Sport

Krajczár Béláné

Visszatér a ’20-as évek divatja?

A vékony, magas nőknek előnyös

A sok változást hozó '20-as évek idéntől újabb értelmet nyerhet. Néhány hete kezdtük az új évtizedet, a kifejezés hallatán inkább a 100 évvel ezelőtti világra asszociálunk még. Tekintsünk vissza kicsit Krajczár Béláné stíluskommunikátor segítségével, aki – az egész társadalmat befolyásoló – divaton keresztül ismerteti a kort.

– Bánfi Kati –

– A divat gazdasági, társadalmi és kulturális kategória. A divat révén nagy haszonra tehetünk szert. Társadalmi jelenség, mert megváltoztatja a dolgok megjelenési formáit, valamint kulturális kategóriaként az önkifejezés eszköze. Régen 200–300 évente változott. Az alapja, hogy a gazdag nők nem akartak úgy öltözködni, mint a többiek. Felvállalták magukat, másképpen akartak kinézni. Később a nagyvilági nők, ma pedig az úgynevezett celebek vitték tovább ezt a hozzáállást. Közben, ahogy felgyorsult az élet, úgy gyorsult a divat változása is. Míg régen Párizsban évente kétszer volt divatbemutató, ma kéthavonta. A divat lényege: ki kell találni valamit, ami aztán vagy bejön, vagy nem. Ha az előbbi győz, az nagy haszonnal jár. Az ízlés pedig megint egy teljesan más kategória, ami a divathoz hasonlóan közösségeket teremt – mondta bevezetőként a szakember.
– Mi volt az új az 1920-as években?
– A boldog békeidőknek, a luxus és pompa korának 1914-ben vége lett. A legnagyobb változás pedig a női divatban jelent meg. Elsőként Poiret teremtette meg azt a stílust, mely nem kívánta meg a fűzők viselését. Nem a nőket akarta felszabadítani, hanem új szépségideált keresett a korábbi S alak helyett. Egyenes vonal, és a hangsúly a derék helyett a vállra helyeződött. Ekkoriban jelennek meg az első divatlapok, és Párizs kezd a világ divatközpontjává válni. A háborút ez is megsínylette. A nőknek a fronton is és a gyárakban is helyt kellett állni. Vagyis elhagyták az otthont. Ennek megfelelően a ruháik kényelmesebbek, férfiasabbak lettek. Tulajdonképpen itt indult a nők férfiasodása; megjelent a nadrág, az angol kosztüm, katonai egyenruhára hajazó női kabátok, a rövidülő szoknya alól kivillanó boka, majd a térd alá érő modellek. Elfogadott lett a szipkázó nő. Ideál lett a leszorított mellű, vékony, fiús alkat. Mindehhez nagyon sokat tett hozzá Coco Chanel, aki maga is, és a modelljei is ezt az irányt képviselték. Ahogy megjelent a sport, a tenisz, a tánc és a zene új irányai, a gépesítés, autó, bicikli, kényelmesebbnek kellett lenni a ruháknak is. 1925-ben a Garconne stílus sem a mellet, sem a derekat nem hangsúlyozta. Jellemző viszont a bubi frizura, a harangkalap, a teljesen egyszerű, térdig érő zsákruha, élénk színekkel és tollakkal, flitterrel. A hitvallás volt a „gép az isten”. Ehhez igazították a stílust. Egyenes vonalú ruhák, ferde szabás, óriási dolog volt a geometriai minták megjelenése, spirálok, kúpok, cikkcakkok.
– Most száz évvel később visszatér-e ebből bármi is?
– A mostani divat szintén a vékony, magas nőknek előnyös. Változatos bőségű nadrágok, hosszú férfias blézerrel. Ismét divat a kalap, a különböző Maszkulin stílus, valami legyen rajtunk, ami férfias, de ne vigyük túlzásba. Elég egy nyakkendő, egy kalap. A derék újból leesik a csípőre, jellemzőek a kitűzők, a fejpántok, tollak. Szintén sokan hordanak csipkét, de ez minőségileg nem az, mint az egykori csipkegallérok esetén. Ma is trend visszanyúlni a japán ihletésű ruhákhoz. De ahogy mondtam, gyorsan változik a divat, és nehéz eligazodni ebben a glamur hatásos világban. Könnyű „elsokallni” a dolgokat, vagy nem észrevenni, hogy azért néznek meg, mert giccses vagyok és nem divatos. Sajnos azt látom, egyre inkább kiveszik az elegancia, az udvariasság, a viselkedéskultúrából. Leginkább ennek a visszatérése lenne jó.

