Csángó táncház Zalaegerszegen

A csángó magyarok archaikus világába kaptak egy szívet tisztító bepillantást, akik ellátogattak a besenyői közösségi házban szervezett táncházba. Gyimesi népdalokat lehetett tanulni gyimesloki népdalénekestől, azaz első kézből, illetve moldvai és gyimesi táncrenddel ismerkedni erre „szakosodott” néptáncoktatótól.

– b. k. –

Nagy érdeklődés övezte a kuriózumnak számító, magas minőséget sejtető programot. Tankó Jánosné Gábor Eszter, Eszti néni, 2012-ben részesült a magyar kormánytól a Népművészet Mestere díjban, gyimesi hagyományőrző énekes tevékenységéért. A Gyimesfelsőlokon nevelkedett asszony családi örökségként kapta és adja is tovább az éneklésen keresztül a hagyományéltetést. Mint unokája, Szőcs Emese elmondta, a családban nem meséken, hanem népdalokon nevelkedtek. Híresen szép hangú volt az ükmama, illetve az egész anyai ág, de Eszti néni édesapja több hangszeren muzsikált, és édesanyjával együtt szépen járták a táncot is. Eszti nénire igazából egy évtizede figyeltek fel országosan is, bár egész életét a népdalok hatották át. Azóta számos meghívást kap, most éppen kanadai bemutatkozás van soron. Besenyőben egy szívhez szóló csokrot adott át a közönségnek, majd unokájával közösen néhány lassú magyarost és lakodalmast tanított a résztvevőknek. A táncrend felelőse Kézdivásárhelyről érkezett, Kádár Elemér, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének néptáncoktatója. Humoros instrukciókkal segítette a kezdő és haladóbb táncosokat főként a körtáncok világába. A páros táncokban pedig Szőcs Emese volt a partnere. A rendezvény a Csoóri Sándor Program támogatásával valósult meg a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület, a Penderülj Táncműhely, a Besenyő Baráti Kör és a Besenyő a 2000-es években Alapítvány szervezésében, batyus módon. A zenei kíséretről Horsa István (Komárom) és helyi zenészek, Henczi Dávid, Kovács Péter és Gaál Péter gondoskodtak.

vissza az elejére

A díjazottak: Gombos Zsófi és Szentgróti Dávid.

Huszonhat művész, huszonhat látásmód

Megnyílt a zalaegerszegi szalon

A Magántulajdon és az Út a fehér felé című festmények nyerték az idei Szalon díjat. Gombos Zsófi és Szentgróti Dávid festőművészeket a Zalaegerszegi Szalon elnevezésű, helyi alkotókat felsorakoztató képzőművészeti seregszemlén díjazta a szakmai zsűri.

– pet –

A huszonhat művész, közel hetven alkotását bemutató kultúra napi tárlat január 21-én nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az eseményen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt, felidézve a kétévente megrendezésre kerülő, immár VI. Zalaegerszegi Szalon történetét. Mint mondta: korábban Zalai Tárlatnak hívták azt a kezdeményezést, mely ötévente a megyében élő és alkotó képzőművészek aktuális munkáiból válogatott. Ez a rendezvénysorozat aztán 2010-ben átalakult. Immár csak a város alkotóira koncentrálva, minden második évben, a magyar kultúra napja környékén szerveződik meg a művészeti találkozó. Most huszonhat művész állította ki alkotásait; a felhozatal mind műfajában, mind stílusában változatos. Ahogy a polgármester fogalmazott, huszonhat eltérő látásmód érvényesül. Legyen szó a festészetről, szobrászatról, textilművészetről, grafikáról, nagyobb méretű installációról, vagy digitális printről. Az egyes alkotókról és a kiállított művekről Novotny Tihamér művészeti író beszélt a megnyitón. Idén is átadásra került a Szalon díj, melyet megosztva Gombos Zsófi és Szentgróti Dávid kapott. Gombos Zsófi, az Ady-iskola művésztanára a Magántulajdon című festményéről érdeklődésünkre elmondta: az eddigi realista vonalat folytatta ennél az alkotásánál is, mely egy nagyméretű, hármas felosztású kép. Ha úgy tetszik, egy téli panorámakép, ami – a hármas tagolódás ellenére – egyben értelmezhető. A 2019 nyarán készült mű, egy téli, kifejezetten fagyos, havas, fehér tájkép (talán a forró nyári hetek kompenzációja). Az alkotó azt mondja, hogy ez a táj a saját ablakából látható, így sajátjának érzi a látványt. Ezért is lett a kép címe „Magántulajdon”. A realista stílus ellenére azonban sok olyan alkotóeleme van a festménynek, ami épp elvonatkoztat a valóságtól. A zalaegerszegi, ám jelenleg Pécsett élő Szentgróti Dávid egy egészen más stílust képvisel. Az Út a fehér felé című festményéről lapunknak elárulta: a kép 2018-ban készült, és egy nagyobb sorozat része. Absztrakt festményről van szó, vagyis a festői elemek vannak kiemelve, tárgyiasítva, nem pedig a gesztus. Ez utóbbi inkább laza rendszerben van rétegezve a vászonra. Annak ellenére, hogy színes képet látunk, a cím nagyon is találó, hiszen a fehér mindig keverék szín; képes minden színt magába fogadni. Így – némileg elvonatkoztatva – egy fehér és egy „majdnem fehér” díjnyertes alkotás került a kiállítótér fő helyére. Újítás, hogy a Zalaegerszegi Szalon zárását követően (február 22.), közönségdíjat is kiosztanak egy autókereskedés jóvoltából. A látogatók a tárlat ideje alatt a helyszínen adhatják le szavazataikat.

