A kultúra nem csak művészet, több annál | Nyílt nap az egyetemen | Megőrizni és kutathatóvá tenni |
A kultúra nem csak művészet, több annál
Gala's elismerésekkel – Átadták a kultúra mecénása díjat
Idén a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem adott otthont a magyar kultúra napja alkalmából rendezett hagyományos gálaestnek, ahol elismerések átadására is sor került.
– pet –
Ünnepi beszédet a hangversenyterem 2019 szeptemberében kinevezett új vezetője,
Tóth László zongoraművész, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar
Egyesület vezetője mondott. Mint fogalmazott: a kultúra nemcsak a művészet és a
művészek ügye, ennél tágabb értelmezésre van szükség. A nyelvhasználat, a
gasztronómia, a történettudomány, és hogy miképp bánunk a természeti kincsekkel,
mind-mind a kultúra része. Mint ahogy általánosságban a mindennapi élet egésze
is. A kultúra olyan, mint halnak a víz; hiányát csak akkor érezzük, ha
elveszítjük azt. A gálaesten a kulturális ágazat több munkatársát is
elismerésben részesítették. A múzeumi ágazatból Vizsi György, a
Göcseji Falumúzeum munkatársa vehetett át oklevelet az eltűnőben lévő régi
szakmák továbbörökítése és a skanzen épületeinek autentikus karbantartása,
felújítása miatt. A közművelődési ágazatból Gorisek Attilát, a
Keresztury VMK műszaki vezetőjét díjazták, hiszen négy évtizede biztosítja a
város kulturális eseményeinek műszaki hátterét. Ezenkívül aktív szerepet vállalt
a Kézművesek Háza felépítésében és az Erdei Színház technikai részének
kialakításában. A könyvtári ágazatból Czirákyné Tóth Edit
könyvtáros (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár) kapott
elismerést. Nemcsak több évtizedes munkájáért, hanem úgy is, mint a könyvtár
hálózati referense, aki a kistelepülési könyvtárak állományának karbantartásáért
és a megyeszerte működő könyvtármozi működéséért felel. Szintén a rendezvényen
került átadásra az immár hagyományos Kultúra Mecénása díj, melyet idén az Inter-Tefu
Kft. kapott, a város kulturális életének, különösképpen a Hevesi Sándor
Színház előadásainak támogatásáért. Szényi Zoltán Vízparton című
alkotását Fuisz Ádám ügyvezető vette át Balaicz Zoltán
polgármestertől. Az eseményen a város által 2019-ben alapított
Keresztury Dezső-díj is gazdára talált. Ezt olyan magánszemélyek
kaphatják, akik Keresztury Dezső életművének kutatásában
példaértékűt alkottak. Idén Korompay H. János kutatóprofesszor, az
MTA doktora vehette át a kitüntetést. A gálaest további részében magyar költők
verseivel és Liszt Ferenc zeneműveivel tisztelegtek a kultúra
napja előtt. Közreműködött: Rátóti Zoltán színművész és a
Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar. Vezényelt Sándor János,
zongorán pedig Tóth László kísérte az együttest.
Hogyan lehetsz mechatronikai mérnök?
A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézete duális nyílt napra hívta a továbbtanulni szándékozó középiskolásokat. A rendezvényen előadások keretében tájékozódhattak a mechatronikai mérnökképzésről, míg az intézet partnervállalatai interaktív bemutatókkal várták a diákokat.
– AL –
Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, ami a felvételi létszámokban is
megmutatkozik. Amikor a Pannon Egyetem átvette a képzést, 15 új hallgatóval
indultak. Az utóbbi években 35 fölötti az első évesek száma a mechatronikai
szakon, amelyen jelenleg mintegy 130-an tanulnak a három és fél éves képzés
ideje alatt, tudtuk meg az intézetvezetőtől. Dr. Szalai András
hangsúlyozta, ez egy akkreditált mérnöki szak, amit nemzetközileg is elismernek.
Nekik elsősorban az az érdekük, hogy a végzettek Zala megyében vagy
Zalaegerszegen helyezkedjenek el, de legalább Magyarországon.A diplomával
lehetőség nyílik külföldi munkavégzésre is. De utána jöjjenek haza, és a kint
tanultakat és megszerzett tapasztalatokat az ország javára értékesítsék,
vélekedett az intézetvezető. A duális nyílt nap célja elsősorban az volt, hogy
felkeltsék a középiskolás diákok figyelmét a nappali tagozatos mechatronikai
mérnök szakra. Ez az érdeklődők számában teljesült is. Az intézet ugyanakkor
levező szakot is indított tavaly ősszel, első alkalommal, amely lehetőséggel
idén is élhetnek a képzés iránt érdeklődők. A középiskolások az egyetemi életre
is kíváncsiak voltak. Mint elhangzott, a magas szintű oktatásban való részvétel
és a versenyképes tudás megszerzése mellett családias légkör is várja a leendő
mérnökhallgatókat Zalaegerszegen. Ez nem csupán az aránylag kis létszámból
adódik, hanem az összetartásból is. Megmutatkozott ez abban is, hogy a hallgatók
ezúttal is kivették részüket a duális nyílt nap szervezéséből, és szívesen
válaszoltak minden kérdésre. A pályaválasztás előtt álló középiskolások ipari
robotok és más technológiai újdonságok működésével is megismerkedhettek a duális
partnervállalatok jóvoltából. A szak iránti nagyfokú érdeklődés elsősorban a
járműipari tesztpályának köszönhető. Mint kiderült, mechatronikai mérnököket nem
csak oda várnak, hanem a pápai bázisrepülőtérre is, amely első alkalommal vett
részt a rendezvényen.