vissza az elejére

Fények és színek

Hager ritta alkotásai a vmk-ban

Keresd a fényt! címmel nyílt meg Hager Ritta Kossuth-díjas textilművész, a nemzet művésze zalaegerszegi kiállítása a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

– pet –

A helybéliek számára nem teljesen ismeretlen a művész munkássága; legalábbis egy alkotása biztosan nem. Összefonódás című szőttese ugyanis évtizedekig a város házasságkötő termének dísze volt. Minderre Balaicz Zoltán polgármester hívta fel a figyelmet a kiállításmegnyitón. Köszöntőjében többek között elmondta: az ominózus alkotás látható is a tárlaton. A többi munkáját elnézve pedig érthetővé válik, hogy miért kapott ennyi díjat és elismerést pályája alatt. Hager Ritta 1968-tól mint szabad foglalkozású művész tevékenykedett, személyében a hazai textilművészet megújítóját is tisztelhetjük. Nagyméretű falikárpitjain, szőnyegjein és kisebb képein éppúgy ott van a fénnyel való játék, mint a szakralitás, a harmónia vagy a nyugalom. Természetes anyagokkal, egyéni szövési technikával és főleg meleg színekkel dolgozik. De még a hideg tónusok is melegséget árasztanak kárpitjaiból. Az elmúlt évtizedekben az alkotó nemcsak itthon, hanem külföldön is kapott állami és egyházi megrendeléseket, hogy feldíszítse középületek és templomok belső tereit.
A kiállítást Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság nyugalmazott perjele nyitotta meg. Többek között kiemelte: a művészet lényege, hogy szebbé, jobbá és igazabbá tegye a világot. Hager Ritta alkotásaira ez mind igaz. Művei „emberszabásúvá” varázsolják a tereket, megtöltve azokat fénynyel, színekkel és lélekkel.
A kiállítás február 22-ig látogatható.

vissza az elejére

Dr. Varga István

Jármű-üzemmérnök BProf szakot indít

Ősztől a budapesti műszaki egyetem közlekedésmérnöki és járműmérnöki kara zalaegerszegen

Jármű-üzemmérnök BProf szakot indít idén ősztől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara Zalaegerszegen, együttműködésben a tesztpályával és ipari partnereivel. Az állami ösztöndíjas képzésre február 15-i határidővel lehet jelentkezni. Az első évfolyamra 30 főt kívánnak felvenni. A részletekről dr. Varga István egyetemi docenst, a kar dékán-helyettesét kérdeztük.

A BME laborja a technológiai központban.