vissza az elejére

Az év vendéglátóhelye versenyről

A paradicsomot szerették a legjobban

A Paradicsom lett a 2019-es év legkedveltebb vendéglátóhelye. Az elismerést sajtótájékoztató keretében vehette át a két tulajdonos – Baráth Helga és Ruttkay László – Balaicz Zoltán polgármestertől.

– pet –

Mint az az eseményen elhangzott: a megmérettetésnek már régi hagyománya van a városban, hiszen 2005–2010 között a KISOSZ kezdeményezésére már sor került hasonló versenyre. Igaz, akkor még szakmai zsűri járta a vendéglátóhelyeket, akik több szempontból és több kategóriában értékelték az éttermeket, cukrászdákat és kávézókat. Balaicz Zoltán elmondta: 2016-ban a Városmarketing Iroda és Horváth Szilárd javaslatára éledt újjá a hagyomány, ám új köntösben. Azóta a kor elvárásainak megfelelően, már egy internetesen felületen szavazhat maga vendég, vagyis a nagyközönség, hogy melyik vendéglátóhely tetszett neki az adott évben a legjobban. Megtudtuk: 2019-ben rekordszámú szavazat érkezett, hiszen 4216-an voksoltak. A nyertes pedig a Paradicsom étterem lett. Az első helyezettnek járó 100 ezer forintos jutalmat, és a homlokzatra kihelyezhető „Év vendéglátóhelye 2019” táblát az üzlet tulajdonosai vették át a polgármestertől, megköszönve a vendégek bizalmát és a kollégák sokszor embert próbáló munkáját. A verseny 2020-ban kissé átalakul: a koordinálást a Tourinform-iroda veszi át, és a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért több kategóriában (étterem, cukrászda, kávézó) is lehet majd szavazni.

vissza az elejére

A személyi kedvezményhez

Tájékoztató az orvosi igazolásról

A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóból vehető igénybe. A háziorvosoknak, szakorvosoknak, a tavaly kiállított személyi kedvezményre jogosító igazolásokról 2020. január 31-éig kell elektronikusan adatot szolgáltatniuk a NAV-nak.

Személyi kedvezményre az jogosult, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és jogosultságát külön jogszabály alapján állapították meg. A személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolást szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki.
Az orvosi igazolás kötelező tartalmi elemei:
– a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és születési ideje, anyja születési családi és utóneve), lakóhelye, adóazonosító jele, az igazolás alapjául szolgáló szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma, a súlyos fogyatékosság jellege (végleges vagy ideiglenes), ideiglenes igazolásnál annak hatálya, az igazolás kiállításának dátuma, az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása. Azoknak az orvosoknak, szakorvosoknak, akik személyi kedvezményre jogosító igazolást állítottak ki 2019-ben, adatot kell szolgáltatniuk 2020. január 31-ig. Az adatszolgáltatáshoz szükséges 19K51-es nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és kizárólag elektronikusan nyújtható be.

vissza az elejére

A Crohn-betegségről és a sztómáról

A betegség, mint útmutató

Egy tizenéves lány megküzdését szeretném bemutatni. Nála a kamaszkori nehézségeket még egy súlyos betegség is tetézte, mely hirtelen, sok évre, s úgy tűnik egy egész életre kibillintette őt az addigi útról. Ráadásul problémája akkoriban még az orvostársadalom előtt is kevésbé tisztázott kór volt. Rohonczi Fanni a Crohn-betegségről és a sztómások életéről idézi fel – ma már csak – emlékeit, ezzel is bátorítva a sorstársakat.

