Készpénz vagy bankkártya? | A parkettától a fénytechnikáig | Jó kapcsolatban a polgárőrökkel | A drónok szabályozásáról |
A pénz értékéről a senior akadémián
Egyre újabb és bonyolultabb pénzügyi termékek jelennek meg a piacon, ezért az ezzel járó kockázatokat és a pénzügyi környezetet meg kell érteni, és megfelelően kell kezelni. Minderről a Pénz értéke konferenciasorozat zalaegerszegi állomásán esett szó, melynek a BGE Gazdálkodási Kara adott helyet, öszszevonva a programot a Senior Akadémia tavaszi szemeszterének indításával.
– AL –
A zsúfolásig megtelt előadóteremben elsőként Lambertné Katona Mónika,
kiemelt projektek igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, miután a
közgazdászképzésben elsősorban a pénzügyi, számviteli és gazdasági ismeretek
átadása a kar fő profilja, feladatuknak érzik a pénzügyi kultúra fejlesztését az
idősek körében. A Pénz értéke konferenciának ezért adtak helyet, ami a Magyar
Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Domus Educations Alapítvány támogatásával
valamint az Érted és Veled Alapítvány közreműködésével valósult meg. A cél olyan
információk, ismeretek közvetítése, amelyek a biztonságosabb eligazodást segítik
a pénzügyi világban az idősebb korosztály tagjai számára.
Miért bankszámla, avagy miért ragaszkodunk készpénzhez? – volt az
egyik vizsgált téma. Ezzel kapcsolatban tartott előadást Balázsné dr.
Lendvai Marietta, a BME Gazdálkodási Kar főiskolai docense. Kérdésünkre
előtte elmondta, hogy az MNB illetve a Pénzügyminisztérium a forgalomban lévő
készpénzállomány költségét közel 450 milliárd forintra taksálja. A készpénz
gyártása, szállítása, értékmegőrzése kerül ennyibe évente a magyar gazdaság
számára, amit egyébként másra, többek között egészségügyre, oktatásra lehetne
fordítani. A készpénzmentesség elérése éppen ezért célja MNB-nek, ami a gazdaság
fehérítését is szolgálná. A készpénz helyett egyre inkább szorgalmazzák a
bankkártya, a mobilfizetés, az online utalás használatát, amelyet az idősebb
korosztálynak is el kell tudni sajátítani. Az alapos egyéni és családi
pénzügyi döntések meghozatalához elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi tudás. A
főiskolai docens előadásában ezért tért ki a hitelek, kölcsönök felvételének
körülményeire, továbbá olyan megtakarítási, befektetési és biztosítási
lehetőségeket ismertetett, amelyek az idősebb korosztályt érdekelhetik. A
konferencián a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről dr. Tóth József,
a kar alapító igazgatója tartott előadást. A közelmúltban történt események, így
a pénzügyi válság, a deviza alapú hitelek ügye, valamint a brókerbotrányok miatt
is elengedhetetlen az általános pénzügyi kultúra fejlesztése. Fontos nemzeti
feladat ez annak érdekében, hogy a hasonló kritikus esetek elkerülhetők,
megelőzhetőek legyenek. Ha mégis megtörténnek, akkor arra a fogyasztók jobban
tudjanak reagálni, tudtuk meg dr. Sipos Erikától, a Pénz értéke
konferenciasorozat felelős szervezőjétől.
A parkettától a fénytechnikáig
Felújítások a hangversenyteremben
Megújul a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem teljes padlózata, fénytechnikája, valamint a vizesblokkok és az öltözők. Egy TOP-pályázatnak köszönhetően mintegy 33 millió forint értékű felújítás kezdődött az épületben.
