Emlékkötet Kapiller Imrének

Töprengő karakter, sokoldalú tudós

Meglepetéskötetnek készült, de a sors közbeszólt, így emlékkötet lett az a most megjelent kiadvány, melyben kollégái tisztelegnek Kapiller Imre előtt. Az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa életének 65. évében, váratlanul hunyt el 2018 őszén.

– pet –

A város dísztermében rendezett kötetbemutatón mindenekelőtt dr. Vadvári Tibor alpolgármester méltatta a levéltáros munkásságát. Mint fogalmazott: Kapiller Imre nemcsak a levéltár mindennapi életének volt szerves része, hanem a város kulturális életének is. Számos amatőr kutató és szakmabéli kolléga munkáját segítette az elmúlt évtizedekben, ezenkívül publikált, könyveket szerkesztett, konferenciákat szervezett. A most megjelent könyv eredetileg 65. születésnapjára készült volna, sajnos azonban emlékkötet lett belőle. A volt kollégák tanulmányait felvonultató, küllemében is impozáns kiadványt viszont minden bizonnyal ő szívesen forgatná. A Kapiller Imre-emlékkönyv részleteiről dr. Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, egyetemi tanár szólt. Ő annak idején kollégaként ismerte meg a levéltárost, akit nemcsak tisztelt és nagyra becsült tudása miatt, hanem barátként is tekintett rá. Elmondta: a könyv tartalmilag éppolyan sokszínű, mint amilyen Imre volt. A hozzá közelálló pályatársak és barátok tanulmányai olvashatók benne; sok olyan téma került a könyvbe, melyekre annak idején éppen Kapiller Imre hívta fel a figyelmet. A huszonhét szerző írását most nem tematikai elrendezésben, vagy kronológiai sorrendben szerkesztették össze, hanem nemes egyszerűséggel ábécésorrendben. Jórészt Zalához kapcsolódó írások találhatók a kötetben, és a publikálók jó része is a zalai levéltár munkatársa. De a társintézmények kutatói, a Hajnal István Kör tagjai, valamint a városból már elszármazott történészek, levéltárosok is tollat ragadtak. A könyv szerkesztését is utóbbiak vállalták (dr. Horváth Zita, Miklós Dániel, dr. Mikó Zsuzsanna, dr. Németh László Sándor), de a szerzők között találjuk többek között dr. Szabó Csabát, a Magyar Nemzeti Levéltár zalai származású főigazgatóját is.
A kötet végén Kapiller Imre publikációinak listáját olvashatjuk, melyet átböngészve, a témákat mindig jó szemmel kiszúró tudós képe bontakozik ki előttünk – fogalmazott Horváth Zita. Mindjárt az első tanulmányból pedig az is kiderül, hogy a néhai levéltáros arcképét megtalálhatjuk a szombathelyi székesegyházban. A 2000-es évek elején, vagyis a templom felújításakor ugyanis – öccse, Kapiller Ferenc kezdeményezésére – modellt ült a Pásztorok imádása című olajfestményhez (Kisléghi Nagy Ádám alkotása). A festményen látható – kissé kívülálló és töprengő, vagyis saját karakteréhez tökéletesen passzoló – alakját bárki megtekintheti. A zalai levéltár részéről Molnár András igazgató köszönte meg a kiadvány megjelentetését, majd többek között Kapiller Imre özvegye, Megyeri Anna történész-muzeológus is felszólalt. A rendezvényt követően a résztvevők a Göcseji úti temetőben koszorút helyeztek el az egykori kolléga és barát sírjánál.

vissza az elejére

A múzeumi munka pillanatképei

Feldolgozás alatt áll a néhai igazgató hagyatéka

Lassan három éve, hogy a leszármazottak jóvoltából a Göcseji Múzeumba került az intézmény egykori igazgatójának, dr. Szentmihályi Imrének az írásos hagyatéka. Az irategyüttes részleteiről, valamint a múzeum legfrissebb kutatásairól a közelmúltban megrendezett Pillanatképek című szimpóziumon hallhattak előadásokat az érdeklődők.

