A kultúra nem csak művészet, több annál

Gala's elismerésekkel – Átadták a kultúra mecénása díjat

Idén a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem adott otthont a magyar kultúra napja alkalmából rendezett hagyományos gálaestnek, ahol elismerések átadására is sor került.

– pet –

Ünnepi beszédet a hangversenyterem 2019 szeptemberében kinevezett új vezetője, Tóth László zongoraművész, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Egyesület vezetője mondott. Mint fogalmazott: a kultúra nemcsak a művészet és a művészek ügye, ennél tágabb értelmezésre van szükség. A nyelvhasználat, a gasztronómia, a történettudomány, és hogy miképp bánunk a természeti kincsekkel, mind-mind a kultúra része. Mint ahogy általánosságban a mindennapi élet egésze is. A kultúra olyan, mint halnak a víz; hiányát csak akkor érezzük, ha elveszítjük azt. A gálaesten a kulturális ágazat több munkatársát is elismerésben részesítették. A múzeumi ágazatból Vizsi György, a Göcseji Falumúzeum munkatársa vehetett át oklevelet az eltűnőben lévő régi szakmák továbbörökítése és a skanzen épületeinek autentikus karbantartása, felújítása miatt. A közművelődési ágazatból Gorisek Attilát, a Keresztury VMK műszaki vezetőjét díjazták, hiszen négy évtizede biztosítja a város kulturális eseményeinek műszaki hátterét. Ezenkívül aktív szerepet vállalt a Kézművesek Háza felépítésében és az Erdei Színház technikai részének kialakításában. A könyvtári ágazatból Czirákyné Tóth Edit könyvtáros (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár) kapott elismerést. Nemcsak több évtizedes munkájáért, hanem úgy is, mint a könyvtár hálózati referense, aki a kistelepülési könyvtárak állományának karbantartásáért és a megyeszerte működő könyvtármozi működéséért felel. Szintén a rendezvényen került átadásra az immár hagyományos Kultúra Mecénása díj, melyet idén az Inter-Tefu Kft. kapott, a város kulturális életének, különösképpen a Hevesi Sándor Színház előadásainak támogatásáért. Szényi Zoltán Vízparton című alkotását Fuisz Ádám ügyvezető vette át Balaicz Zoltán polgármestertől. Az eseményen a város által 2019-ben alapított Keresztury Dezső-díj is gazdára talált. Ezt olyan magánszemélyek kaphatják, akik Keresztury Dezső életművének kutatásában példaértékűt alkottak. Idén Korompay H. János kutatóprofesszor, az MTA doktora vehette át a kitüntetést. A gálaest további részében magyar költők verseivel és Liszt Ferenc zeneműveivel tisztelegtek a kultúra napja előtt. Közreműködött: Rátóti Zoltán színművész és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar. Vezényelt Sándor János, zongorán pedig Tóth László kísérte az együttest.
 

vissza az elejére

Nyílt nap az egyetemen

Hogyan lehetsz mechatronikai mérnök?

A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézete duális nyílt napra hívta a továbbtanulni szándékozó középiskolásokat. A rendezvényen előadások keretében tájékozódhattak a mechatronikai mérnökképzésről, míg az intézet partnervállalatai interaktív bemutatókkal várták a diákokat.

– AL –

Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, ami a felvételi létszámokban is megmutatkozik. Amikor a Pannon Egyetem átvette a képzést, 15 új hallgatóval indultak. Az utóbbi években 35 fölötti az első évesek száma a mechatronikai szakon, amelyen jelenleg mintegy 130-an tanulnak a három és fél éves képzés ideje alatt, tudtuk meg az intézetvezetőtől. Dr. Szalai András hangsúlyozta, ez egy akkreditált mérnöki szak, amit nemzetközileg is elismernek. Nekik elsősorban az az érdekük, hogy a végzettek Zala megyében vagy Zalaegerszegen helyezkedjenek el, de legalább Magyarországon.A diplomával lehetőség nyílik külföldi munkavégzésre is. De utána jöjjenek haza, és a kint tanultakat és megszerzett tapasztalatokat az ország javára értékesítsék, vélekedett az intézetvezető. A duális nyílt nap célja elsősorban az volt, hogy felkeltsék a középiskolás diákok figyelmét a nappali tagozatos mechatronikai mérnök szakra. Ez az érdeklődők számában teljesült is. Az intézet ugyanakkor levező szakot is indított tavaly ősszel, első alkalommal, amely lehetőséggel idén is élhetnek a képzés iránt érdeklődők. A középiskolások az egyetemi életre is kíváncsiak voltak. Mint elhangzott, a magas szintű oktatásban való részvétel és a versenyképes tudás megszerzése mellett családias légkör is várja a leendő mérnökhallgatókat Zalaegerszegen. Ez nem csupán az aránylag kis létszámból adódik, hanem az összetartásból is. Megmutatkozott ez abban is, hogy a hallgatók ezúttal is kivették részüket a duális nyílt nap szervezéséből, és szívesen válaszoltak minden kérdésre. A pályaválasztás előtt álló középiskolások ipari robotok és más technológiai újdonságok működésével is megismerkedhettek a duális partnervállalatok jóvoltából. A szak iránti nagyfokú érdeklődés elsősorban a járműipari tesztpályának köszönhető. Mint kiderült, mechatronikai mérnököket nem csak oda várnak, hanem a pápai bázisrepülőtérre is, amely első alkalommal vett részt a rendezvényen.
 

vissza az elejére

Káli Csaba és Molnár András

Megőrizni és kutathatóvá tenni

Levéltári évkezdés vajda-hagyatékkal

A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.

