A BGE zalaegerszegi karát választottuk | Közgyűlési előzetes | Civilek: felelősen a társadalomért | Elismerés | A hónap műtárgya a Városházán |
A BGE zalaegerszegi karát választottuk
Beszélgetés zalai hallgatókkal a gkz vonzerejéről
Örömteli, hogy egyre több diák választja karunkat a zalaegerszegi és a környező középiskolákból – vezette be a beszélgetést dr. Gubán Miklós, a BGE GKZ dékánja. Ez köszönhető annak is, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően kibővítettük a képzési portfóliónkat, így a több éves múltra visszatekintő pénzügy és számvitel szak mellett a gazdálkodási és menedzsment, valamint a gazdaságinformatikus alapképzési szak is elérhető a diákok számára.
|
Papp Bence, Varga-Lengyeltóti Szilvia, Tóth
Máté, Balázs Bence, |
Papp Bence már végzett hallgató, ez utóbbi szakon szerezte meg a diplomáját. Szívesen emlékszik vissza az egyetem által kínált lehetőségekre, így a finnországi tanulmányútra, az üzemlátogatásokra, amelyek a szakmai fejlődést segítették. „Talán a legfontosabb mérföldkő az egyetemi tanulmányaim alatt az volt, amikor Arató Ádám csoporttársammal és dr. Gubán Miklós dékán úr irányításával egy TDK-pályamunkát készítettünk el logisztika témában, mellyel az OTDK-n első helyezést értünk el” – mondta Bence. A megszerzett tudást és kompetenciákat jól tudja hasznosítani munkahelyén, a Zalaco Sütőipari Zrt.-nél, ahol egy új vállalatirányítási rendszer bevezetése zajlik jelenleg. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy karunkról az idei tanévben is 14 pályamunka ért el helyezést a BGE tudományos diákköri konferenciáján, melyből 11 az OTDK-n is megmérettetésre kerül 2021-ben – emelte ki a kar dékánja. Varga-Lengyeltóti Szilvia öt TDK-dolgozatot készített tanulmányai alatt, és többször továbbjutott országos versenyre is. Szilvia február végén veheti át diplomáját a pénzügy mesterszakon. „Mindig igyekeztem tanulmányaim mellett más tevékenységekben is részt venni, így a közösségi életben is aktív szerepet vállaltam. Az MKT hallgatói szervezetben szakmai és kulturális programok szervezésében szereztem tapasztalatot, találkozhattam az üzleti élet kiválóságaival, de kipróbálhattam vezetői készségeimet is. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy már az alapképzéses diplomám átvétele előtt megkezdhettem munkámat a Zalavíz Zrt.-nél, controlling területen. A családias légkörnek köszönhetően az oktatókkal is sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki. Itt szinte mindenki ismer mindenkit, szemben a nagy egyetemekkel, ahol el lehet veszni a több ezer hallgató között. A hallgatói szervezetekben végzett közös munka, az együtt végigizgult versenyek, a jó hangulatú egyetemi bulik, a különböző konferenciákon való részvétel igazi csapattá kovácsolt össze minket. Az együtt átélt élmények számomra örök emlékek maradnak” – mondta Szilvia. Tóth Máté és Balázs Bence a Zrínyi Miklós Gimnáziumból érkeztek, és már első éves hallgatóként sikerrel mérettették meg magukat a TDK-n és az OTDK-n, valamint több szakmai versenyen. „Persze mindez nem valósult volna meg motiváló és inspiráló oktatók nélkül, akikre mindig számíthattunk. Kiemelten vonzóak számomra azon szakmai tárgyak, ahol gyakorlatorientált megközelítésre törekszenek tanáraink” – egészítette ki Máté. Nagyon jónak tartom, hogy az idei tanévtől az Erasmus programok keretében külföldön is tanulhatunk – mondta Balázs Bence 2. évfolyamos duális hallgató, aki 3 hallgatótársával márciusban a grazi Karl-Franzens Egyetem Társadalom- és Gazdaságtudományi Karán tölthet el egy szemesztert sikeres ösztöndíjpályázatuknak köszönhetően. Dr. Gubán Miklós hozzáfűzte: ettől a félévtől a GKZ-ra is érkeznek külföldi diákok Ghánából és Albániából. Az angol nyelvű