Sport

Sikeres évet zárt a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.

Tablókon a rendszerváltozás

1989–90 a csodák éve volt

30 éve szabadon címmel látható kiállítás a Hevesi Sándor Színház előtti Ruszt József téren. A tizenkét tablóból álló tárlat a rendszerváltozás 1989–90-es éveinek állít emléket. Az installációt egy grafikákkal díszített Trabant is színesíti.

– pet –

A Terror Háza, valamint a „30 éve szabadon” emlékbizottság jóvoltából rendezett vándorkiállítás megnyitójára a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben került sor, ahol dr. Gyimesi Endre történész, egykori polgármester, a város díszpolgára köszöntötte a vendégeket. Beszédében felelevenítette a rendszerváltó évek zalaegerszegi eseményeit is. Mint fogalmazott: a most nyílt kiállítás a „csodák évének” nevezi ezt a két esztendőt, ám valójában hosszú évek, sőt évtizedek vezettek el ehhez a csodához. A szabadság nem magától jött, tenni is kellett érte. A volt polgármester felidézte a helyi ellenzéki pártok (Fidesz, SZDSZ, MDF) és a független városi lap megalakulásának időszakát, ami '89 elejére tehető. De szólt arról a felemelő pillanatról is, amikor végeláthatatlan tömeg ünnepelte 1989-ben március 15-ét. Ami ekkor a szabadság és a közelgő változások jelképe is volt. Mint mondta: az MSZMP tulajdonképpen Zala megyében esett szét először, hiszen az akkori országgyűlési képviselőt sikerült visszahívni, így '89 őszén időközi választást írtak ki a megüresedett képviselői hely betöltésére. Ezt nagy többséggel az ellenzéki jelölt, id. dr. Marx Gyula nyerte meg.
Az események országszerte felgyorsultak: október 23-án kikiáltották a köztársaságot, 1990 tavaszán pedig sor került az első szabad választásokra is. Erre a kampányidőszakra tehető a zalaegerszegi Lenin-szobor szimbolikus „becsomagolása” is. Gyimesi Endre szerint az akkor kivívott demokratikus értékeket – mint a többpártrendszer, a szólás-, sajtó- és lelkiismereti szabadság – óvni, védeni kell. A kiállítást Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze nyitotta meg. Mint fogalmazott: sokszor lekicsinyítjük 1989 szerepét a közbeszédben és a közgondolkodásban, pedig a változás egy több évtizedes folyamat betetőzése volt. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész szovjet térségben megindultak a változások, és több olyan külpolitikai esemény is történt, melyek hozzájárultak a kommunista rendszer összeomlásához. A történész szerint az 1980-as években Ronald Reagan, Mihail Gorbacsov vagy éppen a francia Francois Mitterrand színre lépésével egy új politikai elit is megjelent, ami új alapokra helyezte az addigi „hidegháborús” politikát. Balogh Gábor kitért az 1989-es romániai forradalmi események, valamint Tőkés László református püspök szerepére is. Mint mondta, ez az időszak azért is a csodák éve, mert például a magyarországi változások idején még több tízezer szovjet katona állomásozott az országban, de szerencsére voltak bátor emberek, akik vállalták a kockázatot. A színház előtti téren látható tablók (melyek december 30-ig tekinthetők meg) többek között a szólás- és sajtószabadság hiányának éveiről, az egyházüldözésekről, az ellenállás korábbi (1956, 1968) próbálkozásairól, és az ellenzéki mozgalmak, majd pártok 1989–90-es megalakulásáról adnak hírt. De az első szabad választásokról, illetve Antall József kormányának megalakulásáról is szó esik. A történész szerint a tárlat célja egyrészt az emlékeztetés, másrészt pedig a tanítás, a fiatalok felé nyitás.

vissza az elejére

Helyreállítás után felavatták

Újra régi teljességében áll a holokauszt-emlékmű

Felavatták a Remény közparkban álló holokauszt-emlékművet, amely újra régi teljességében látható, ahogyan azt a tervezők és az alkotók megálmodták. A holokauszt 60. évfordulójára készült, 2004 őszén felállított emlékművet helyre kellett állítani, mert többször megrongálták az elmúlt években.

– AL –

Pedig Koplár Katalin és Nagy László alkotása visszafogottan és érzékenyen emlékezik a Zalaegerszegről elhurcolt és megölt zsidókra, fogalmazott beszédében Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Az emlékművön 878 név szerepel, de a tényleges áldozatok száma ennél jóval több volt. Fontos kegyeleti jel ez Zalaegerszegen, amit mutat az is, hogy a halottak napján mécseseket helyeznek el lábánál a keresztény polgárok. Mint mondta: az emlékműnek azonban hánytatott sors jutott, mert közel 30 esetben rongálták meg ez idáig. Letörték, ellopták, elvitték, meggyalázták. Tették ezt olyan emberek, akiknek vélhetően fogalmuk sincs Magyarország történelméről, különösképpen a holokausztról. Tudatlanok, akik tagadják a holokausztot, akik a Duna-parton is leköpik az emlékművet. Értelmetlen és megmagyarázhatatlan cselekedetek ezek, melyek mögött bármelyik kisebbség elleni gyűlölet áll. A felelős politikusoknak és egyházi vezetőknek tenni kell ez ellen a történelem hiteles tárgyalásával és a felelősök megnevezésével, emelte ki az elnök. Hangsúlyozta: a valóság megismertetésével, a zsidók és nem zsidók által elért eredmények bemutatásával változtatni lehet ezen. Az antiszemitizmus ellen nem harcolni, hanem tanítani kell. A Mazsihisz ebben a kérdésben partnerséget ajánl Zalaegerszeg önkormányzatának, nem formális oktatással a város iskoláiban és intézményeiben. Ezen segítő együttműködéssel minden bizonnyal csökkenteni lehet az emlékművek meggyalázásának kockázatát. Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere azt mondta, az emlékmű hűen idézi meg a történelem ama sötét múltját, ami a város zsidó közösségére 1944-ben és 1945-ben lesújtott. Az emlékezés mellett nagyon fontos a tanítás, a történelem megismertetése. A nemzetiségek és egyházi felekezetek példás összefogásával elérhető az, hogy a romboló helyett építő társadalmat lehessen létrehozni. Zalaegerszeg önkormányzata ebben hisz, ezért továbbra is támogat minden olyan szándékot, ami még inkább elősegíti ezt. Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke azt hangsúlyozta, hogy akik a szomszédos temetőben nyugszanak, és akik nevét őrzi az emlékmű, mindnyájan jelentős szerepet töltöttek be a város polgárosodásában. Az önkormányzattól ezért továbbra is azt kérik, hogy helyezzék helyi védettség alá a zsidó temetőt. A város vezetésének köszönetét fejezte ki az emlékmű helyreállításáért, ami egyértelműen az ősök tiszteletét jelenti itt a Remény közparkban. Az emlékmű felavatásán héber imát mondott Goldschmied István, a Keszthelyi Izraelita Hitközség elnöke. A rendezvény kövek elhelyezésével zárult az emlékműnél.

