Kötetben Pehm (Mindszenty) zalaegerszegi évei

Tekintélyelvűség és szociális érzékenység jellemezte

A napokban jelent meg Balogh Margit történész Az Apát úr Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című kötete. Az életrajzi kiadványt a Göcseji Múzeum szervezésében mutatták be a város dísztermében. Mint az bevezetésként elhangzott: a 20. századi történelem egy különleges, ellentmondásos, ám meghatározó személyiségéről van szó. A mai napig sokan és sokat beszélnek róla.

– pet –

A rendezvény moderátora Kiss Gábor könyvtárigazgató volt, köszöntőt Balaicz Zoltán polgármester és Kaján Imre, a múzeum igazgatója mondott. A polgármester örömtelinek nevezte, hogy épp azután kerül bemutatásra a kötet, hogy egy kormányhatározat által zöld utat kapott a Mindszenty zarándokközpont megépítése. Mint fogalmazott, a város életében fontos szerepet töltött be Mindszenty, aki Pehm Józsefként 1917-ben érkezett Zalaegerszegre. Előbb hittanítóként tevékenykedett, majd 1919-től ő lett a város plébánosa (egészen 1944-ig). A friss kiadvány a 100. évforduló alkalmából látott napvilágot. Kaján Imre szerint Balogh Margit most megjelent kötetével talán sikerül eloszlatni egy-két tévhitet, és megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon milyen ember volt Mindszenty József. Annál is inkább, mert pályájának egy elég hosszú időszaka esett Zalaegerszegre, a város életében pedig kulcsfontosságú volt ez a korszak. Komoly fejlesztések, építkezések történtek munkája révén.
Az eseményen Stróber László apátplébános is megemlékezett elődjéről. Mint mondta, Mindszenty lelkületéről sok mindent elárul az, hogy mindig csak egy pár cipője és egy reverendája volt. Különösen támogatta a szegényeket, a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat. De az is tény, hogy szigorú volt, megkövetelte a tiszteletet. Szerinte Pehm József lelkisége ma is érezhető a városban. Balogh Margit könyve Zalaegerszeg két világháború közötti életébe is bepillantást nyújt. Mint azt a szerző a kötetbemutatón elmondta: a 600 oldalas mű megírásához rengeteg segítséget kapott a Göcseji Múzeum, valamint a Zala Megyei Levéltár munkatársaitól, ezenkívül többek között a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár és a Veszprémi Érseki Levéltár is bőven szolgált érdekes és értékes adatokkal. A történész húsz éve foglalkozik Mindszenty József személyével és munkásságával; 2015-ben már megjelent egy kétkötetes monográfiája a témában, melyet szintén bemutattak Zalaegerszegen. A mostani könyvvel kapcsolatban megjegyezte: jobboldali ismerősei túl kritikusnak, a baloldaliak pedig túl elfogultnak találták munkáját. Ő történészként abban hisz, hogy a tudomány autonóm, és mindig a forrásokat kell keresni. Egy-egy információt érdemes három oldalról is megerősíteni, hogy az valóban hiteles legyen. Pehm (Mindszenty) József alakja valóban sokszor ellentmondásos. Tény, hogy makacs volt, tekintélyelvű és konzervatív, vagy ha úgy tetszik, maradi. Kevés embert engedett közel magához, és sok vitája akadt másokkal. Lételeme volt a harc, a küzdelem. Az is igaz, hogy volt olyan eset, hogy egy nőt rendőrrel vitetett ki a templomból, mert az a férfiak padsorába ült le. De egy ember cselekedeteit mindig a saját korába helyezve kell megítélni – fogalmazott. A másik oldalról viszont Pehm József egész életében építkezett. Szó szerint is, hiszen több fontos zalaegerszegi épület felépítése kötődik nevéhez (Jézus Szíve plébániatemplom, Notre Dame Zárda). Nem restellt közbeszerzésekkel, könyvelésekkel foglalkozni, mesteremberekkel tárgyalni. Mindeközben lapot szerkesztett, és meghatározó szereplője volt a város kulturális és társadalmi életének, továbbá 16 új egyházi központot is létrehozott a környéken. Szociális érzékenysége óriási volt; mindig támogatta, védelmezte az elesetteket, a szegény sorsúakat és a tehetséges gyerekeket. Balogh Margit szerint mindebből látható, hogy összetett személyiség volt, aki a kommunizmus idején és üldöztetése alatt is kitartott elvei és meggyőződése mellett. Mindig az igazságkeresés joga vezérelte – fogalmazott a szerző. Az új kötetet közel 300 fotó illusztrálja, a könyv egyik érdekessége pedig a mellékletben található grafológiai elemzés (a szakértő a munkavégzés közben nem tudta, hogy kinek a kézírását elemzi), amit nagyon ritka esetben alkalmaznak a történészek.

vissza az elejére

Lesz 10. sörfesztivál

Összeolvad két rendezvény

2021-től a sörfesztivál és a pálinkafesztivál összeolvad, egy időben lesz majd megrendezve, minden év május első hétvégéjén; Gasztro-Majális néven.

