Készpénz vagy bankkártya? A parkettától a fénytechnikáig Jó kapcsolatban a polgárőrökkel A drónok szabályozásáról

Készpénz vagy bankkártya?

A pénz értékéről a senior akadémián

Egyre újabb és bonyolultabb pénzügyi termékek jelennek meg a piacon, ezért az ezzel járó kockázatokat és a pénzügyi környezetet meg kell érteni, és megfelelően kell kezelni. Minderről a Pénz értéke konferenciasorozat zalaegerszegi állomásán esett szó, melynek a BGE Gazdálkodási Kara adott helyet, öszszevonva a programot a Senior Akadémia tavaszi szemeszterének indításával.

– AL –

A zsúfolásig megtelt előadóteremben elsőként Lambertné Katona Mónika, kiemelt projektek igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, miután a közgazdászképzésben elsősorban a pénzügyi, számviteli és gazdasági ismeretek átadása a kar fő profilja, feladatuknak érzik a pénzügyi kultúra fejlesztését az idősek körében. A Pénz értéke konferenciának ezért adtak helyet, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Domus Educations Alapítvány támogatásával valamint az Érted és Veled Alapítvány közreműködésével valósult meg. A cél olyan információk, ismeretek közvetítése, amelyek a biztonságosabb eligazodást segítik a pénzügyi világban az idősebb korosztály tagjai számára.
Miért bankszámla, avagy miért ragaszkodunk készpénzhez? – volt az egyik vizsgált téma. Ezzel kapcsolatban tartott előadást Balázsné dr. Lendvai Marietta, a BME Gazdálkodási Kar főiskolai docense. Kérdésünkre előtte elmondta, hogy az MNB illetve a Pénzügyminisztérium a forgalomban lévő készpénzállomány költségét közel 450 milliárd forintra taksálja. A készpénz gyártása, szállítása, értékmegőrzése kerül ennyibe évente a magyar gazdaság számára, amit egyébként másra, többek között egészségügyre, oktatásra lehetne fordítani. A készpénzmentesség elérése éppen ezért célja MNB-nek, ami a gazdaság fehérítését is szolgálná. A készpénz helyett egyre inkább szorgalmazzák a bankkártya, a mobilfizetés, az online utalás használatát, amelyet az idősebb korosztálynak is el kell tudni sajátítani.  Az alapos egyéni és családi pénzügyi döntések meghozatalához elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi tudás. A főiskolai docens előadásában ezért tért ki a hitelek, kölcsönök felvételének körülményeire, továbbá olyan megtakarítási, befektetési és biztosítási lehetőségeket ismertetett, amelyek az idősebb korosztályt érdekelhetik. A konferencián a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről dr. Tóth József, a kar alapító igazgatója tartott előadást. A közelmúltban történt események, így a pénzügyi válság, a deviza alapú hitelek ügye, valamint a brókerbotrányok miatt is elengedhetetlen az általános pénzügyi kultúra fejlesztése. Fontos nemzeti feladat ez annak érdekében, hogy a hasonló kritikus esetek elkerülhetők, megelőzhetőek legyenek. Ha mégis megtörténnek, akkor arra a fogyasztók jobban tudjanak reagálni, tudtuk meg dr. Sipos Erikától, a Pénz értéke konferenciasorozat felelős szervezőjétől.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A parkettától a fénytechnikáig

Felújítások a hangversenyteremben

Megújul a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem teljes padlózata, fénytechnikája, valamint a vizesblokkok és az öltözők. Egy TOP-pályázatnak köszönhetően mintegy 33 millió forint értékű felújítás kezdődött az épületben.

