Fókuszban a demencia

Nincs reális énképük

Az egészségügyi alapellátás hatékonyságát javítandó indult a „Fókuszban az egészség” előadás-sorozat, mely programjaival több generációt is megcéloz. Legutóbb a demenciáról beszélt Gaál Boglárka családterapeuta.

– b. k. –

Az átlagéletkor növekedésével együtt, egyre nagyobb mértékben megjelenő betegségről van szó. Jelenleg Magyarországon 250 ezer embert és családtagjaikat érint. Az agysejtek károsodásával, memóriavesztéssel, viselkedés- és személyiségváltozással járó kórkép pontos okát nem ismerik. Egyelőre hatékony gyógymódja sincs, mindössze lassítható az állapotromlás. Mit tehetnek akkor a betegek és a család? Erről beszélt a szakember.
– Komoly feladat ezzel a problémával együtt élni. A párkapcsolatok egyensúlya felborul, ha egyikük demens lesz. Megváltozik a szülő-gyermek viszony is, a gyermek kerül szülő státuszba, és ezzel igen nehéz szembenézni – mondta többek között Gaál Boglárka.
– Jellemző a betegek részéről, hogy kezdetben elbagatellizálják a betegséget, és egyre inkább nem lesz reális az énképük. A család is sokszor halogat, hárít. Ez baj, mert így később kerül a beteg orvoshoz. Sokan szégyenlik ezt a helyzetet, pedig erről senki nem tehet. A biztonságot sokan csak otthonban való elhelyezéssel tudják megoldani, ez pedig folyamatos bűntudatot okozhat. Nyugat-Európában inkább a házigondozás jellemző. Új kezdeményezés Hollandiában egy demens város létrehozása, ahol a betegek otthonosan élhetnek, állandó felügyelet mellett – jegyezte meg az előadó. – Fontos tudni, hogy míg számos agyi funkció romlik vagy elveszik, az érzelmek megmaradnak. Tehát fáj a betegnek, ha türelmetlenek vele, ha nem kedvesen szólnak hozzá, és ez az arcukra is van írva. Az állapotromlás lassításáról is beszélt Gaál Boglárka. Többször is hangsúlyozta a társas kapcsolatok fontosságát e téren.
– A magány mindenkinek nehéz. Sok idős ember mégis egyedül, elszigetelten él. Pedig a szociális környezet hatással van a betegségre. A társas kapcsolatok, a nyitottabb világ kedvező. Nyugodtan engedjék a gyerekeket a demens beteg közelébe, jó hatással lesznek rá. A család összefogására szükség van ilyen helyzetekben. Szintén jótékony a kreativitás, az alkotás, és bármilyen tevékenység, elfoglaltság, ami örömöt okoz a betegnek. Az újdonságok között van az állatok által asszisztált terápia. A szakrendeléseken csak a betegekkel való foglalkozásra van idő, így a családtagok számos kérdésre nem kapnak választ. Nincs is nagy szakirodalma a témának, bár már egyre több információhoz hozzá lehet jutni. Jók az önsegítő csoportok, amelyek a családtagoknak sokat adhatnak. Meg kell tanulni „demensül”, azaz abba a szituációba kapaszkodni, amiben a beteg éppen van. Akkor is, ha az már 30 éve történt. Nem szembesíteni kell a beteget a tényekkel, hanem belemenni az általa élt valóságba. Ez nem könnyű, de így legalább érzelmi sérülést nem okozunk.
 

vissza az elejére

Zenei sokszínűség

Németh ferenc jazz trio a vmk-ban

Március 14-én a Keresztury VMK-ban koncertezik Németh Ferenc és Jazz Triója. A húsz éve New-York-ban élő, világszerte elismert és sokoldalú zenész folyamatosan feszegeti a jazzdobolás és komponálás határait.

Olyan zenekarokkal működött együtt, mint a Lionel Loueke Trio, Kenny Werner Coalition, Billy Childs Trio, ezenkívül a jazzvilág legjobbjaival zenélt, mint például Herbie Hancock, Wayne Shorter, Dave Samuels, Joshua Redman, John Patitucci, Mark Turner és Russel Ferrante; csak a legismertebbeket említve az impozáns névsorból. Legújabb zenei projektje hoszszú kísérletező munka eredménye, melyben klasszikus jazz-standardeket és régi magyar dallamokat egyaránt megszólaltat, új köntösbe bújtatva, jazzes, RnB-s, hiphop-os elemekkel gazdagítva az eredeti lüktetést. A magyar népdalok inspirációjára épülő szerzeményeit nagy büszkeséggel játszsza a világ minden táján. A másik érdekessége ennek a zenének, a sokféle ritmus. Bejárva több mint ötven országot, Ferenc nagyon sok kultúrát, zenét ismert meg. Nem véletlen, hogy a szerzeményeiben a brazil szambától kezdve az afrikai 6/8-os lüktetésen át, az indiai páratlan ritmusokig, szinte majdnem minden fellelhető. Mondhatjuk, hogy a Németh Ferenc Jazz Trió koncertje egy igazi földkörüli útra invitálja, és közben páratlan élményekkel gazdagítja a közönséget.

vissza az elejére

Beszélgetős új program

A régi beszélgetős együttlétek hangulatát, lehetőségét megidézendő új program indult az Apáczai-könyvtárban. Havi rendszerességgel három meghívott vendég mesélhet olvasással, irodalommal kapcsolatos dolgairól. Elsőként három különböző területen dolgozó könyvtárost kértek fel erre.