Fellépők jövőre:
Péntek-szombati koncertek: Edda Művek, Delta, Bagossy Brothers Company, Szintaxis, Zaporozsec
Vasárnap családi nap: Rubint Réka, Alma együttes, Tompeti és Barátai, Kollányi Zsuzsi-koncert
Extrém program: Bungee Jumping (70 méteres)

vissza az elejére

Alterzene finomra hangolva

Polgár péter szerzői estje a JazzSzerdán

Egy különleges szerzői estre készül január 15-én, lapunk megjelenésével egy időben Polgár Péter zeneszerző, gitáros. A JazzSzerda programsorozat keretében, az elmúlt bő huszonöt év dalait mutatja be a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az estre országosan ismert előadókat is hívott: Odett, Takáts Eszter és Müller Péter Sziámi is színpadra lép.

– pP –

Polgár Péterrel többek között arról beszélgettünk a koncert előtt, hogy mi az apropója a rendhagyó eseménynek, és hogyan kerül az alapvetően alternatív zenei stílus a JazzSzerda kereti közé?
– Nincs semmi jubileumi évforduló! – szögezte le mindjárt az elején. Egyszerűen csak szerettem volna összehozni egy jó bulit. Már régóta gondolkodtam egy efféle produkción, s most volt időm foglalkozni vele. Az ötletre pedig vevő volt a Keresztury VMK és a hangversenyterem vezetése is.
– Az általad írt zenék nem kifejezetten a jazz műfajához tartoznak. Szükség volt némi áthangszerelésre?
– A JazzSzerda rendezvénysorozat sok műfajt befogadott már, hiszen voltak világzenei koncertek, de soul, blues és dixieland is előfordult. Szerintem mi az alternatív és popzenének azt az ágát képviseljük, ami még épp belefér ebbe a közegbe. Komolyabb áthangszerelésre nem került sor, inkább úgy fogalmaznék, hogy finomabbra hangoltuk a zenét. A fesztiválokra jellemző „zúzás” elmarad. A számok mind a szövegeket, mind a zenét tekintve alapból is elgondolkodtatóak, úgy érzem, hogy a daloknak jól áll az az intimitás, amit a hangversenyterem atmoszférája kínál.
– Milyen zeneszámokból áll a repertoár? Annál is inkább, mert aki ismeri a pályafutásodat, jól tudja, hogy Müller Péterrel, Takáts Eszterrel dolgoztál már korábban is. Lányoddal, Odettel pedig sokáig közösen zenéltél, dalokat írtál neki. Ugyanakkor most mindhárom előadó a saját útját járja…
– Ez igaz, ezért komoly szervezést igényelt, hogy összepróbáljuk a húsz számból álló koncert anyagát. De szerencsére a január mindenkinek kicsit lazább, így több idő van a közös munkára, egyeztetésre. A repertoár egyébként összetett, hiszen az 1990-es évek elején Zalaegerszegen működő Sziámi zenekar számaitól kezdve, egészen az újabb Odett-dalokig sok minden felcsendül. A Sziáminak 1992-től voltam tagja, rá egy évre jött ki az Olyan vagy című album, melyről játszunk is nótákat. De egy régi Kontoroll Csoport-szám (Halandzsa) blues-os átirata is felkerült a listára. Takáts Eszter úgy került a képbe, hogy a lányom első lemezén (Odett és a Go girlz) ő és Varga Zsuzsa énekes is szerepelt. De Eszti, Müller Péterrel is dolgozott már együtt, sőt Péter meg Odettnek írt számos szöveget; így a szálak összeérnek.
– A kilencvenes évektől napjainkig elég sok dalt írtál. Hogy érzed, mennyit változott a zenei világod? Értek új inspirációk?
– Ez érdekes kérdés, mert igazából a nyolcvanas években kezdtem zenélni, és az akkori bandákkal főleg a rock-blues vonalat képviseltük. Sokáig csak ilyen számokat írtam. Változást pont Müller Péter hozott az életembe, mikor Zalába költözött, és csatlakozhattam a Sziámihoz. Persze korábban is ismertem az alternatív műfajt, jártam koncertekre is, de ilyen dalokat addig nem írtam. Később aztán anynyira ráálltam, hogy Odettel is ezt a vonalat szerettem volna továbbvinni. Egy „alter csajt” próbáltam kihozni belőle, ami így utólag – most már belátom – hülyeség volt. Persze egy idő után simán lerázott, hiszen megtalálta a saját hangját. Újabb inspiráció akkor ért, mikor elkezdtünk együtt dolgozni a Heaven Street Sevenből is ismert Takács Zoltán „Jappán” producerrel, aki az Odett-dalokat kicsit „belehúzta” a popzene világába. De csak annyira, amennyi még jól állt Odettnek is, meg a számoknak is. Most ott tartok, hogy talán rock-blues dalokat tudnék nehezebben írni. Sok mindenkivel dolgoztam együtt az elmúlt évtizedekben, változatos műfajokban, sőt még színdarabokhoz is írtam zenéket. Körülbelül 100 saját szerzeményem van levédve az Artisjusnál, de ennek nagyjából a duplája köthető a nevemhez, ha mindent bele szeretnék számolni. A legnagyobb sikeremet persze Odettel értem el, hiszen 2013-ban Fonogram-díjas lett a Hanyatt, homlok, egyenes lemezünk.

