Költségvetés, pályázatok Tiéd a város: a költségvetésről Fidesz: Közgyűlés után EZE: Színházfenntartás

Költségvetés, pályázatok

Ülést tartott a megyei közgyűlés

A megyegyűlés legutóbbi ülésén módosította 2019. évi költségvetését, majd rendeletet alkotott a Zala Megyei Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről, melynek bevételi és kiadási főösszege
629.523 ezer forint. Elfogadták továbbá a Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2020. évi üzleti tervét, valamint az önkormányzat idei összesített közbeszerzési tervét.

A közgyűlés a jogszabályi előírásoknak megfelelően felülvizsgálta és módosította Zala Megye Integrált Területi Programját és Fejlesztési Tervét, melyet az előző ciklusban fogadott el. A program forráskerete eredetileg 23,05 milliárd forint volt, melyet egy alkalommal már megemeltek 150 millió forinttal. Az Európai Bizottság azonban időközben jóváhagyta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 4. számú módosítását, mellyel átcsoportosításra kerültek az eredményességi tartalékok, így az ITP legutóbbi, 2018. november 15-i módosítását követően a rendelkezésre álló TOP-keretösszeg 27,7 milliárd forintra emelkedett. A megemelt keretösszegre vonatkozóan a pályázati felhívások többsége már lezárult.
Jóváhagyta a testület a magyar-magyar kapcsolatok ápolását és fejlesztését célzó együttműködések támogatását szolgáló Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott „Gyarapodjunk együtt – határtalanul” című pályázat benyújtását, melyben a megyei önkormányzat partnere Kovászna Megye Tanácsa lesz. A program célja, hogy a két szervezet együttműködést alakítson ki a helyi induló fiatal vállalkozások támogatására, elősegítve ezzel a magyarság szülőföldön maradását és gazdasági fejlődését, mivel mindkét térségben problémát jelent a fiatalok elvándorlása. A pályázat megvalósítása során kiemelt figyelmet kapnának a fiatal vállalkozók, a start-up programok jó példái, az innovatív kutatási és oktatási programok, melyek konferencián és helyszíni találkozók során kerülnének bemutatásra. Zalai részről a megyei önkormányzat alapítványa, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány biztosítaná a szakmai hátteret a projekthez.
Részletes tájékoztatást kapott a közgyűlés a Zala Megyei Önkormányzati Hivatal 2019-ben végzett tevékenységéről. Az ellátott feladatok között a testületi munkához kapcsolódók mellett jelentős arányt képviseltek a pályázatokkal összefüggő, valamint a térségfejlesztési és pénzügyi tevékenységek.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Tiéd a város: a költségvetésről

A közgyűlés ellenzéki képviselőcsoportja is sajtótájékoztató keretében szólt a legfontosabb döntésekről. Keresztes Csaba frakcióvezető elmondta: a 2020-as költségvetési rendelet elfogadásának szavazásakor tartózkodtak, mivel a büdzsé elkészítése és betartása a többségi frakció feladata.

Hozzátette: szerintük a helyi iparűzésiadó-bevételek alultervezettek. Azt javasolják, hogy az esetleges többletbevételeket a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében, a Zalaegerszeget is sújtó csapadékvíz elvezetésének kezelésére fordítsák. Egyeztetést kezdeményeznének az építményadó mértékének csökkentéséről, természetesen figyelembe véve a költségvetési egyensúlyt. Keresztes Csaba elmondta, a költségvetési rendelet tartalmazza, hogy a polgármester „a közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül is vállalhat pénzügyi kötelezettséget a forrás egyidejű megjelölésével, a költségvetésben nem szereplő feladatokra évente a tárgyévi költségvetés főösszegének legfeljebb 0,5 százalékáig”. A Tiéd a Város frakció kiegészítést javasolt, miszerint a polgármester ilyen esetben a soron következő közgyűlésen erről számoljon be. a módosítást a közgyűlés elfogadta. Keresztes Csaba szerint kormányzati zsarolásról van szó a színházak fenntartásával kapcsolatban, miszerint az állam csak akkor ad támogatást a két intézménynek, ha azok közös fenntartásba kerülnek. A frakció nem ért egyet ezzel a döntéssel.
Góra Balázs önkormányzati képviselő a településrészi önkormányzatok szabályozásával kapcsolatban elmondta, e szervezetek nyilvánosságáról nincs szabályozás, így hiányzik az önrendelkezés joga, a lakosság nem tudja képviseltetni magát a településrészi önkormányzatokban. Szükséges a szabályozást átgondolni és módosítani az átláthatóság és az egyértelműség érdekében. Kapjon a lakosság tájékoztatást a településrészi önkormányzati ülések időpontjáról és napirendjéről.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Fidesz: Közgyűlés után

Az idei év első képviselő-testületi ülésének legfontosabb döntéseiről sajtótájékoztatón számolt be a Fidesz-KDNP-frakcióvezetője, dr. Káldi Dávid és Szilasi Gábor frakcióvezető-helyettes.