– pet –

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen tíz előadás hangzott el a legváltozatosabb témákban: régészetről, néprajzról, helytörténetről, képzőművészetről és restaurálásról is szó esett. Dr. Kostyál László igazgatóhelyettes bevezetésképpen elmondta: a szimpózium célja az, hogy megmutassák a közönségnek, hogy mi zajlik a színfalak mögött. Annál is inkább, hiszen a Göcseji Múzeum épülete jelenleg felújítás alatt áll, az intézmény pedig albérletbe költözött. A munka azonban nem állt meg: a gyűjtés, feldolgozás, restaurálás és a régészeti munkák továbbra is zajlanak. Ezenkívül számos érdekesség és újdonság is a kutatók tudomására jutott az elmúlt években. Ezekből állítottak össze némi ízelítőt. Dr. Szentmihályi Imre fent említett hagyatékával Marx Mária etnográfus foglalkozik, aki előadásában többek között elárulta: a néhai igazgató családja szállította a Göcseji Múzeumba 2017 nyarán a hátramaradt dokumentumokat. A hagyaték különösen értékes számukra, hiszen az iratok között ott vannak a Göcseji Múzeum kezdeti időszakának anyagai csakúgy, mint a skanzen szervezésének, építésének kordokumentumai. De a népi műemlékvédelem terén végzett munkásságának emlékei is megtalálhatók a hagyatékban. Szentmihályi Imre 1950-től lett a Göcseji Múzeum munkatársa, majd 1969-ig annak igazgatója. Ezt követően néhány évig a Zala Megyei Levéltár munkatársa volt, majd később, egészen nyugdíjazásáig ismét a múzeumban tevékenykedett. Marx Mária elmondta, hogy az irategyüttes másik része már személyes/családi vonatkozású. Ezek révén bepillantást nyerhetünk egy középbirtokos család mindennapjaiba. Többek között levelek, társasági élethez kapcsolódó iratok, fotók, kották színesítik az anyagot. De megismerhetjük azt is, hogy a szocializmus évei alatt milyen megaláztatásokat kellett elszenvedniük, s milyen veszteségek érték őket azáltal, hogy birtokaikat elvették tőlük. Az etnográfus szerint már most is jól látszik, hogy az irategyüttes muzeológiai értéke nagy, bár az érdemi feldolgozás még hátravan. Az anyag később akár kiállítási célra is alkalmas lehet. A szimpóziumon Béres Katalin történész Bagod múltjából villantott fel néhány mozzanatot, az általa jegyzett, közelmúltban megjelent falutörténeti kötet kapcsán. Simmer Lívia régész a vállusi pálos kolostor ásatási munkáiról, Orha Zoltán régész a türjei premontrei kolostornál végzett feltárásokról beszélt, Kiss Nóra, a múzeum új néprajzosa pedig arról tartott előadást, hogy a kőolajipar megjelenése hogyan változtatta meg a zalai falvak életét, és a paraszti kultúrát. Eke István régész a zalai fémkeresős kutatások eredményeiről számolt be, Megyeri Anna történész Margit-napok emlékezete régi fotográfiákon címmel tartott előadást, dr. Kostyál László művészettörténész pedig a képzőművészeti gyűjtemény új kincseiről mesélt. A múzeumbarát közönség a restaurátorműhely titkairól is hallhatott néhány érdekességet Horváth Imre és Lebár Dávid jóvoltából, Varju András falumúzeumi osztályvezető pedig a skanzen határokon átnyúló kapcsolatait ismertette.

 

vissza az elejére

Pacsitacsi és a mercedes írógép

Kiállítás janikovszky éva életéről

Janikovszky Éva író, meseíró élete és munkássága elevenedik meg azon a kiállításon, mely a közelmúltban nyílt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A gyerekirodalmat és a legkedveltebb hazai írókat népszerűsítő országos kiállítássorozat ismét a Móra Könyvkiadó jóvoltából folytatódhatott.

– pet –

A tárlatnyitó alkalmából – melyen az Ady-iskola diákjai vettek részt – Kiss Gábor igazgató elmondta, a Molnár Ferenc és Lázár Ervin életét bemutató vándorkiállítás után most Janikovszky Éva életművébe nyerhetnek bepillantást a diákok. A színes tablókon megelevenednek a pályakezdő író első szárnypróbálgatásai, a dolgos hétköznapok, a sikerkönyvek és persze jó néhány, máig népszerű szereplő és aranyköpés. De a Janikovszky Éva által használt, '20-as, '30-as évekből származó Mercedes típusú írógép történtéről is olvashatunk. Az írógép a technika előrehaladtával is egybeforrt az író munkásságával, hiszen soha nem cserélte volna le. Még a 2000-es években is ezen írta felnőtteknek szóló könyveit. Mindvégig ez maradt hűséges „munkatársa”. A kiállítást egy kisfilm is színesíti, de Pacsitacsival, a legendás tacskóval is találkozhatnak a betérők. A diákok a tárlat ideje alatt (március eleje) játékos foglalkozások kíséretében ismerkedhetnek meg a jeles meseíró műveivel és életének főbb állomásaival. A megnyitó alkalmával fellépett a Verami duó, valamint Mihály Péter színművész olvasott fel egy klasszikus Janikovszky-történetet.