– pet –
A részletekről sajtóbejárás keretében számoltak be az érintettek. Balaicz
Zoltán polgármester bevezetésképpen elmondta: Zalaegerszeg 20. századi
építéstörténetének egyik remeke a zsinagóga. 1903-ban kezdték meg építését
Stern József tervei alapján, Morandini Tamás építőmester
irányításával. Külleme azóta valamelyest megváltozott, hiszen az egykori imaház
körüli kerítés eltűnt, az épületet pedig bővítették. Vallási funkciója a 2.
világháború tragikus eseményei miatt megszűnt; az izraelita közösség létszáma
1945 után már nem volt akkora, hogy hitéleti célból működhessen a ház. Sokáig
kihasználatlanul, méltatlanul állt a városközpontban.
A városi tanács 1960-ban vásárolta meg 400 ezer forintért az épületet a Magyar
Izraeliták Országos Szövetségétől. Felújítására azonban csak 1983-ban került
sor, Pelényi Gyula építész tervei alapján. Keleti részéhez ekkor
építettek kiszolgálóhelyiségeket, és ekkor bontották el a kerítést is. Egy évvel
később készültek el a ma is látható színes ablakok és a díszes csillárok. Mint
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 1983 szeptemberében nyitotta meg kapuit.
A polgármester hozzátette: az elmúlt évtizedek sem múltak el nyomtalanul, az
intézmény ismét felújításra szorul. Bár 2006–2016 között kisebb
infrastrukturális fejlesztésekre (csapadékvíz elleni szigetelés, oldalsó
bejárati ajtók cseréje, födémfelújítási munkálatok, önálló fűtési rendszer
kialakítása) azért sor került. A TOP-program részeként a következő hetekben
megvalósul a nézőtéri padlózat teljes cseréje, ezenkívül felújítják a
vizesblokkot, az öltözőt, de látványos fénytechnikával is gazdagodik a
hangversenyterem. A projekt egyik elemként pedig részlegesen akadálymentesítik
is a házat; úgy, hogy az örökségi értékek ne sérüljenek. A pályázati forráson
túl – önkormányzati támogatással – festésre is sor kerül a nyár folyamán. A most
zajló legnagyobb munka, vagyis a parkettacsere március elejéig lezajlik. Addig
nem lesz nagyobb rendezvény a zsinagógában, csupán a karzat kiállítása
látogatható – mondta Tóth László intézményegység-vezető. Azt
követően azonban a terveknek megfelelően folytatódnak az intézmény programjai. A
sajtótájékoztatón jelen volt dr. Káldi Dávid önkormányzati
képviselő, valamint Flaisz Gergő, a Keresztury-intézménykomplexum
vezetője, akik szintén üdvözölték a felújítást. Elhangzott: az egykori zsinagóga
építészetileg is, a benne zajló rendezvények miatt pedig művészetileg is
kiemelkedő értéke a városnak. Felújítására, megőrzésére mindig gondot kell
fordítani.
Jó kapcsolatban a polgárőrökkel
Békamentési akció az aranyoslapi forrásnál
Rekordkorán és rekordgyorsan megépült az idén a békák biztonságos vonulását segítő terelőkerítés az Aranyoslapi forrásnál. Mindez a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület aktív tagságának köszönhető, akik kétkezi és kisgépi munkával álltak a szakértő, dr. Illyés Zoltán biológus-természetvédő mellé.
– b. k. –
Immár harmadik éve csatlakoznak a besenyői polgárőrök a békamentő akcióhoz, s
így már rutinjuk van ebben. Nagy számban vettek részt az idén is, László
István saját kistraktorával kellően előkészítette a talajt, így gyorsan
elkészültek a nemes feladattal, mondta Dancs István, a
polgárőr-egyesület vezetője.
– Amikor egy-két emberhez kötött egy civil kezdeményezés, akkor fennáll a
veszély, hogy ez könnyen abbamaradhat. Szerencsére az aranyoslapi mentésnél a
besenyői polgárőrök nem csak lelkesek, hanem már tudják is a feladatot, egy
egész egyesület ért hozzá, és ez megnyugtató – mondta dr. Illyés Zoltán.