A 2019. évi költségvetési módosítással kapcsolatban elhangzott: a múlt év végén több jogcímhez kapcsolódóan 109 millió forint összegű állami támogatás érkezett, amit be kellett építeni a költségvetésbe, így a záróösszeg 54,3 milliárd forint lett. Dr. Káldi Dávid elmondta: a 2020-as városi büdzsé induló főösszege a nagy értékű beruházásoknak köszönhetően rekord magas, 64,2 milliárd forint. A költségvetés tervezésekor az elsődleges cél a város és intézményrendszere stabil működésének biztosítása, továbbá a gazdaságélénkítés, a környezetvédelem és a nagy projektek biztonságos lebonyolítása volt. A tervezéskor figyelembe kellett venni a minimálbér és a garantált bérminimum újabb 8 százalékos emelkedését, valamint azt, hogy a szociális hozzájárulási adó 2 százalékkal, 19,5-ről 17,5 százalékra csökkent. A bölcsődei dolgozók pótlékára 34 milliót fordítanak. A városban a helyi iparűzésiadóbevétel 2014-ben csak 3,2 milliárd volt, most pedig 4,7 milliárd forintos bevételt tervezhettek a gazdasági fejlődésnek köszönhetően. A közgyűlés döntött arról, hogy az önkormányzat az eddigiekhez hasonlóan ezután is az állammal közösen szeretné működtetni a Hevesi Sándor Színházat és a Griff Bábszínházat. Határoztak az erre szóló kérelem benyújtásáról. A frakcióvezető hangsúlyozta: szó sincs a színházak esetében „államosításról”, az eddigi tárgyalások alapján remélhetőleg 2020-ban tovább emelkedik az állami támogatások összege. Szólt arról is, hogy a közgyűlés kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a volt MMIK, valamint a sportcsarnok környezetét, hiszen mindkét ingatlan esetében a ciklus végéig fontos beruházásokat tervez az önkormányzat.
Szilasi Gábor a településrészi önkormányzatok fontosságáról szólt, megemlítve, hogy újabb 11 városrészben hoztak létre településrészi önkormányzatokat, megválasztották ezek tagjait, akik le is tették az esküt. Aktív, segítőkész civilekről van szó, fogalmazott a frakcióvezető-helyettes, akik szabadidejükben azért dolgoznak, hogy fejlődjön, szépüljön a lakóhelyük.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


EZE: Színházfenntartás

Az EZE önkormányzati képviselője, dr. Kocsis Gyula sajtótájékoztatóján az idei évi költségvetési rendeletről elmondta: túl magasra tervezték a helyi adóbevételt, és nem tartja átgondoltnak, hogy a több mint négymilliárd forint bevételt még emelni is lehetne.

A 2020-as költségvetési főösszeg 64 milliárd forint, amely tartalmazza a nagy beruházások kapcsán az önkormányzathoz érkezett forrásokat. Nem kapott választ arra a kérdésére, hogy „ténylegesen mennyi pénzünk van?” Szerinte 26,5 milliárdra számíthatnak, és ebben benne van az iparűzési adó is. Szólt arról a hitelállományról is, amelyet a városnak azért kellett felvennie, mert néhány nagy beruházás költségvetése az árak emelkedése folytán magasabb lett a tervezettnél. A színházak működéséről elmondta: A Hevesi Sándor Színház eredetileg megyei fenntartású intézmény volt, de a megyei önkormányzat nem tudta fenntartani, ezért egy ideig a várossal közösen működtették. Végül Zalaegerszeg átvette a színház teljes fenntartását, az állam pedig mindig is adott támogatást, ettől még nem volt közös fenntartás. Most az állam kifejezésre juttatta, hogy fenntartóként is részt kíván venni a működtetésben. A közgyűlés pedig úgy döntött, igényli a közös fenntartást a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház esetében. Dr. Kocsis Gyula hozzátette: mindez közös beleszólást is jelent az intézmények életébe. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az állami támogatásból 40 millió forintot bérfejlesztésre kell költeni. A településrészi önkormányzatok megválasztásánál a képviselő szerint az a probléma, hogy nem ismert a folyamat, vagyis, hogy hogyan zajlik a jelölés. Szerinte „illegális” ezeknek a részönkormányzatoknak az előkészítése. Ugyanakkor minden tisztelet azoké az embereké, akik vállalják ebben a munkát, és segítenek a lakóközösségeknek – fogalmazott.

 

 

 

 

 

vissza az elejére