– pet –

A részletekről az intézmény hagyományos – immár huszadik – kultúra napi sajtótájékoztatóján számoltak be az érintettek. Vajda József éppen száz évvel ezelőtt, 1920. január 3-án született. 1940-ben került Zalába, és az első évtizedekben – leszámítva a háborús éveket – több településen is tevékenykedett; kántortanítóként, népművelőként, népdalgyűjtőként vagy éppen kórusvezetőként. 1961-től élt Zalaegerszegen, többek között a Liszt-iskola első igazgatóját is tisztelhetjük benne. Fia, Vajda László (a megyei tanács művelődési osztályának egykori vezetője) elmondta: a centenárium kapcsán döntöttek úgy a Vajda testvérek, hogy édesapjuk életének és munkásságának értékeit, becses darabjait a levéltárnak adják. Céljuk az, hogy a hagyaték megőrződjön az utókor számára. A levéltárba került dokumentumok többek között nyomtatványokat, fotókat, személyes tárgyakat tartalmaznak; az 1940-es évek végétől az 1990-es évek közepéig. Anyakönyvi kivonatok, helytörténeti, néprajzi, nyelvészeti és népzenei adatgyűjtések éppúgy színesítik a kollekciót, mint Vajda József oklevelei, kitüntetései, vagy éppen a második világháborúból származó értékes fotográfiák. Vajda István (tanár, a Zrínyi-gimnázium volt igazgatója) hozzátette: édesapjuk hagyatékának népzenei része (a hallás után lejegyzett kottákkal, szövegekkel, hangszalagokkal együtt) már tíz évvel ezelőtt a budapesti Hagyományok Házába került, ahol digitalizálták és hozzáférhetővé tették a gyűjteményt. Az ezeken kívül fennmaradt, családtagtól összegyűjtött személyes iratokat és tárgyakat hozták el most a levéltárba. Ezekből egy kis kiállítást is berendeztek a helyszínen.Molnár András levéltárigazgató elmondta: a rendelkezésükre bocsájtott anyagot nemcsak megőrizni szeretnék, hanem feldolgozni is, ezenkívül a kutatók számára is hozzáférhetővé tennék az iratokat. A sajtótájékoztatón a levéltár 2019-es szakmai, tudományos és közművelődési munkáját Káli Csaba igazgatóhelyettes értékelte. Elmondta: tavaly 105 szerv iratkezelését és irattározását ellenőrizték. Állományuk 110 iratfolyóméterrel gyarapodott, ezzel 11.214 iratfolyóméterre nőtt az anyagmennyiség. A levéltár gyakorlatilag „betelt”, vagyis csak selejtezés révén csökkenthető az állomány annyira, hogy új anyagokat tudjanak befogadni. 2019-ben az ügyfélszolgálatot 1003-an, a kutatószolgálatot pedig 126-an keresték fel, 520 esetben. Ami a tudományos tevékenységet és a közművelődési feladatokat illeti: nyolc munkatárs tollából tizennyolc tudományos írásmű született, három nagyobb kiadvány jelent meg a levéltár gondozásában, és két szakmai konferenciára is sor került. Zalaegerszegen is elindult továbbá az országos Hetedíziglen családtörténeti projekt, melynek keretében előadás-sorozatot tartottak.Az idei tervekről Molnár András számolt be. Elöljáróban elmondta, hogy elkezdődött a levéltár új épületének tervezése; a látványtervek már megvannak. Az elképzelések szerint néhány év múlva a Mártírok úti, volt Kaffka-kollégiumba költözhet át az intézmény. A több milliárd forintos projektről tavaszszal születhet meg a kormányelőterjesztés. 2020-ban több kiadvánnyal is készülnek, ezek egy része saját kötet, de a zalaegerszegi önkormányzattal közösen is jelennek meg könyvek, egy TOP-projektnek köszönhetően. Paksy Zoltán szerkesztésében kiadásra kerül a tavalyi Tanácsköztársaság Zala megyében című konferencia anyaga, de a 47. honvédzászlóalj 1848–49-es története is. Utóbbi kötet szerzői Hermann Róbert, Bona Gábor és Molnár András. A levéltár munkatársa, Bakonyi Péter pedig a második világháború Zala megyei polgári áldozatairól szerkeszt dokumentumkötetet. A könyvkiadáson kívül konferenciákra is sor kerül. Júniusban a trianoni évfordulóhoz kapcsolódóan szerveznek tudományos emlékülést, szeptemberben a 47. honvédzászlóaljról emlékeznek meg, novemberben pedig a családtörténeti kutatások módszertanáról lesz egy szakmai konferencia, melyre a téma iránt érdeklődő laikusokat is várják.
 

vissza az elejére