Pannon Tükör és szakrális fantasy

Lapszám- és kötetbemutató a széppróza napján

A széppróza napja és a farsangi szezon egyaránt ihletője volt a Pannon Tükör idei első lapszámbemutatójának. Az eseményt kötetbemutató kísérte, ahol a groteszkség és a szakralitás is szóba került. Köszöntőt Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető mondott.

– pet –

Az irodalmi és kulturális folyóirat címlapján ezúttal egy báli ruhát viselő hölgy fotóját láthatjuk az 1920-as évekből. A fiatal nő ebben az öltözékben jelent meg az Arany Bárány Szálló egyik estélyén. Emiatt, illetve a városszerte zajló farsangi bálok apropóján a lapszámbemutató résztvevői is beöltöztek korabeli ruhákba. A folyóiratban egyébként Megyeri Anna jóvoltából a szálloda történetéről is olvashatnak az érdeklődők, és az említett fényképet is ő bocsájtotta a Pannon Tükör rendelkezésére. Bubits Tünde főszerkesztő arról is megemlékezett, hogy február 18-án ünnepeljük a magyar széppróza napját, ami Jókai Mór születésnapjához és munkásságához kapcsolódik. Korábban vita volt arról, hogy Jókai, vagy Esterházy Péter születésnapjához csatolják-e az irodalmi ünnepnapot. Mivel azonban Esterházy áprilisi születésű – és az közel esik a kötészet napjához – Jókai lett a befutó. Ennek ellenére a főszerkesztő Esterházyról is megemlékezett néhány gondolattal.
Ami a Pannon Tükör legfrissebb számát illeti, elhangzott: ismét sok újdonság és érdekesség olvasható a folyóiratban. A verseken, prózákon, tanulmányokon túl Zalaegerszeg orgonáiról is találunk érdekességeket, Hajdók Judit orgonaművész kutatómunkájának köszönhetően. Zalaegerszeg egykori orgonistája a rendezvényen elmondta: húsz éve foglalkozik orgonakutatással, ami az ország teljes területét érinti. Rengeteg levéltári iratot böngészett már át azokért a pár soros mondatokért vagy utalásokért, melyek egy-egy település orgonájának építésére vonatkoznak. Országos viszonylatban a zalaegerszegi orgonák fiatalnak számítanak, az evangélikus templom hangszere például szinte az eredeti állapotot tükrözi. Az est részeként mutatták be a budapesti születésű Juhász Kristóf író, újságíró Boldog halottak napját! című kötetét. A szerzővel – aki feleségével, a zalaegerszegi Takáts Eszter dalszerző-énekessel nemrégiben költözött Szentkozmadombjára – Karáth Anita beszélgetett. A bemutatót Takáts Eszter dalai kísérték. Boldog is, meg halottak napja is. Hogy jön össze ez a két dolog? – vetődött fel mindjárt az elején. Juhász Kristóf egy párhuzamos világba kalauzolta a hallgatóságot, ahol a Boldog halottak napját! köszönés egy kiegyensúlyozott, és teljesen normális dolog. A szerző úgy látja, hogy a mai posztmodern világban minden fel van borulva, furcsán állunk hozzá a halálhoz is, meg a születéshez is. Kicsit el vagyunk idegenedve tőlük. Ugyanakkor vigaszért a groteszk és abszurd dolgokhoz nyúlunk. Kinevetve sokszor saját nyomorunkat. A tizenkilenc rövid elbeszélésből és két kisregényből álló könyv műfaját az író – megelőzve a kritikusok címkéit – szakrális fantasyként, vagy beavatási fikcióként határozta meg. A történetekben mágikus, szakrális és groteszk elemek keverednek, de klasszikus figurák (Jókai, Petőfi) is felbukkannak, abszurd helyzetekben. Sok szereplő pedig amolyan átjáró lélek, vagy „kapufigura”; az élők és a holtak világa között. Az csak hab a tortán, hogy a könyv fekete borítóján egy kivágható és összehajtogatható koporsót találunk.

vissza az elejére

Zrínyisnek lenni védjegy

Iskolatörténeti kiállítás a 125. évfordulóra

Megannyi múltbéli siker, örömteli pillanat, értékes relikvia és jövőbe tekintő arc a tablókról. Impozáns iskolatörténeti kiállítással emlékezik a Zrínyi Miklós Gimnázium fennállásának 125. évfordulójára.