Majd felidézte, milyen fáradtságos, több napi munkával készült el a terelő a
kezdetekben (2010-től). Most pedig bő egy óra alatt mindkét oldalon áll a
kerítés. – Az idén nagyon hamar munkához kellett látni, mivel már volt két
elütött béka. Bár a további időjárástól függ a vonulás ritmusa és gyorsasága,
már most felkészültnek kell lenni a várhatóan két hónapos időszakra. A meleg
önmagában nem elég, mert csapadék nélküli időben kiszáradnak a békák és nem
jutnak el a tóig. Tavaly 4500 egyedet mentettünk, ami kimagasló szám. A mentés
azért is lehet sikeres az összefogás mellett, mert viszonylag kis területen,
néhány száz méteren vonul a több ezer béka. Máshol ez több kilométeres szakaszt
jelent.
– Illyés Zoltán azt is megjegyezte, már megtalálták az első
békapetecsomót, ami feltehetően ritkaságnak és különösen védettnek számító gyepi
békától származik.
– A terelő megépítésével együtt indul a monitorozás, amely során nemcsak a
vonuló barna varangyok számáról kapunk információt, hanem az említetthez hasonló
tények is előkerülnek. Egyébként az idén is kérjük a lakosságot, hogy akik a
mentésben, a békák átszállításában részt vesznek, jelezzék az átvitt kétéltűek
számát, mert csak így kapunk pontos képet.
– Hogy látja, általában is javul a természetvédő hozzáállás vagy csak szerencse,
hogy a polgárőrökkel egymásra találtak. – Nagyon jó ez a kapcsolat, hálából
madáretetőt adtunk az egyesületnek, és a továbbiakban madárgyűrűzést is fogunk
végezni a székhelyükön. Úgy látom, két részre válnak az emberek, akár végletes
módon is a természetvédelemmel kapcsolatban. De talán mégis egyre többen
figyelnek a környezetükben lévő élőlényekre is.
A terelőépítésnél jelen volt Gecse Péter alpolgármester is.
Nemzetközi konferencia a járműipari tesztpályán
A pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei és gazdasági hatásai elnevezéssel tartottak drónkonferenciát és workshopot a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezte eseményen Patrick Ky, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének ügyvezető igazgatója is részt vett, aki a drónok közösségi szabályozásáról tartott előadást.
– AL –
Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a
rendezvény előtt elmondta, a dróntechnológia fejlődése olyan rohamos léptékű,
hogy szabályozott keretek nélkül nem lehet hagyni. A pilóta nélküli légi
járművek használatához az Európai Unió közösségi szintű jogszabályokat alkotott,
egyúttal lehetőséget adott a tagországoknak saját szabályozás létrehozására, ezt
kiegészítendően, melyeknek július elsejével kell életbe lépnünk. Mint mondta,
hazánk elkészítette már a törvénytervezetet, amit hamarosan a kormány elé
visznek. A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya nem véletlenül lett a konferencia
helyszíne, hiszen kiváló környezetet biztosíthat a drónok, a pilóta nélküli légi
járművek teszteléséhez. Emellett a gépjárművek és a drónok kölcsönhatása is
vizsgálható rajta. A 2020 júliusától bevezetendő szabályozás többek között éppen
azt írja elő, hogy a tagországok területén használandó összes drón egyedi
azonosítót kapjon, és megtörténjen azok és üzemeltetőik regisztrációja az
illetékes hatóságnál. Az angol nyelven zajló konferencián egyetemek,
kutatóintézetek, cégek szakemberei számoltak be a pilóta nélküli légi járművek
fejlesztésének és alkalmazási területeinek kutatási eredményeiről. Dr.
Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője előadásában
arról beszélt, hogy tesztpálya milyen szerepet tölthet be a drónok
alkalmazásának kutatásában. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg
polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a város drónkutatási
kompetenciaközpontnak szeretne helyet adni, amit a járműipari tesztpálya, az 5G
mobilgenerációs hálózat és az önkormányzat Smart city programja is alátámaszt.
Ha a drónkutatásba zalaegerszegi cégek bekapcsolódhatnak, akkor újabb
szegmenssel bővülhet város által elindított innovációs és kutatás-fejlesztési
program.