Dr. Bilkei Irén és dr. Vándor László

Mezőn álló várostól a várfalakig

Kötet a középkori egerszegről

Levéltári forrásokra és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

– pet –

Az Egurscug birtoktól Egerszeg végváráig című könyvet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be. Köszöntőt Balaicz Zoltán polgármester mondott, utalva arra, hogy a város számára különösen fontos a múlt feltárása és az egykori település életnek minél alaposabb megismerése. Ezért is támogatják rendszeresen az ehhez hasonló kiadványok megjelenését. Annál is inkább, mert a megyeszékhely idén ünnepli rendezett tanácsú várossá válásának 135. évfordulóját. A kötet ennek apropóján látott napvilágot. Mint ahogyan azt a könyv alcíme – Fejezetek Egerszeg történetéből a kezdetektől a 16. század végéig – is jelzi, valóban csak „bepillantásról” lehet szó. Mint azt a szerzők is elmondták a kötetbemutatón: még mindig viszonylag kevés forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy teljesen megismerhessük a város középkori múltját. A korabeli írásos dokumentumok jó része megsemmisült, a régészeti leletek többségére pedig ráépült a mai belváros, így ezeket egyelőre nem tudják feltárni. A jelenlegi adatok alapján ezért a település mindennapi életét nem lehet teljesen bemutatni, csak egyes fejezeteit. A rendelkezésre álló forrásanyag korlátozott társadalom- és gazdaságtörténeti vizsgálatokat tett lehetővé. A szerzőpáros viszont törekedett arra, hogy a korábbi kutatások eredményeit öszszevessék az elmúlt évek adataival, és ezekből vonjanak le következtetéseket, vagy akár új megközelítéseket. A könyv nemcsak a belvárosra koncentrál, hanem kiegészül a ma már Zalaegerszeghez tartozó 23 falu adataival is.
Bilkei Irén – aki a várostörténet legkorábbi írásos forrásait gyűjtötte össze – előadásában arra is kitért, hogy a város régi nevét Egurscug-ként ismerjük a korabeli dokumentumokból. Azt viszont nem tudjuk, hogy elődeink ezt hogyan ejtették ki. Az már sokszor és sok helyen elhangzott, hogy 1247-ből származik az az oklevél, melyben először látható leírva a település neve. Ugyanitt már a Mária Magdolnáról elnevezett kápolna is említésre kerül. A levéltáros azt is megjegyezte, hogy a középkori Magyar Királyság területén több Egerszeg nevű település is volt. Ezt a tényt a források felhasználásánál mindig figyelembe kell venni, hogy ne tévedjünk. Ami a település legkorábbi múltját illeti, annyi bizonyos, hogy 1266-ban a veszprémi püspökség birtoka lett, majd az oligarchák (kiskirályok) hatalmának megtörése után (valószínűleg 1321 körül) királyi kézbe került, és az Anjou-korban ott is maradt. 1389-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozza Egerszeget, tőlük a veszprémi püspök birtokába került a település. Növekvő jelentőségét mutatja, hogy 1421 után királyi faluból mezőváros, vagyis oppidum lett. Bilkei Irén itt arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan gondolják azt tévesen, hogy a mezőváros mezőgazdasági várost jelent. Tulajdonképpen mezőn álló, vagyis fallal nem körül vett településről van szó. A történész szerint nem is elsősorban a jogállás a fontos, hanem a centrális mutató, azaz hogy mennyire volt egy város piacközpont vagy központi hely. Egerszegnek pedig már a 15. századtól vásártartási joga volt. Ami viszont még ennél is lényegesebb, hogy volt szőlőművelés a településen. Az írásbeliség ugyanis jellemzően ezeken a helyeken jelent meg először. Az éppen a korabeli dokumentumokból tudható, hogy a szőlőbirtokok örökös konfliktusra adtak okot a gazdák között. Sok peres ügy volt, sőt 1446-ban még párbajra is sor került, annak ellenére, hogy ez akkoriban már kevéssé volt jellemző. Bilkei Irén arról is beszélt, hogy 1420–1604 között kilenc városbíró neve ismert, 1567 után pedig már megyegyűléseket is tartottak, sőt a beszedett adókat is itt gyűjtötték. Ami a kötet régészeti kutatásokkal kapcsolatos fejezeteit illeti, dr. Vándor László elmondta: a már meglévő eredményeket igyekezett összevetni Bilkei Irén munkájával, ezenkívül próbálta összefoglalni mindazt, ami az egerszegi végvárról jelenleg tudható. Arra nem volt mód, hogy az előkerült leletanyagot részletesen elemezze, inkább összefüggéseket vont le a város területén zajló ásatások eredményeiből. Utóbbiak közül volt olyan, ami az 1960-as évek végén zajlott, ám összességében azt lehet mondani, hogy a 2000-es évekig Zalaegerszegen inkább csak alkalomszerűen voltak kisebb ásatások. A jelentősebb eredményeket hozó kutatások a belváros-rehabilitációhoz kapcsolódó feltárásokhoz köthetők. A főbb leletek az Ady mozi, Kossuth utca környékéről, valamint a nagytemplom, a piac és a Göcseji Múzeum környezetéből kerültek elő, zömmel 2002–2017 között. A feltárások eredményeként nagy vonalakban megrajzolható a város középkori, kora újkori településképe. A régész a leletek alapján arra következtet, hogy a nagytemplomtól a mai Budapest Bank felé haladva éltek a módosabb lakosok, a városháza, Petőfi utca felé pedig az iparosok és a szegényebb családok. Házcsoportokat találtak még a Csány tér környékén, illetve a mai Zrínyi-gimnázium környékén is. A régi város egyháztörténete gyakorlatilag a mai nagytemplom alatt van, így azt nem ismerjük százszázalékosan. Az egykori, 16. századi püspöki udvarház pedig a mai törvényszék alatt áll, ezért azt sem lehet feltárni. Azt azonban tudjuk, hogy 1546-ban, a közelgő török veszély miatt, Egerszeg a mezőváros megerősítését kéri Zsigmond királytól. A város első védőfalai (a mai Sütő utca vonalában) 1548–1553 között készültek el, ezt követte a további építés. Vándor László utalt arra is, hogy a vár védelme gyenge volt; néhány ágyú és szakállas puska jelentette a fegyverzetet. A kötetben várleltár is található, továbbá tizenkét olyan korabeli dokumentum, melyek eddig még nem jelentek meg magyarul. A kiadvány képei között pedig látható az a Ledentu-féle tollrajz is, mely az első ismert és többé-kevésbé hiteles ábrázolása a városnak. Bár, mint azt a régész jelezte: Ledentu valószínűleg sosem járt itt, elbeszélésből vethette papírra a városképet.