– b. k. –

A köztudatban élő „de jó neked, csak ülsz és olvasol egész nap” elképzelés helyett a valós feladatkörről, munkájukkal kapcsolatos érdekességekről, sikerekről mesélt Ódor-Horváth Adrienn (József Attila Könyvtár), Csaplár-Nagy Franciska (Gábriel József Könyvtár) és Gyenes Imre (Deák-könyvtár). A beszélgetés moderátora, kellemes légkörének megalapozója pedig Kocsis Tamás volt, a házigazda intézmény részéről. Többek között elmondták, a könyvtár ma már közösségi tér is, tehát a könyvkölcsönöztetés csak egy része a feladatoknak. A könyvekkel kapcsolatban mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre, ízlése, de nem diszkriminálhatnak, ismerniük kell az ettől eltérő irodalmat is. Minden korosztály esetében ismerniük kell a trendeket, hogy tudjanak ajánlani. Adriennek, aki olvasószolgálatos poszton dolgozik, külön instagram oldala is van részletes könyvismertetőkkel. Franciska, mivel nyilvános, de iskolában működő könyvtárban dolgozik, speciális, főként a diákokat érintő feladatokat is vállal, nekik szóló programokat szervez. Mindezek következtében a gyerekek részéről nőtt a könyvtár látogatottsága. Neki kiemelten topon kell lennie a fiatalokat érdeklő könyvekről. A tanulókkal országos versenyen is szerepeltek már szép eredménnyel. Egész más temperamentumú Gyenes Imre tevékenysége, aki a helytörténetben jártas. 15 ezer könyv tartozik ehhez a részleghez, de ismerni, kutatni kell a korabeli újságokat, képeslapokat, hogy segítséget tudjon nyújtani a hozzá fordulókhoz. Aktív munkakapcsolatot ápol a levéltárral. A másik érdekes feladatköre, hogy társszerkesztője a könyvtár által kiadott Deák Kert című irodalmi újságnak.
A könyvtári beszélgetések februárban folytatódnak.

vissza az elejére

Saját úton, dorombolva

A hangszer az emberben van

Író-olvasó találkozóra került sor a közelmúltban az Apáczai-könyvtárban. A Munkácsy-iskola diákjai Kelemen Andorral találkoztak, aki „Tűzdoromb-kulcs önmagadhoz” című könyvéről és ennek kapcsán a legősibb hangszerről, a dorombról beszélt.

b.k.

A magát „dorombfilozófusnak” tituláló író, saját útkeresését és ennek kapcsán kialakított életvezetési tanácsait osztotta meg a könyvben is, és a nevezett találkozón is. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, bár minden korosztály számára szólnak a gondolatai, melyek akkor fogalmazódtak meg benne, amikor a dorombon játszva elmélyült állapotba került, mégis inkább úgy tűnik, hogy a fiatalok számára lett motivációs könyv. Az élet útjain, elágazásainál, netán labirintusában nyújthat segítséget. A tavaly napvilágot látott kiadványnak tervezi a folytatását is, mely regénybe ágyazottan igyekszik majd filozófiai tartalmakat továbbítani. Példaképei, ihletői között van Diószegi Vilmos néprajzkutató és Wass Albert, akinek hagyatékából ajándék révén maga is részesült. S hogy a doromb hogyan lehet kulcs önmagunkhoz? Leginkább úgy, hogy ez az író érdeklődési körét fedi le, mellyel kiteljesedést tud megélni. Arra biztatta a fiatalokat is, hogy merjenek azzal foglalkozni, ami igazán örömöt okoz számukra, s ezzel egyre közelebb kerülhetnek ahhoz az emberhez, akik ők valójában. Így találhatnak valódi boldogságot adó életcélt is. A valódi arculat nemcsak a pályaválasztás és hobbi területén javasolt, hanem a párkeresés során is. Csak – ha önmagunkat adjuk, akkor találhatunk igazi társunkra. Mert a smink, a felszín és a látszat csal. S hamar kiábránduláshoz vezet. Az eredetiség azonban feltűnik, ahogy a céltudatosság is. Ezen elvek mellett haladásra biztatta az író a középiskolás diákokat. Majd rövid zenei blokkal zárta a programot, amikor is megszólaltatta a dorombot. Hozzátette: valójában ez az egyszerű hangszer, nem is hangszer, „csupán” azt a rezgést továbbítja, melyet az emberi hangképző szervek produkálnak. A hangszer tehát az emberben van. Az egész világon terjedőben lévő doromb egyik híres készítője is magyar, a kecskeméti Szilágyi Zoltán.

vissza az elejére