Káli Csaba és Molnár András |
Megőrizni és kutathatóvá tenni
Levéltári évkezdés vajda-hagyatékkal
A levéltárhoz került Vajda József zenepedagógus, népzenegyűjtő hagyatékának egy része. A főleg személyes iratokból, fotókból álló dokumentumokat az 1998-ban elhunyt népdalgyűjtő fiai, Vajda László és Vajda István adták át az MNL Zala Megyei Levéltárának.
–
pet –
A részletekről az intézmény hagyományos – immár huszadik – kultúra napi
sajtótájékoztatóján számoltak be az érintettek. Vajda József éppen
száz évvel ezelőtt, 1920. január 3-án született. 1940-ben került Zalába, és az
első évtizedekben – leszámítva a háborús éveket – több településen is
tevékenykedett; kántortanítóként, népművelőként, népdalgyűjtőként vagy éppen
kórusvezetőként. 1961-től élt Zalaegerszegen, többek között a Liszt-iskola első
igazgatóját is tisztelhetjük benne. Fia, Vajda László (a megyei
tanács művelődési osztályának egykori vezetője) elmondta: a centenárium kapcsán
döntöttek úgy a Vajda testvérek, hogy édesapjuk életének és munkásságának
értékeit, becses darabjait a levéltárnak adják. Céljuk az, hogy a hagyaték
megőrződjön az utókor számára. A levéltárba került dokumentumok többek között
nyomtatványokat, fotókat, személyes tárgyakat tartalmaznak; az 1940-es évek
végétől az 1990-es évek közepéig. Anyakönyvi kivonatok, helytörténeti, néprajzi,
nyelvészeti és népzenei adatgyűjtések éppúgy színesítik a kollekciót, mint
Vajda József oklevelei, kitüntetései, vagy éppen a második
világháborúból származó értékes fotográfiák. Vajda István (tanár,
a Zrínyi-gimnázium volt igazgatója) hozzátette: édesapjuk hagyatékának népzenei
része (a hallás után lejegyzett kottákkal, szövegekkel, hangszalagokkal együtt)
már tíz évvel ezelőtt a budapesti Hagyományok Házába került, ahol digitalizálták
és hozzáférhetővé tették a gyűjteményt. Az ezeken kívül fennmaradt, családtagtól
összegyűjtött személyes iratokat és tárgyakat hozták el most a levéltárba.
Ezekből egy kis kiállítást is berendeztek a helyszínen.Molnár András
levéltárigazgató elmondta: a rendelkezésükre bocsájtott anyagot nemcsak
megőrizni szeretnék, hanem feldolgozni is, ezenkívül a kutatók számára is
hozzáférhetővé tennék az iratokat. A sajtótájékoztatón a levéltár 2019-es
szakmai, tudományos és közművelődési munkáját Káli Csaba
igazgatóhelyettes értékelte. Elmondta: tavaly 105 szerv iratkezelését és
irattározását ellenőrizték. Állományuk 110 iratfolyóméterrel gyarapodott, ezzel
11.214 iratfolyóméterre nőtt az anyagmennyiség. A levéltár gyakorlatilag „betelt”,
vagyis csak selejtezés révén csökkenthető az állomány annyira, hogy új anyagokat
tudjanak befogadni. 2019-ben az ügyfélszolgálatot 1003-an, a kutatószolgálatot
pedig 126-an keresték fel, 520 esetben. Ami a tudományos tevékenységet és a
közművelődési feladatokat illeti: nyolc munkatárs tollából tizennyolc tudományos
írásmű született, három nagyobb kiadvány jelent meg a levéltár gondozásában, és
két szakmai konferenciára is sor került. Zalaegerszegen is elindult továbbá az
országos Hetedíziglen családtörténeti projekt, melynek keretében
előadás-sorozatot tartottak.Az idei tervekről Molnár András
számolt be. Elöljáróban elmondta, hogy elkezdődött a levéltár új épületének
tervezése; a látványtervek már megvannak. Az elképzelések szerint néhány év
múlva a Mártírok úti, volt Kaffka-kollégiumba költözhet át az intézmény. A több
milliárd forintos projektről tavaszszal születhet meg a kormányelőterjesztés.
2020-ban több kiadvánnyal is készülnek, ezek egy része saját kötet, de a
zalaegerszegi önkormányzattal közösen is jelennek meg könyvek, egy TOP-projektnek
köszönhetően. Paksy Zoltán szerkesztésében kiadásra kerül a tavalyi
Tanácsköztársaság Zala megyében című konferencia anyaga, de a 47.
honvédzászlóalj 1848–49-es története is. Utóbbi kötet szerzői Hermann
Róbert, Bona Gábor és Molnár András. A levéltár munkatársa,
Bakonyi Péter pedig a második világháború Zala megyei polgári
áldozatairól szerkeszt dokumentumkötetet. A könyvkiadáson kívül konferenciákra
is sor kerül. Júniusban a trianoni évfordulóhoz kapcsolódóan szerveznek
tudományos emlékülést, szeptemberben a 47. honvédzászlóaljról emlékeznek meg,
novemberben pedig a családtörténeti kutatások módszertanáról lesz egy szakmai
konferencia, melyre a téma iránt érdeklődő laikusokat is várják.