– Bánfi Kati –

– 15 éves voltam, amikor egyik napról a másikra erős hasfájás, hasmenés, hányás jelentkezett. Diétát javasolt a háziorvosom, aztán ez az állapot két hónap alatt egyre rosszabb lett, húsz kilót fogytam. Akkor még szigorúbb diétát javasoltak. Végül amikor 38 kilóra lefogytam, legyengültem, nem tudtam felállni, csak ha futni kellett a mosdóba, akkor kórházba utaltak. Fél évig speciális tápszeren éltem. Aztán jobban lettem, azt hittem elmúlt a baj, nem is sejtettem mi vár még rám. Fél év tünetmentesség után újból rosszul lettem, immár 32 kilós testsúllyal kerültem az intenzívre, anorexiásnak titulálva. A betegség pontos okát egyébként még ma sem tudják, a bélrendszer, illetve az emésztőrendszer bármely részén jelentkező gyulladást jelent, mely bélszűkülettel jár együtt. Végül is sikerült diagnosztizálni nálam a Crohn-betegséget, és elküldtek Budapestre, ahol azonnali műtétre került sor. Itt tudtam meg, hogy ki kell vezetni a bélrendszeremet testen kívülre, bár biztattak, hogy csak átmeneti időre. Ekkor lelkileg is teljesen összeomoltam, azt hittem, végem van, közben jött a híre, hogy a sok betegség miatt évet kell ismételnem a suliban is. Ez volt a mélypont, de nem volt választásom, talán a másnapot sem éltem volna meg. Kétségbe estem, hogy lehet így élni, mit szólnak mások, mi lesz velem, hogyan fogom eltitkolni. De a műtét után sokkal jobban lettem, és innét úgy gondoltam a sztómára, mint ami megmentette az életem, és dehogyis fogom ezt szégyellni. Szerencsére olyan baráti köröm lett, akik ezt teljesen elfogadták és támogattak, sőt még a szerelem is megtalált.
– És te is tudtál másnak segíteni?
– Igen, már Pesten a kórházban, volt egy ilyen műtétre váró lány (többségében a fiatalokat és egyre fiatalabbakat érint a Crohn-betegség), nagyon elkeseredve. Őt biztattam, hogy nem lesz semmi baj. Ez akkora erőt adott nekem is, amit addig nem tapasztaltam. Ebből született később a blogom is, melyben a betegtársakat kívántam támogatni. Eleinte legalábbis ez volt a fő profil, aztán itt is változás lett.
– Merthogy a pályádat is befolyásolta a betegség.
– Igen, vendéglátásban szerettem volna dolgozni, barista voltam. Amikor kiderült a betegségem visszavonták az oklevelemet. Aztán utat tört az igazi érdeklődésem, melyet valószínűleg egyébként sosem találtam volna meg. A ruhák. Nagyon érdekel a divat, a ruhatervezés, a stílustanácsadás. Elkezdtem azóta egy szabóiskolát, tervem, hogy egyetemre menjek, divattervező legyek, és a nagy álmom, hogy majd Franciaországban dolgozzak egyszer. Sztómával az oldalamon még modellkedtem is egy ideig, és ott is nagyon empatikus emberekkel találkoztam.
– Honnan ez a pszichés erő?
– Hagyom, hogy a saját tapasztalatok vigyenek előre, a rosszakat fel kell dolgozni, ebből tanulni lehet. A betegség megmutatta nemcsak azt, hogy milyen táplálékok és étkezési szokások valók nekem, hanem az erős önelfogadást, hogy mennyire támogat a családom, kik a valódi barátaim, és hogy mi az én igazi utam. Ma már hálás vagyok ezért és remélem, hogy panaszmentes maradok, mert a mai álláspont szerint 10–15 év tünetmentesség után lehet gyógyulásról beszélni. A sztómámat 2 év után bezárták, először féltem is, mert már nem is emlékeztem a fájdalom nélküli életre. Üzenem a sorstársaknak, ez nem a világ vége, csak egy mélypont, ami után jobb lesz az élet. Nem kell semmitől sem félni. Túl kell rajta lenni.

vissza az elejére