Megmentik a középkori kemencéket

Restaurálják, majd kiállítják az értékes objektumokat

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

– pet –

Mint ismert, a múzeum régészei 2017-ben végeztek feltárást az egykori egerszegi végvár ezen szakaszán, a leendő Mindszentyneum területén. A beruházást megelőző régészeti munkák során – sok egyéb lelet mellett – középkori téglaégető kemencék is előkerültek. Egyikük nagyon rossz állapotban volt, azt nem tudták megmenteni, a másik kettő viszont szerencsésen túlélte az évszázadokat. Most, hogy zöld utat kapott a Mindszenty-központ építése, a szakemberek úgy döntöttek, kiemelik a kemencéket, megmentve őket az utókor számára. A részletekről Simmer Lívia, a régészeti osztály vezetője tájékoztatta a sajtót. Mint mondta: a két kemence várostörténeti értékkel bír, ezért is fontos a megmentésük. Zalaegerszeg nem bővelkedik ugyanis középkori emlékekben (kivéve a nagytemplom melletti temetőkápolnát). A kemencék a 14. század végén, 15. század elején működhettek. Egerszeg ekkor került a veszprémi püspökséghez, és ez az az időszak, amikor megkezdődik a püspöki udvarház építése, mégpedig téglából (ennek maradványai a törvényszék épülete alatt vannak). Ebben az időszakban zajlott a korábbi templom gótikus átépítése is, melyről tudni lehet, hogy szintén téglából készült. Így nem csoda, hogy a mai Várkör- és Batthyány utca által határolt területről előkerültek a téglaégető kemencék.A régész azt mondja: 2017 végén, miután befejeződtek az ásatási munkák, ideiglenes állagmegóvást végeztek a kemencéken. Geotextillel letakarták őket, amire egy vastag szalmaréteg került, a tetejük pedig ismételt geotextil borítást kapott, hogy ellenálljanak a nedvességnek, fagynak. Ennek köszönhetően jól átvészelték az elmúlt bő két és fél évet. Most azonban elérkezett az idő a kiemelésükre. A szakember elárulta: nagy fejtörést okozott, hogy miképp mozdítsák el a helyükről a több tonnás kemencéket. Az országban ugyanis nem volt még ilyenre példa. Szerencsére azonban kisebb, Árpád-korból származó kemencéket emeltek már ki a fővárosi kollégák, ezért a múzeum szakmai tanácsot kért a Budapesti Történeti Múzeumtól, és annak restaurátoraitól. Az már az elején látszott, hogy egyben lehetetlen kiemelni a két kemencét, így az a döntés született, hogy feldarabolják, és tömbökben mozdítják el őket. Hogy biztosan egyben maradjanak, egy speciális – a kerámiarestaurálásnál használatos – ragasztó alkoholos oldatával vonták be a tömböket. Ezzel a módszerrel az egyik kemencét már sikerült is tizenegy részre darabolniuk.
Kérdés volt az is, hogy a földről hogyan veszik fel a kemencéket. A régész elmondta: mivel homokos talajon állnak, óvatosan vaslapot csúsztatnak alájuk és egy markoló segítségével emelik ki az objektumokat. A raklapra helyezett kemencéket ezután lefóliázzák, dobozba helyezik és raktárba szállítják. (A kiemelési munkálatok február közepén kezdődtek, és több hétig tartanak.) A kimentést követő két év a restaurálásról és állagmegóvásról szól majd. A tervek szerint, ha felépül a Mindszenty-központ, a kemencék – megszépülve és újra összeillesztve – kiállításra kerülnek az épületben; egészen közel a megtalálási helyükhöz.
 

vissza az elejére

Segítik a város fejlődését

A legnagyobb adófizetőket köszöntötték

Zalaegerszeg önkormányzata immár negyedik alkalommal köszöntötte a megyeszékhely 25 legnagyobb adózó vállalatának vezetőit a díszteremben. A város 2019. évi 5 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételéből ezek a cégek 38 százalékkal vették ki részüket, derült ki Balaicz Zoltán polgármester prezentációjából.