vissza az elejére

A kis hableány UV-fénnyel

Új bemutatóra készül a griff bábszínház

Az UV-lámpa manapság nem újdonság, azonban bábszínházi keretek között alkalmazva még bőven tartogathat meglepetéseket az ifjabb, vagy akár az idősebb korosztály számára is.

– pet –

A Griff Bábszínház február 8-án mutatja be Andersen egyik legismertebb meséjének, A kis hableánynak a színpadi átiratát. Gimesi Dóra adaptációját Bartal Kiss Rita rendezi, aki sajtótájékoztatón számolt be a készülő előadásról. Mint mondta: még nem dolgoztak UV-lámpás technikával, ám most ezzel a módszerrel kel majd életre a színpadon a tenger mélyének csodás világa. A mesében szereplő vízi lények ugyanis PET-palackokból és más újrahasznosított műanyag tárgyakból készültek. Egy speciális festék, na és az UV-lámpa segítségével pedig csodásan világítani fognak a sötétben; a gyerekek legnagyobb örömére. A rendező ugyanakkor hozzátette: ezt az előadást most nem a legkisebbeknek szánják, vagyis inkább az iskolás korosztályt várják a színházba. Az eredeti Andersen-mesét mutatják ugyanis be – nem a Disney-változatot –, ami egy picit komolyabb, elgondolkodtatóbb történetet jelent. A mese a belső érzelmi állapotot és annak változásait próbálja érzékeltetni a báb eszközeivel. A szerelmi szálon túl egy fejlődéstörténetről van szó; amiben az elvágyódás, a kíváncsiság, a sóvárgás és az (át)változás nagyon erősen jelen van. Elhangzott: a PET-palackokból készült tengeri lényeken kívül, bunraku bábokkal dolgoznak majd a színészek (Csepregi Napsugár, Duna Orsolya Réka, Ricz Ármin és Szolnok Ágnes). Az előadás képi világáért Rófusz Kinga látványtervező, a mozgásokért Góbi Rita táncművész, koreográfus, a zenéért pedig Csernák Zoltán Samu felel. A sajtótájékoztató további részében Szűcs István igazgató arról számolt be, hogy a Griff Bábszínház két rangos szakmai fesztiválra is meghívást kapott. A Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén Tamkó Sirató Károly Ecki, Becki, Tengerecki című „kalandtörténeti és űrutazásával” lépnek majd fel. A debreceni DESZKA Fesztiválra pedig Turbuly Lilla Nyúl Karcsi a Vizslaparkban című meséjével érkeznek.

vissza az elejére

Szavalógála Keresztury emlékére

Keresztury Dezső költő, akadémikus, a város díszpolgára tiszteletére rendezett szavalógálát a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint az író nevét viselő emlékbizottság. Az esemény a magyar kultúra napja programjaihoz kapcsolódott.

Köszöntőt dr. Gyimesi Endre, a Keresztury Emlékbizottság elnöke mondott, felidézve a költő életének főbb állomásait. Mint mondta, irodalmi és tudományos munkássága is jelentős volt, méltán nevezhetjük őt az utolsó polihisztornak. Emlékét több mint nyolcvan kötet őrzi, szellemi hagyatéka ápolásra érdemes. A zalaegerszegi Jánkahegyen emlékház (a család egykori szőlőhegyi hajléka), a belvárosban pedig volt szülőháza is őrzi emlékét, utóbbira dombormű is került. Az idei szavalógálán az idősebb korosztály is képviseltette magát; Buza Sándortól és Tornyos Sándortól is hallhatott egy-egy verset a közönség. Ezt követően került sor a diákok szavalataira; a mostani programra huszonnégy versmondó jelentkezett. Az eseményen a RockOnLelkek együttes zenélt.

vissza az elejére