kurzusokba a magyar diákok is bekapcsolódhatnak, ezáltal fejleszthetik nyelvtudásukat. Szabó Kinga a duális képzés előnyeit emelte ki. „Ez egy nagyon jó tapasztalatszerzési, de egyben kiemelkedő pénzkereseti lehetőség is. Úgy vélem, a GKZ kiemelkedik abban, hogy remekül összehangolta ezt a képzési formát az akadémiai képzéssel. A munkahelyi operatív tevékenységek mellett minden félévben egy-egy projektfeladatot kell kidolgoznunk a vállalati szakemberek segítségével. Ezeknek köszönhetően is fejlődünk, és növekszik versenyképességünk a munkaerőpiacon.” Végül Jóna Péter gazdálkodási és menedzsment alapszakon kiváló eredménnyel végzett hallgató az utolsó, úgynevezett gyakorlati félévre hívta fel a figyelmet. A nem duális hallgatók ugyanis ebben a szemeszterben tudják az elméletben megtanultakat a gyakorlatban is megtapasztalni egy adott szervezetnél. Péter meglátása szerint, amennyiben valaki jól teljesít a gyakorlati idő alatt, úgy állásajánlatot is kaphat. A cikkben megszólaltatott hallgatók valamennyien kiemelték: az is erős érv a GKZ mellett, hogy a mindennapi megélhetés sokkal költséghatékonyabb, mint Budapesten vagy más nagyvárosban. A kiemelkedő, jó teljesítményt nyújtó diákok számtalan ösztöndíj-lehetőséggel élhetnek. A zalaegerszegi lakóhellyel rendelkezőket a város saját ösztöndíjprogramjaival is támogatja. Végül, de nem utolsósorban a zöld környezet és a fenntarthatósági értékek beépülése tovább növelik a GKZ-varázst.
Február 6-án tartja következő közgyűlését a város önkormányzata. Ezen az ülésen fogadják el a képviselők a 2020. évi költségvetési rendeletet.
A közgyűlésen többek között felülvizsgálják a roma és ukrán nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást, és jóváhagyásra kerül a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata. Módosítják a Nagypáli község önkormányzatával kötött ellátási szerződést is, a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítására. Településfejlesztési döntés is születik majd, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítják a volt MMIK területét és környezetét, valamint a városi sportcsarnok területét és környékét. Tárgyalja a képviselő-testület a város közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, valamint a Batthyány utca–Kölcsey utca sarokingatlan értékesítését. Szó lesz még a közgyűlésen a környezetvédelmi alap múlt évi felhasználásáról, és az idei évi tervekről, alapítványok támogatásáról, a város idősügyi koncepciójának céljairól.
Dr. Sifter Rózsa és Czotter Csabáné |
Civilek: felelősen a társadalomért
Szerepükről, támogatási lehetőségükről a civil napon
Civilek napja alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetést a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület, melyen a megye városainak polgármesterei, alpolgármesterei, önkormányzati képviselői valamint a civil szervezetek vezetői jelentek meg. A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és Czotter Csabáné, az egyesület elnöke.
– A. L. –
Dr. Sifter Rózsa köszöntőjét azzal kezdte, hogy az Országgyűlés a
nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100.
évfordulóját. Mint mondta, a nemzeti összetartozást segíti a Nemzeti
Együttműködési Alap (NEA) központi költségvetési előirányzat, amely a civil
önszerveződések működését biztosítja. A Miniszterelnökség Civil és Társadalmi
Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága a civil szektorral kapcsolatos
ágazati politika megvalósítása érdekében működteti a Civil Információs Portált,
valamint a civil szervezetek működését elősegítő Civil Információs Centrum
hálózatot is. Kitért arra, hogy a Magyar falu program idei ugyancsak 150
milliárdos keretében a falusi civil közösségek támogatására is lehet pályázni.