– pet –

A részletekről sajtóbejárás keretében számoltak be az érintettek. Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen elmondta: Zalaegerszeg 20. századi építéstörténetének egyik remeke a zsinagóga. 1903-ban kezdték meg építését Stern József tervei alapján, Morandini Tamás építőmester irányításával. Külleme azóta valamelyest megváltozott, hiszen az egykori imaház körüli kerítés eltűnt, az épületet pedig bővítették. Vallási funkciója a 2. világháború tragikus eseményei miatt megszűnt; az izraelita közösség létszáma 1945 után már nem volt akkora, hogy hitéleti célból működhessen a ház. Sokáig kihasználatlanul, méltatlanul állt a városközpontban.
A városi tanács 1960-ban vásárolta meg 400 ezer forintért az épületet a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől. Felújítására azonban csak 1983-ban került sor, Pelényi Gyula építész tervei alapján. Keleti részéhez ekkor építettek kiszolgálóhelyiségeket, és ekkor bontották el a kerítést is. Egy évvel később készültek el a ma is látható színes ablakok és a díszes csillárok. Mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 1983 szeptemberében nyitotta meg kapuit.
A polgármester hozzátette: az elmúlt évtizedek sem múltak el nyomtalanul, az intézmény ismét felújításra szorul. Bár 2006–2016 között kisebb infrastrukturális fejlesztésekre (csapadékvíz elleni szigetelés, oldalsó bejárati ajtók cseréje, födémfelújítási munkálatok, önálló fűtési rendszer kialakítása) azért sor került. A TOP-program részeként a következő hetekben megvalósul a nézőtéri padlózat teljes cseréje, ezenkívül felújítják a vizesblokkot, az öltözőt, de látványos fénytechnikával is gazdagodik a hangversenyterem. A projekt egyik elemként pedig részlegesen akadálymentesítik is a házat; úgy, hogy az örökségi értékek ne sérüljenek. A pályázati forráson túl – önkormányzati támogatással – festésre is sor kerül a nyár folyamán. A most zajló legnagyobb munka, vagyis a parkettacsere március elejéig lezajlik. Addig nem lesz nagyobb rendezvény a zsinagógában, csupán a karzat kiállítása látogatható – mondta Tóth László intézményegység-vezető. Azt követően azonban a terveknek megfelelően folytatódnak az intézmény programjai. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Káldi Dávid önkormányzati képviselő, valamint Flaisz Gergő, a Keresztury-intézménykomplexum vezetője, akik szintén üdvözölték a felújítást. Elhangzott: az egykori zsinagóga építészetileg is, a benne zajló rendezvények miatt pedig művészetileg is kiemelkedő értéke a városnak. Felújítására, megőrzésére mindig gondot kell fordítani.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Jó kapcsolatban a polgárőrökkel

Békamentési akció az aranyoslapi forrásnál

Rekordkorán és rekordgyorsan megépült az idén a békák biztonságos vonulását segítő terelőkerítés az Aranyoslapi forrásnál. Mindez a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület aktív tagságának köszönhető, akik kétkezi és kisgépi munkával álltak a szakértő, dr. Illyés Zoltán biológus-természetvédő mellé.