vissza az elejére

Vajda Józsefre emlékeztek

Születésének 100. évfordulóján a róla elnevezett gellénházi népdalkör szervezésében megemlékező ünnepségekre került sor Vajda József (1920–1998) egykori zalai népdalgyűjtő, pedagógus, népművelő, zeneszerző tiszteletére.

– b. k. –

A Göcseji úti temetőben lévő nyughelynél népdalcsokor előadásával, mécsesgyújtással és koszorúzással rótták le tiszteletüket a népdalkör tagjai, Vajda József tisztelői és a jelenlévő családtagok. Ez utóbbiak nevében Vajda István lapunk kérdésére válaszolva elmondta: édesapja születésének 90. évfordulóján is hasonló megemlékezést szervezett a népdalkör, halálának 20. évfordulóján pedig a család.
– Nagyon jó érzéssel tölt el minket, hogy ilyen sokan emlékeznek még rá, és a szívükben hordják Vajda József emlékét. A népdalgyűjtésben nem volt követője a családban, de az aktív népzenélésben, népi zenekar alapításában a mai napig van folytatás – mondta Vajda István.A népdalkör vezetője, Csejtei Marianna elmondta, a centenáriumot összekapcsolták  a Vajda József Népdalkör fennállásának 20. évfordulójával. Így a rendezvény Gellénházán folytatódott, ahol a pályatársak, kollégák, tanítványok körében emlékeztek meg névadójuk életéről, többek között a róla készült film levetítésével. Hagyatékáról annak kezelője, ifj. Horváth Károly népzenész, a népművészet ifjú mestere beszélt. Az előadók között volt Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója is. Nem hiányzott a programról az élő zene sem, a házigazdák mellett meghívott 12 népdalkör tagjai is színpadra álltak a bő kétórás műsorban.
Vajda József bár mosoni születésű, tanítói állása és családalapítása révén már fiatalon zalaivá vált. Számos Zalaegerszeg környéki faluban tette le névjegyét, kántortanítóként, népművelőként, népdalgyűjtőként, kórusvezetőként, falutörténet-kutatóként. A népi hangszerek közül a citera volt számára kiemelt, a népszokások közül pedig elsőként a regölés ihlette meg. Az általa gyűjtött népszokások, népdalok gyakran visszaköszöntek a Liszt (majd Kilián és újból Liszt) iskola ünnepségein. Ezen intézmény első igazgatóját is tisztelhetjük Vajda Józsefben, aki nyugdíjazásáig itt dolgozott, hangszeres zenét is tanított. Munkásságát számos módon elismerték, többek között Kodály Zoltán-emlékérem (1976), Kiváló Népművelő (1979), Gyermekekért érdemrend (1984), Pro Urbe Zalaegerszeg (1989), Zala megye Alkotói díja (1990), Zalaegerszeg Város díszpolgára (1996). Nován iskolát, a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában emléktantermet neveztek el róla. A Gellénházán kétévente megrendezésre kerülő pávaköri találkozó és a fent említett népdalkör szintén az ő nevét viseli. Emlékének aktív őrzését mutatja, hogy a közelmúltban a Liszt-iskolában pedagógusokat elismerő díjat, illetve népdaléneklési versenyt is neveztek el róla.

vissza az elejére