vissza az elejére

Sikeres évet zárt a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.

Sikeres évet tudhat maga mögött a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.: a társaság 2019-ben is ellátta legfőbb feladatát, azaz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás színvonalas szervezését és végzését. Ahhoz, hogy a lakosság részére pontos, precíz szolgáltatást tudjanak nyújtani, az alábbi, kiemelt újításokat vezették be az elmúlt évben.

– Július 1-től Zalaegerszegen, valamint 55 környező településen alvállalkozó igénybevétele nélkül, saját erőből látja el a lakosságnál keletkezett kommunális, valamint szelektív hulladékok elszállítását.
– Az év során megkezdődtek a búslakpusztai lerakó bővítésének előkészítő munkálatai. A beruházás feltételeinek teljesülése – pályázati források, közbeszerzési eljárás – után megindulhat a depóniabővítés Búslakpuszta térségében egy körülbelül kéthektáros területen. A 2001-es indulásától közel 725 ezer tonna hulladék került a búslakpusztai depóba. Az akkori hulladékmennyiség alapján történt becslések szerint mintegy húsz évre prognosztizálták az élettartamát, és majdnem pontos lett a prognózis. A bővítést többek között a „közelség elve” is igazolja.
– Magyarországon jelenleg 1100 kukásautó teljesít szolgálatot, ezek azonban robbanómotorosak, tehát jelentősen szennyezik a környezetet, és még hangosak is. A fenntartható jövő felé vezető út egyik mérföldköve ezen járművek kiváltása, ezért a társaság a tavalyi év folyamán megkezdte egy elektromos hulladékgyűjtő jármű tesztelését.
– Tovább erősítette a környezeti nevelés irányvonalát a társaság, kiemelt akciójuk volt idén az európai hulladékcsökkentési hét keretében a zalaegerszegi Flex és a zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnázium és Szakközépiskolával együttműködve saját készítésű szelektív hulladékgyűjtő kukák készítése az iskola diákjaival, amiket utána az osztálytermeikben használhatnak. Ezzel is segítve a felelős magatartás kialakulását, erősítését.
– Sajnos, nem mindenki áll környezettudatosan a hulladékgyűjtési lehetőségekhez. Néhány hulladékgyűjtő szigeten rendszeressé vált az a jelenség, hogy az edényekben, vagy azok mellett kommunális és lomhulladék, sőt időnként veszélyes hulladék jelenik meg. Az illegálisan kihelyezett hulladékok rontják a városképet, vonzzák az élősködőket, és nem utolsósorban jelentős költséget jelentenek a város számára. A rendeltetésellenes használat miatt a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. visszaszállította a szelektív gyűjtőket.
– A technológiai fejlesztéseknek, valamint az előrelátó költségoptimalizálásnak köszönhetően megszűnt a szelektív szigeteken az úgynevezett „fém” frakció külön gyűjtése. A lakosok ezentúl a sárga színű „műanyagos edényekben vagy zsákokban” helyezhetik el a háztartásukban keletkező szelektíven gyűjthető fémhulladékokat.
Felhívja a lakosság figyelmét a társaság, hogy Zalaegerszegen január 6-án megkezdődött a karácsonyfák begyűjtése, Meghatározott menetrend nincs. Kapacitás függvényében lehetőség szerint hetente minden városrészt felkeresnek. A begyűjtési időszak február közepéig tart, de természetesen a későbbi időpontokban kihelyezett fákat is elszállítják.
Kérik Kedves Ügyfeleiket, hogy fenyőfáikat jól látható, könnyen megközelíthető helyre, a forgalmat nem akadályozó módon helyezzék el! (Társasházi ingatlanok esetében a társasházi hulladékgyűjtő konténer mellé.) Továbbá kérik Önöket, hogy az újrahasznosíthatóság érdekében fájuktól „tiszta”, idegen anyagoktól (szaloncukorpapír, díszek, fényfüzérek) mentes állapotban váljanak meg! A begyűjtött karácsonyfák energetikai célokra kerülnek hasznosításra. A klímaváltozás elleni fellépés jegyében civil kezdeményezésre megalakult a Zöld Zalaegerszegért Egyesület, melyhez, mint Zalaegerszeg és Zala megye egyik meghatározó cége, a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft, is csatlakozott!.

vissza az elejére