– b. k. –

Immár harmadik éve csatlakoznak a besenyői polgárőrök a békamentő akcióhoz, s így már rutinjuk van ebben. Nagy számban vettek részt az idén is, László István saját kistraktorával kellően előkészítette a talajt, így gyorsan elkészültek a nemes feladattal, mondta Dancs István, a polgárőr-egyesület vezetője.
– Amikor egy-két emberhez kötött egy civil kezdeményezés, akkor fennáll a veszély, hogy ez könnyen abbamaradhat. Szerencsére az aranyoslapi mentésnél a besenyői polgárőrök nem csak lelkesek, hanem már tudják is a feladatot, egy egész egyesület ért hozzá, és ez megnyugtató – mondta dr. Illyés Zoltán. Majd felidézte, milyen fáradtságos, több napi munkával készült el a terelő a kezdetekben (2010-től). Most pedig bő egy óra alatt mindkét oldalon áll a kerítés. – Az idén nagyon hamar munkához kellett látni, mivel már volt két elütött béka. Bár a további időjárástól függ a vonulás ritmusa és gyorsasága, már most felkészültnek kell lenni a várhatóan két hónapos időszakra. A meleg önmagában nem elég, mert csapadék nélküli időben kiszáradnak a békák és nem jutnak el a tóig. Tavaly 4500 egyedet mentettünk, ami kimagasló szám. A mentés azért is lehet sikeres az összefogás mellett, mert viszonylag kis területen, néhány száz méteren vonul a több ezer béka. Máshol ez több kilométeres szakaszt jelent.
Illyés Zoltán azt is megjegyezte, már megtalálták az első békapetecsomót, ami feltehetően ritkaságnak és különösen védettnek számító gyepi békától származik.
– A terelő megépítésével együtt indul a monitorozás, amely során nemcsak a vonuló barna varangyok számáról kapunk információt, hanem az említetthez hasonló tények is előkerülnek. Egyébként az idén is kérjük a lakosságot, hogy akik a mentésben, a békák átszállításában részt vesznek, jelezzék az átvitt kétéltűek számát, mert csak így kapunk pontos képet.
– Hogy látja, általában is javul a természetvédő hozzáállás vagy csak szerencse, hogy a polgárőrökkel egymásra találtak. – Nagyon jó ez a kapcsolat, hálából madáretetőt adtunk az egyesületnek, és a továbbiakban madárgyűrűzést is fogunk végezni a székhelyükön. Úgy látom, két részre válnak az emberek, akár végletes módon is a természetvédelemmel kapcsolatban. De talán mégis egyre többen figyelnek a környezetükben lévő élőlényekre is.
A terelőépítésnél jelen volt Gecse Péter alpolgármester is.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A drónok szabályozásáról

Nemzetközi konferencia a járműipari tesztpályán

A pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei és gazdasági hatásai elnevezéssel tartottak drónkonferenciát és workshopot a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezte eseményen Patrick Ky, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének ügyvezető igazgatója is részt vett, aki a drónok közösségi szabályozásáról tartott előadást.

– AL –

Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a rendezvény előtt elmondta, a dróntechnológia fejlődése olyan rohamos léptékű, hogy szabályozott keretek nélkül nem lehet hagyni. A pilóta nélküli légi járművek használatához az Európai Unió közösségi szintű jogszabályokat alkotott, egyúttal lehetőséget adott a tagországoknak saját szabályozás létrehozására, ezt kiegészítendően, melyeknek július elsejével kell életbe lépnünk. Mint mondta, hazánk elkészítette már a törvénytervezetet, amit hamarosan a kormány elé visznek. A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya nem véletlenül lett a konferencia helyszíne, hiszen kiváló környezetet biztosíthat a drónok, a pilóta nélküli légi járművek teszteléséhez. Emellett a gépjárművek és a drónok kölcsönhatása is vizsgálható rajta. A 2020 júliusától bevezetendő szabályozás többek között éppen azt írja elő, hogy a tagországok területén használandó összes drón egyedi azonosítót kapjon, és megtörténjen azok és üzemeltetőik regisztrációja az illetékes hatóságnál. Az angol nyelven zajló konferencián egyetemek, kutatóintézetek, cégek szakemberei számoltak be a pilóta nélküli légi járművek fejlesztésének és alkalmazási területeinek kutatási eredményeiről. Dr. Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy tesztpálya milyen szerepet tölthet be a drónok alkalmazásának kutatásában. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a város drónkutatási kompetenciaközpontnak szeretne helyet adni, amit a járműipari tesztpálya, az 5G mobilgenerációs hálózat és az önkormányzat Smart city programja is alátámaszt. Ha a drónkutatásba zalaegerszegi cégek bekapcsolódhatnak, akkor újabb szegmenssel bővülhet város által elindított innovációs és kutatás-fejlesztési program.

 

 

 

 

 

vissza az elejére