vissza az elejére

Ingyenes wifi a belvárosban

A smart zeg projektben

Elindult Zalaegerszeg belvárosában a free wifi szolgáltatás, amely mintegy egy kilométeres átmérőjű körben biztosít ingyenes internet-elérhetőséget közterületen, a polgármesteri hivataltól északra, érintve többek között a Deák teret, az autóbusz-állomást és a sportcsarnok környékét. A Zalaegerszeg turisztikai vonzerejének növelése a smart city eszközrendszerével című TOP-projekt keretében megvalósult beruházást sajtótájékoztató keretében mutatták be a városházán.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy 2015-ben a Zalaegerszegi Diákönkormányzat, a Zalaegerszegi Egyetemisták Egyesülete valamint az ifjúsági kerekasztal kérésére ingyenesen elérhető wifi-hálózatot hoztak létre a Dísz tér környékén. Ez később kiegészült azzal, hogy a város két legnagyobb rendezvényén, az Egerszeg- valamint a vadpörkölt-fesztiválon is biztosítottak ingyenes elérést a Dísz tértől a Széchenyi térig. A Smart Zeg projekt pedig a továbblépést hozta meg azáltal, hogy már az egész belvárosban hozzáférhető az ingyenes wifi. A polgármester jelezte, hogy a projektben további okoseszközöket, okospadokat helyeznek el a közterületeken, valamint egységes városi mobil applikációt hoznak létre, ami alkalmas lesz hibabejelentésre, menetrendektől kezdve a turisztikai kínálatáig sokféle információt biztosít az érdeklődőknek. Minderre összesen 200 millió forint áll rendelkezésre a TOP-programban, melyből az első elem, a belvárosi wifi-hálózat kiépítésére közel 21 millió forintot fordítottak.
Bali Zoltán alpolgármester, önkormányzati képviselő, valamint a projekt felelőse azt tette hozzá, hogy idén a közbeszerzési eljárások lezárása után a digitális infótornyok kihelyezése is megtörténik az ingyenes wifi-hálózattal érintett területeken.Az érintőképernyős infótornyokon minden információ elérhető lesz, ami megjelenik a városi honlapokon, illetve a még fejlesztés alatt álló mobil applikáción. Jelezte, hogy a projekt zárása után további okosmegoldásokat kívánnak telepíteni a városban, amelyhez várják az ötleteket.  Böjte Sándor Zsolt, a városrész önkormányzati képviselője azt hangsúlyozta, hogy mindezen tervek és beruházások azt szolgálják, hogy a város digitálisan is épüljön. Jöjjön létre egy fiatalos város, ahol a fiatalok itt maradnak, itt tanulnak tovább, azok, akik felsőfokú tanulmányaikat Budapesten vagy külföldön végezték, visszatérnek Zalaegerszegre. Szász András, a free wifi zónát kiépítő és üzemeltető Zalaszám Informatikai Kft. igazgatója a műszaki adatokról elmondta, hogy a belváros területén több mint 50 kültéri, vezeték nélküli eszközt helyeztek ki. Ezek külön-külön 200 Mbit garantált sávszélességgel rendelkeznek, melyekre egyenként 30–40 ember csatlakozhat rá biztonságosan egyszerre. Beállításkor a megjelenő wifi-k listájában a zalaegerszegi free wifi-t kell kijelölni. Jelszavat nem kér, csak a használati feltételek elfogadását. Ezt követően indulhat is a böngészés.
 