Antal Lívia

– Amikor a járműipari tesztpálya létesítésének előkészületei megkezdődtek, már akkor felvetődött a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara részéről, hogy ideális lenne Zalaegerszegen, helyben biztosítani olyan felsőfokú képzést, ami kielégíti majd a járműipari tesztpálya igényeit. Műszaki területen ezt támogatandóan jelenleg a Pannon Egyetemnek van mechatronikai mérnökképzése a zalai megyeszékhelyen. Ugyanakkor igény jelentkezett tesztmérnökökre, akik a járművek tesztelésének összeállítását, kalibrálását, mérését, adatgyűjtését végzik. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akkor még oktatási államtitkár kérésére kezdtünk el a képzés kialakításán gondolkodni, ami a járműmérnök területen belül egy új szak, a jármű-üzemmérnök BProf szak és egy új specializáció, a tesztmérnök specializáció kialakítását jelentette.
– A BProf képzés miben különbözik a többitől?
– Mint ismert, a BSc az alap-, míg az MSc a mesterképzés. A törvény lehetőséget ad egy kicsivel rövidebb időtartamú képzésre, ez az úgynevezett BProf alapképzés, ami hat félévet jelent, szemben a hét féléves BSc-vel. Ez egy gyakorlatorientált alapképzés, amelyben kevesebb a mély elméleti megalapozó rész és több benne a gyakorlat. Az első ilyen Bprof képzést egyébiránt informatikai területen indította el a BME 2018 őszén. Ezt informatikus-üzemmérnök képzésnek hívják, melynek analógiájára létesítettük a jármű-üzemmérnök BProf képzést. A mi állami ösztöndíjas jármű-üzemmérnök képzésünk, egyelőre csak Zalaegerszegen lesz elérhető, indítására ez év szeptemberétől kaptunk lehetőséget, amelyre 2020. február 15-i határidővel lehet jelentkezni. A képzéssel gyakorlatilag visszakerültünk a zalai megyeszékhelyre, ahol korábban a most a Pannon Egyetem égisze alatt működő mechatronikaimérnök-képzést folytatta a BME.
– Hány főt kívánnak felvenni?
– Az első évfolyamra 30 főt kívánunk felvenni, ami így az első körben elegendő lesz, hosszú távon viszont növekedhet majd a létszám. Kiemelném, hogy maximálisan élvezzük Zalaegerszeg városának és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. vezetésének támogatását, hiszen az oktatás igen költséges, főleg ilyen kis létszám esetén. A támogatás nem feltétlen anyagiakat jelent, hiszen területet, hozzáférést és labort is biztosítanak számunkra.
A felvételi ponthatárt a jelentkezők száma, összetétele fogja meghatározni. A BME-n egyébiránt magasabbak a ponthatárok a minimum 280 pontnál. Mivel ez egy műszaki képzés, elsősorban a reál tárgyak, főleg a matematika eredménye lesz fontos. A matematika-érettségi kötelezően is előírt, de mellette több más tantárgy választható a felvételipont-számításhoz. A Bprof képzés egyébként nem jelent zsákutcát a továbbtanulók számára, hiszen van átjárás innen az MSc-re is, ha valaki szeretné elmélyíteni a megszerzett tudását.
– A képzés helyszínét már kiválasztották?
– Úgy gondoljuk, hogy a tavaly ősszel átadott ZalaZone Kutatási és Technológiai Központ hosszú távon helyet adhat majd a képzésnek, ahol kialakítottunk már egy műegyetemi labort. Mivel a technológiai központnak jelenleg még fejlődik a campus jellege és egyelőre tömegközlekedéssel sem közelíthető meg, ezért a Budapesti Gazdasági Egyetemmel kötöttünk szerződést, tőlük béreljük a tantermeket. A BGE Gasparich úti campusán van kollégium, számítógépterem és sportolási lehetőség, tehát itt fogjuk elkezdeni az oktatást, de elég gyakran kijárunk majd a tesztpályára és a technológiai központba, melynek, ha környezete kiépül, akkor, teljesen kitelepülhet oda a képzés.
– Mely egyetemekkel működnek együtt a képzésben?
– A Pannon Egyetemmel mindenképpen együtt kívánunk működni, hiszen a mechatronika és a járműmérnök szakok egymáshoz közeli területek. Az alaptantárgyak, mint a matematika, fizika, mechanika és az elektrotechnika, tekintetében is sok a közös. Ezt a szinergiát mindenképpen ki szeretnénk használni képzésünkben. A Széchenyi István Egyetemmel is nagyon jó a kapcsolatunk, sok közös pályázatban dolgozunk együtt. Ha nekik is lesz majd Zalaegerszegen képzésük, akkor velük is szívesen működünk együtt.
– A technológiai központban létrehozott műegyetemi labor saját kutatás-fejlesztési projektjeiket szolgálja. Mennyire kapcsolódhatnak be ebbe a tevékenységbe a jármű-üzemmérnök szak leendő hallgatói?
– Jelenleg is több kutatás-fejlesztési projektben dolgozunk Zalaegerszegen, ami azt is jelenti, hogy a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar kollégái helyben vannak jelen, akik oktatják majd a hallgatókat is. Természetesen az oktatókon keresztül a hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatás-fejlesztési projektjeinkbe. Tervezzük azt is, hogy a hallgatókat több alkalommal Budapesten fogadjuk egy-egy előadás erejéig, hogy megismerjék a Műegyetemen zajló technológiai fejlesztéseket és az intézményi légkört.
A gyakorlatorientált szak indításának feltétele a helyszíni jelenlét. Ennek okán fontosnak tartjuk, hogy a tesztpályán megjelenő autóipari cégekkel és a járműiparhoz kötődő helyi és környékbeli cégekkel is felvegyük a kapcsolatot, ami lehetőséget biztosít közös tudományos munkára, kutatás-fejlesztési projektek megvalósítására, valamint a hallgatók gyakorlatorientált oktatásának erősítésére. Ebből kitűnik az is, hogy nemcsak a K+F területén szeretnénk műegyetemi szinten jelentősek lenni Zalaegerszegen, hanem az oktatásban is.
Uniós támogatásból a KJK részt vesz például az autonóm járműrendszerek tudományos vizsgálatában, valamint a tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztésében az önvezető járműirányítási technológiák terén futó pályázatokban. Mindezen programokba jól beleilleszkedik az ősszel induló jármű-üzemmérnök BProf szak, mert kutatási eredményeinket azonnal felhasználhatjuk az oktatásban. A cél olyan mérnökök kibocsátása, akik a ZalaZone Járműipari Tesztpálya tesztelési folyamataiban aktívan részt tudnak venni – hangsúlyozta végül dr. Varga István.

vissza az elejére