– pP –

A gimnázium első emeleti galériájában nyílt tárlat arra vállalkozik, hogy bemutassa az intézmény életének és az itt zajló munkának a főbb momentumait; a kezdetektől egészen a legutóbbi évekig. A nagyméretű tablókon és a folyosón elhelyezett vitrinekben megelevenedik nemcsak a szigorúan vett iskolatörténet, hanem a diákélet is. A gimnázium kórusáról, a tanulmányi versenyekről, a külföldi utakról éppúgy láthatunk és olvashatunk érdekességeket, mint az iskola sikeres sportolóiról vagy tudósairól. Mondjuk Keresztury Dezső későbbi költő, akadémikusról, vagy Pais Dezsőről, aki az alma mater kapuit elhagyva, egyetemi tanulmányait befejezve nyelvészként vált ismertté. Utóbbiról azt is megtudhatjuk (az 1896/97-es tanév bizonyítványa alapján), hogy a közismereti tárgyakból ugyan szépen teljesített, hiszen jeles érdemjegyeket kapott, testnevelésből azonban elég gyengécske (csupán elégséges) volt. Viszont írásbeli dolgozatainak külső alakját „csinosra” értékelték. Osztályfőnöke pedig az a Borbély György főgimnáziumi tanár volt, aki többek között a Magyar Paizs lapszerkesztőjeként, valamint a Csány-szobor felállításának legfőbb szervezőjeként vonult be a város történetébe. A kiállítás sok érdekesség mellett megemlékezik a város első leánytanulójáról is: Kohn Malvin 1908-ban jeles eredménnyel érettségizett, 1915-ben pedig Kovács Malvin néven ő lett Zalaegerszeg első női orvosa is.
A tárlatot Beckné Sallai Anikó, az iskola tanára rendezte, aki a munkához sok segítséget kapott Béres Katalin történész-muzeológustól. Az ünnepélyes megnyitón dr. Vadvári Tibor alpolgármester, egykori diákként és tanárként elevenítette fel emlékeit. De az iskola volt tanulóinak, tanárainak sokszor szövevényes kapcsolatairól is mesélt. (Ki tanított kit? Ki kinek volt az osztálytársa, majd lett valamelyikük gyerekének tanára…) A kiállítást Vajda István, az iskola egykori igazgatója nyitotta meg. Személyes élményei, kedves emlékei mellett arról is szólt, hogy „zrínyisnek” lenni egyfajta védjegy. A polgári, értelmiségi középosztály ebből az iskolából „termelődött” ki. Zrínyiben végzett diákokkal pedig szinte bárhol találkozni a világban. Bár az iskola elsősorban a matematika-fizika specializációról nevezetes, azért jeles sportolókat, irodalmárokat, nyelvészeket, történészeket is adott a városnak, országnak. De sok későbbi vállalat- és intézményvezető, közgazdász, politikus, sőt művész is érettségizett a Zrínyiben. A gimnáziumi évek életre szóló kapcsolatot is jelentenek, hiszen az itt szerzett barátságok zöme a mai napig tart. Elhangzott: talán furcsa, de az is az iskola történetének része, hogy a jelenlegi igazgató, Horváth Attila immár 27 éve tölti be ezt a posztot, és a gimnázium 125 éve alatt ilyen hosszú vezetői időszakkal nem büszkélkedhetett senki. Az esemény zárásaként egy felajánlásra is sor került: Ivánkovics Mária (aki egykor szintén az intézmény padjait koptatta) az iskola néhai tanárának, Borbás Györgynek egyik tollrajzát ajándékozta az iskolának.

vissza az elejére