vissza az elejére

A megye kiemelt beruházásairól

Zala megyét 104, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás érinti, melyek haladásáról munkacsoportülésen számoltak be a beruházók, az építtetők valamint a megyei és járási hatóságok munkatársai a Zala Megyei Kormányhivatalban az elmúlt héten.

– A. L. –

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott az ülést megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a magyar kormány amellett, hogy dönt a beruházásokról, és részt vesz finanszírozásukban, rajta is tartja a szemét megvalósulásukon. Ezért adta feladatául a megyei kormánymegbízottaknak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások figyelemmel követését, mely tekintetben jelentéstételi kötelezettségük is van havonta, illetve évente. A rendszeres munkacsoportülések azt szolgálják, hogy a beruházók, az építtetők és a hatóságok közötti párbeszéd eredményeképpen a hatósági eljárások jól előkészítettek legyenek. Az eljárások folyamatát egyszerűsíti, hogy az építéshatósági ügyek március elsejétől átkerülnek az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz. Az egységesített hatósági szervezet indulását már előkészítették a megyében.
Mint fogalmazott, a gazdasági fejlődés Zalában is megmutatkozik, amit jelez az is, hogy a megyét jelenleg 104, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás érinti. Ezekből 33 már megvalósult, 21 kivitelezés alatt áll, 45-nek előkészítése zajlik, ötnél pedig „még nincs aktivitás”. Tavaly ezen beruházásokat segítendően öszszesen 353 közigazgatási hatósági eljárás indult.
A 104-ből 14 kiemelten koordinált beruházás, amelyeket a kormánymegbízottakhoz rendeltek. Zalaegerszegen ezek közé tartozik a majdani Mindszenty Múzeum és Zarándokközpont, a járműipari tesztpálya, az alsóerdei sport- és rekreációs központ, az északi ipari park bővítése, Nagykanizsán a multifunkcionális sport- és rendezvényközpont, a versenyuszoda építése és az ipari park fejlesztése, említett meg többet közülük a kormánymegbízott. Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a megyét érintő fejlesztéseiket sorolta fel. Elmondta, hogy tavaly decemberben adták át az M70-es autópályává bővített szakaszát. Épül a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os gyorsforgalmi út a megyeszékhely előtt és Balatonszentgyörgynél. A holládi csomóponttól Fenékpusztáig tartó szakasz első ütemét a harmadik negyedévben adják át, második ütemét 2022 elején. Az M76-os kiegészítő létesítményei között megemlítette a sármelléki bekötőút, valamint az autópálya-mérnökség létesítését Nemesrádó térségében. Előkészítés alatt áll az M86-os autópálya irányába Zalaegerszeg és Körmend gyorsforgalmi úttal való összekötése, a nagykanizsai délkeleti elkerülőút megépítése, valamint a Murakeresztúr és a horvátországi Kotor közötti közúti kapcsolat megvalósítása. Tervezés alatt áll a Zalaszentiván és Kehidakustány közötti kerékpárút, illetve az M76-oshoz kapcsolódó kerékpárútszakaszok létesítése, valamint a balatoni bringakör bővítése. A vasutat érintve előkészítés alatt áll a Zalaegerszeg–Rédics–Lendva vasútvonal rekonstrukciója. Az észak-balatoni vasút villamosításának folytatása már megkezdődött, ami Zala megyére is kihat majd. Mint mondta, mindezen fejlesztéseknek köszönhetően látható eredmények születhetnek meg 2024-re. Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője azt emelte ki, hogy a kormányhivatal valóban gyorsan, gördülékenyen folytatta le a zalaegerszegi tesztpálya építéséhez szükséges engedélyeztetési eljárásokat. A beruházás első ütemét tavaly májusban adták át. A három elkészült elem, a dinamikai felület, a kezelhetőségi pálya, valamint a smart city egyharmada azóta üzemel, miközben zajlik tovább az építkezés. A teljes beruházás 2021-re fejeződik be.