Leszögezte: a 2019-ben elindított programnak a megye igazi nyertese volt, hiszen
246 sikeres pályázattal összesen 2,8 milliárd forinthoz jutottak a
kistelepülések tavaly. A Magyar falu program célja, hogy javuljon a falvakban
élők életminősége, elősegítve azt a kormányzati szándékot, miszerint 2030-ra
Magyarország Európa egyik legélhetőbb országa legyen. A kormánymegbízott a
megyei civil szervezetekről úgy vélekedett: számos szakterületen és a társadalom
egészére kiterjedően nagy felelősséggel végzik munkájukat. Vigh László
országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt közölte, hogy 2020-ban már 8
milliárd forintos keret áll a civilek rendelkezésére a NEA-ban. Támogatásuk
azért fontos, mert a civil szervezetek színt adnak mindannak, ami magyarságunkra,
kultúránkra, hagyományainkra jellemző. Czotter Csabáné, a Civil
Információs Centrumot működtető Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület elnöke
elmondta: a kerekasztal-beszélgetést azzal a szándékkal kezdeményezték, hogy
felhívják a figyelmet a civil szervezetek és alapítványok által végzett
értékteremtő, hiánypótló tevékenységre. A találkozó a civil szervezetek és az
önkormányzatok bevonását is szolgálta a Civil Információs Centrum által végzett
tevékenységekbe, mint a NEA elektrolit választása, a civil véradás, és az Év
Zala Megyei Adományozója cím odaítélése. Ezenfelül tájékoztatást adtak a Magyar
falu program keretében elindított falusi civil alapról, melynek kerete 5
milliárd forint. Erre az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken működő, ott
székhellyel rendelkező civil szervezetek pályázhatnak.
Boldog Batthyány László-díjjal tüntették ki a közelmúltban dr. Császár Tamást.
A Zala Megyei Szent Rafael Kórház osztályvezető főorvosának Székely János megyés püspök adta át az elismerést. A díjat a főorvos sok évtizedes munkájáért és hitéleti tevékenységéért kapta.
19. századi gyógyszeres tégelyek
Talán már a járványügyi helyzet ihlette, de lehet, hogy csak a véletlen, hogy a Göcseji Múzeum „A hónap műtárgya” című programsorozatának keretében, két 19. századi gyógyszeres tégely került ki a polgármesteri hivatal aulájának vitrinjébe. Igaz, egyik növény sem lenne alkalmas influenza, vagy ne adj' isten! koronavírus-fertőzés gyógyítására.
– pet –
Mint az a műtárgyleírásból kiderül: a bécsi porcelánmanufaktúrában gyártott
tégelyek egykor a zalaegerszegi Szent Lélek patika gyógyszerkiszolgáló
helyiségének állványedényzetéhez tartoztak. A díszes edényeket annak idején
nyitott polcon, vagy üveges szekrényekben tették közszemlére a patikában. Az
oldalukon látható keretben a bennük tartott gyógyszerek latin neve olvasható. Az
egyik tégely a száraz maszlagos nadragulya – vagyis az egyik legmérgezőbb hazai
lágyszárú növény – kivonatát tartalmazta. Neve a „szép hölgy” (bella donna)
pupillatágító hatására utal; a középkor előkelő asszonyai ugyanis a növény
fekete bogyójából csepegtettek olykor a szemükbe, hogy a pupilla
megnagyobbodásával igézőbb legyen a tekintetük. Kivonatát görcsoldóként
használták a 19. században. Ma is a gyógyszeripar egyik fontos alapanyaga,
többek között a Parkinson-kórt gyógyítják vele. A másik tégelyben egy szintén
erősen mérgező növény, mégpedig a beléndeklevél kivonatát tartották. Ezt már az
ősi civilizációkban is ismerték, és bódításra használták. A középkorban
révületbe esést segítő „boszorkánykenőcsöt”, bájitalt, olykor halálos mérget
készítettek belőle. A modern kori orvoslásban görcsoldóként és az asztmás
köhögés csillapítására alkalmazták. Különösen kedvelték a lókupecek, akik
beléndekmagot adtak be a beteg lovaknak, hogy az eladás idejére leplezzék
kehességüket. Napjainkban elsősorban a homeopátiás gyógyításban használják.