– AL –

2014-ben 3,2 milliárd forint, 2016-ban 4 milliárd, 2019-ben pedig 5 milliárd forint iparűzési adó folyt be. A tényleges bevétel 5,6 milliárd forint lenne. A 600 millió forintos különbség abból adódik, hogy 110 helyi fuvarozó cég élt az iparűzésiadó-kedvezménnyel, beszélt az adatokról a polgármester. A 2014-től tartó növekedést ugyanakkor jelentősnek nevezte, hiszen a város legnagyobb adózója, a Flex és a többi cég is erősödni tudott az elmúlt években. A továbbiakban az 5 milliárdos adóbevétel felhasználásáról beszélt, kiemelve azt, hogy az óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, kulturális intézmények fenntartása nagy kihívás elé állítja a várost. Az önkormányzat mindemellett jelentős fejlesztéseket hajt végre az itt élők elvárását teljesítve, amelyek működését ugyancsak biztosítani kell átadásuk után. A folytatásban a helyi gazdaság erősítését, egyúttal a munkaerőhiány kezelését szolgáló önkormányzati intézkedéseket vette sorba, megemlítve a 600 millió forintos beruházásban már átadott munkáshotelt, valamint a 646 millió forintból épülő duális szakképző központot, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok az itt eltöltött gyakorlat után a helyi cégeknél helyezkedjenek el. Kiemelte, hogy Zalaegerszeg egyike annak a nyolc városnak, ahol science park létesülhet, a felsőoktatást, az innovációt és a kutatás-fejlesztést támogatva. A 869 utcából és járdából álló úthálózat fenntartása szintén jelentős kihívás elé állítja az önkormányzatot. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az eltelt 21 évben megduplázódott, vagyis 34 ezerre növekedett a városlakók tulajdonában lévő autók száma. Ez kétszer annyi terhelést jelent az úthálózatra, amelyen naponta 50 ezer gépjárművel közlekednek a vidékiekkel együtt. Útfelújításokra uniós forrás nem áll rendelkezésre, csak állami és önkormányzati. Az utóbbi évi 200 millió forint, ami iparűzési adóból marad erre a célra. Az elmúlt ciklusban azonban sikerült az önkormányzat egymilliárdos saját keretét ötmilliárd forint állami támogatással kiegészíteni, melynek köszönhetően utak, járdák, parkolók újultak meg városszerte. A további útfelújítások érdekében 15 évre szóló programot dolgoznak ki. A polgármester kiemelte, hogy az M76-os gyorsforgalmi út megépítésével Zalaegerszeg közvetlen összeköttetést kap az M7-es autópályával, amellyel egy nagyon régi álom válhat valóra. Ez a 170 milliárd forintos beruházás a Modern városok program keretében valósul meg, ami újabb elemekkel bővül hamarosan. A város fejlesztésére ad lehetőséget a TOP-program is, ami 2014 és 2020 között összesen 16,8 milliárd forint felhasználását jelentette, illetve jelenti. Ebből bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők és szociális intézmények újultak meg. Az önkormányzat bár 2013 óta nem fenntartója az általános és középiskoláknak, ugyanakkor több oktatási intézményt újított már fel. Ezeket nevesítette is a polgármester, hozzátéve azt, hogy jelenleg a Liszt- és a Dózsa-iskola van soron, valamint a Mindszenty-iskola új vívócsarnokának építése. 2024-re, a ciklus végére, szeretnénk elérni azt, hogy valamennyi oktatási intézményben korszerű infrastrukturális feltételek álljanak rendelkezésre a jövő generációja számára.  A jövő tekintetében Balaicz Zoltán hangsúlyosan beszélt a környezetvédelem terén tett intézkedésekről, közte a klímastratégia megalkotásáról. A város csatlakozott a Nemzetközi Klímavédelmi Under2 Koalícióhoz, amelyben a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére tett vállalást. Az alternatív energiahordozók használata érdekében napelemparkot építettek az északi ipari parkban. Az Elena-program keretében 10 milliárd forintot fordíthatnak önkormányzati intézmények napelemmel való ellátására. A búslakpusztai hulladéklerakó mellett újabb 3 hektáros napelemparkot építenek. Elmondta továbbá, hogy a klímavédelem jegyében hirdették meg tavaly júniusban az ötezer fa elültetését, amelyből hétezer lett novemberre. Ez hamarosan tízezer is lehet. Ezért azt kérte a jelenlévő vállalatvezetőktől, hogy csatlakozzanak a faültetési programhoz a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Prezentációját azzal zárta, hogy jelenleg 20 helyszínen 20 projekt megvalósítása – az új uszodakomplexum építésétől a Göcsej Múzeum felújításáig – zajlik a városban, ami összesen 33 milliárd forintnyi értéket teremt a város számára. A polgármester köszönetét fejezte ki kollégáinak ezek koordinálásáért. Továbbá a jelenlévők mellett valamennyi zalaegerszegi cégnek köszönetet mondott azért, hogy adóforintjaikkal hozzájárultak az önkormányzat mindennapi működéséhez és saját beruházásaikkal a város gazdaságának fejlődéséhez.
 

vissza az elejére