselve

A KISOSZ részt vesz az új kkv-stratégia véleményezésében

A KISOSZ Zala megyei szervezete jellemzően családi jellegű mikro-, kis- és középvállalkozói tagságának érdekképviseletét látja el. Milyen feladatokat hozott a 2019-es esztendő? – erről Nagy Zsuzsanna ügyvezetőt kérdeztük.

– A KISOSZ egy nagy múltú szervezet, hiszen a szövetség jogelődje 1904-ben jött létre, majd 1947-ben újjáalakult. Jómagam is már több mint húsz évet töltöttem el a szövetség megyei szervezeténél, ahol 1997. április elsejétől dolgozom, a titkári, ügyvezetői feladatokat pedig 2000. január 1-től látom el – mondta Nagy Zsuzsanna. – Mint szakmai munkaadói és vállalkozói érdekképviselet a tagság gondjainak megoldására törekszünk, amelyeket az adminisztrációs terhek, a jogszabályokban való eligazodás és a működés finanszírozása jelentenek. Ehhez igyekeztük megkeresni és fenntartani a kapcsolatot a döntéshozókkal országos és helyi szinten is. Ennek új fóruma a Vállalkozói Tanács, amely azért jött létre, hogy a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítését szolgáló új kkv-stratégiáját véleményezzük.
– Milyen feladatot végeztek el?
– A tanácsban részt vevő munkaadói képviseletek feladata, hogy közreműködjenek a vállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklését szolgáló javaslatok kidolgozásában. Ennek érdekében mi is arra kértük tagságunkat, hogy tegyék meg észrevételeiket ez ügyben, amit már továbbítottunk a Vállalkozói Tanácsnak. Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára létrehozott egy 7-fős munkacsoportot, amelyben a KISOSZ is részt vesz. December 4-én tartottuk meg az alakuló ülést. Célunk az, hogy a tagságot érintő problémákat feltárjuk, és javaslatot tegyünk azok megoldására. A kisvállalkozások számára a pénztárgépek listázása jelent többek között adminisztrációs terhet. Ide tartozik az áfa-adatszolgáltatás is. Várhatóan jövő júliustól úgy változik, hogy már valamennyi számla áfatartalmát be kell jelenteni a kiállítástól számított öt napon belül az online rendszeren, és nemcsak a 100 ezer forint fölöttit.
– Mi okoz még problémát a kisvállalkozásoknak?
– A minimálbér emelése ismét kardinális kérdés. Most is az a probléma, hogy a kisvállalkozások bevétele nem fog olyan százalékban növekedni, mint amennyivel ezeket a terheket megemelik. Tagságunk többsége a kiskereskedelemben és vendéglátásban érdekelt, így a garantált bérminimum emelése érinti leginkább őket, miután a dolgozók szakképzettek. A kkv-stra-tégiában megjelenő pályázatokban ideális lenne a működést, a munkahelymegtartást segítő támogatások megjelenése. A pályázati lehetőségek szűkösek az eszközfejlesztés terén is, mert nem a legkisebb vállalkozások méreteihez igazodnak. Ezeket a problémákat nemcsak érdekképviselőként, de családi vállalkozásunk ügyvezetőjeként is tapasztalom. A gyógyá-szati segédeszközök alkatrészeit gyártó céget, (ORTOMÜ BT.) szüleim alapították. Korábban csak a gazdasági és pénzügyi feladatokat láttam el, idén áprilistól már a teljes szakmai munkát is irányítom, és vezetem a céget. Három alkalmazottal dolgozom. Tevékenységünk az esztergályos, gépi forgácsoló szakmákra épül. Hiányszakmák, melynek problémakörével most már a gépiparban is szembesülök. A 2030-ig szóló új kkv-stratégia – mikrovállalkozásokra vonatkozó – kedvező hatásait, és az érdekérvényesítés célbaérését ezért is várom.

vissza az elejére

Zalai gyerekek zalai népdallal

A hagyományok továbbadása

Ismét magas részvételi aránnyal zajlott a „Tiszán innen – Dunán túl” országot népdaléneklési minősítő verseny „Szép Zalában születtem” területi fordulója. A 18. alkalommal meghirdetett, az Oktatási Hivatal által támogatott korosztályos verseny zalai helyszínei: Zalaszentbalázs, Lendva, Keszthely és Zalaegerszeg (Eötvös-iskola) voltak. Ez utóbbi helyszínen 435 általános és középiskolás diák állt a zsűri elé, 14 település és 23 oktatási intézmény képviseletében, 176 produkcióval.

– b. k. –

A verseny célja a tehetséggondozás mellett a népi kultúra és hagyományok megismertetése, megőrzése, továbbadása, az önálló előadásmód fejlesztése, a stílusnak megfelelő színpadi megjelenés. Mindennek koordinálását és elbírálását vállalta magára ifj. Horváth Károly népzenész, a népművészet ifjú mestere és Csordásné Fülöp Edit szaktanácsadó. Az öt korcsoportban zajló megmérettetésre szóló és csoportos produkciókkal lehetett készülni. A felsorolt négy településen azonos mérce szerint zajlott az elbírálás, és az idén a zalaszentbalázsi és keszthelyi fordulón magasra tették a lécet a diákok, jegyezte meg ifj. Horváth Károly. Hozzátette még: kérésük, hogy lehetőség szerint zalai népdallal álljanak ki a zalai gyerekek, mivel mindenki a saját tájegységének a dalanyagát tudja legjobban előadni.
A felkészülésben a fenti elvet számos népzenei kiadvány segíti, így többek között Vajda József és id. Horváth Károly népzenegyűjtők munkái. A versenyen kiemelt arany-, arany-, ezüst- és bronzminősítést lehetett kiérdemelni. Az aranyminősítést szerzett diákok tavasszal a keszthelyi, megyei fordulón mérik majd össze tudásukat, míg az országos fordulóra szintén tavasszal Érden kerül sor, de ide csak az idősebb korcsoportból jutnak tovább a tanulók.

vissza az elejére