vissza az elejére

Elindult az első IC+

A göcsej intercity járatán

A MÁV az első új, belföldi forgalomra szánt másodosztályú IC+ kocsiját a Göcsej InterCity járatán állította forgalomba február
13-án. Az utasok a Déli pályaudvarról Zalaegerszegre közlekedő járaton utaztak először az új járművön az elmúlt csütörtökön.

– AL –

Másnap délelőtt Zalaszentiván és Zalaegerszeg közötti szakaszon tartottak sajtótájékoztatót az új IC+ kocsiban. Dr. Kormányos László, a MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettese felidézte, hogy 2019 decemberében a Göcsej InterCity járatain új menetidőt vezettek be. Ezt 14 perctől 37 percig terjedő menetidő-csökkentést jelent a korábbiakhoz képest, vagyis a Göcsej InterCity Zalaegerszegről közel 3 óra alatt érkezik meg a budapesti Kelenföld vasútállomásra, illetve 3 óra 8 perc alatt a Déli pályaudvarra. Elmondta továbbá, hogy az első 20, nemzetközi forgalomra szánt IC+ kocsi legyártását követően, 2019 augusztusában kezdődött el a hetven darab, belföldi forgalomra tervezett IC+ összeszerelése. Ebből az első három IC+ kocsi a Zalaegerszeget, Szombathelyt és Veszprémet Budapesttel összekötő Göcsej és a Bakony InterCity vonatokban közlekedik. Minden kocsiban lesz, illetve van légkondicionáló, wifi, korszerű utastájékoztató rendszer, kerekesszékes emelő, lehet rajtuk kerékpárt szállítani, valamint az elektromos kétkerekűket tölteni. Minden ülőhelyet 230 voltos, valamint USB-csatlakozóval láttak el. A poggyászok, kabátok kényelmesen elhelyezhetők a családi szakasszal is rendelkező kocsikban. Hangsúlyozta, hogy a december közepén bevezetett új menetrendnek köszönhetően duplájára nőtt az utasszám a Göcsej InterCityn. Mindezzel teljesült az a cél, hogy Zalaegerszeg és Budapest között is kényelmesen, kulturált körülmények között és a lehetőségekhez képest gyorsan lehessen vonattal utazni. A legnagyobb forgalmat a péntek, a szombat és a vasárnap hozta, a régi IC-kocsikra a jegy 70 százaléka már elkelt Zalaegerszegen és Zalaszentivánon. Miután a többi település is igényelné ezt, ezért több klímás kocsit is csatolnak a járatokhoz főleg a nyári időszakban. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, Zalaegerszeg a közlekedés egyik fővárosa lesz a járműipari tesztpálya révén. Ugyanakkor a vasúti közlekedésről sem szabad megfeledkezni, hiszen az új menetrenddel duplájára nőtt az utasszám, ami csak emelkedhet az új IC+ kocsival. Éppen ezért szeretnék a zalaegerszegi vasútállomás épületét is felújítani. Balaicz Zoltán polgármester szintén reményét fejezte ki, hogy a következő fejlesztés a vasútállomás rekonstrukciója lehet. Mint mondta, az új IC+ kocsi a szolgáltatási színvonal tekintetében mindenképpen nagy előrelépés Zalaegerszeg számára. Miután ehhez egy rugalmas menetrend is társul, egyre többen fogják a kötött pályás közlekedést választani.
 

vissza az elejére