További játszóelemeket helyeznek el Gébárton.

A jövő Gébárton

Fejlesztésekről, szoborállításról is döntött a közgyűlés

A Gébárti-tó szabadidős célú további fejlesztéséről, TOP-os összegek átcsoportosításáról (melynek keretében indul a Gébárt 2-es program), szobrok állításáról, valamint közművek fejlesztéséről is szólt Balaicz Zoltán, Zeginfo címmel tartott közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján.

Mint a polgármester fogalmazott, Gébárton további 350 millió forintból utakat, sétányokat, hidakat építenek, a már meglévők mellé további játszóeszközöket telepítenek a gyermekek számára. Lebontják a Hattyú büfét és a helyébe egész évben látogatható, stílusában a kézművesházhoz hasonló vendéglátóegységet szeretnének létrehozni. Az igényeknek megfelelően pelenkázót és illemhelyeket is magában foglaló vizesblokkot is építeni fognak.  Balaicz Zoltán szólt arról, hogy a város az idén 270 millió forintot fordít az ivóvízrendszer, 469 milliót pedig a szennyvízhálózat fejlesztésére és karbantartásra, a Zalavíz Zrt. pedig pályázati forrásból 27,5 millió forintot használhat fel több utcát érintő fejlesztési, rekonstrukciós feladatokra. 2014– 2020 között 16,8 milliárdos TOP-forrás állt rendelkezésre, ennek egy részét már felhasználta a város. Ugyanakkor felszabadult 900 millió, amiből 170 millió forinttal kiegészítették a Dózsa-, Petőfi- és Liszt-iskola felújítására szánt forrásokat. A fennmaradó 768 millió forintos keretből közlekedési fejlesztéseket valósítana meg a város. Ezek között szerepel a Kosztolányi utca kétirányosítása, illetve a Balatoni úti két körforgalom kétsávosítása, ez utóbbival csökkennének a közlekedési gondok. A Modern Városok Program keretében a Göcseji Múzeum közelében 99 férőhelyes új parkoló épül (a régi Galamb utca két oldalán), a 9,5 milliárd forintos beruházással zajló városi uszoda- és strandépítés részeként április elején megnyitják az ideiglenesen befedett új kültéri medencét, majd ezt követi az uszoda épületének lebontása. A TOP-program keretében megvalósuló új sport- és rendezvénycsarnok tervezésének közbeszerzése a közelmúltban lezárult, a hat jelentkezőből májusban választják ki a nyertes tervezőt. Döntött a közgyűlés arról, hogy 2020-tól a bentlakásos intézményi ellátás esetén a térítési díjat ellátási napra kell meghatározni. Az étkeztetés esetén az intézményi térítési díjak 1,7–2,8 százalékkal növekednek a jövedelemtől függően. A bölcsődei gondozási díj nem változik, a bentlakásos intézményeknél – az idősek gondozóházában és az idősek otthonában 3,5 százalékos térítési díj emelkedéséről határoztak.  Béres János szobrászművész alkotásaként 16 millió forint költséggel II. Rákóczi Ferencnek emelnek emlékművet a Rákóczi utcában, míg Darabos Géza és a Reneszánsz Kőfaragó Kft. tervei alapján, 18 millió forintos költséggel a magyarság szabadságküzdelmei előtt tisztelgő emlékművet és országzászlót állítanak a vasútállomással szemben az egykori felszabadulási emlékmű helyén. A közgyűlés újabb hét városrészben hozott létre településrészi önkormányzatokat. Ebergényben, Gálafejen, Olában, Ságodban, Pózván, Kazsaházán és Csácsban. A településrészi önkormányzat tagjai munkájukat ingyenesen végzik szabadidejük terhére a közösség érdekében. A képviselő-testület tájékoztatót hallgatott meg a beszerzési testület munkájáról. 2019-ben 37 szerződést kötöttek, ebből a helyi, zalai, zalaegerszegi cégek részesedési aránya 84% volt.
(A közgyűlési döntések részleteire lapunk következő számában visszatérünk.)

vissza az elejére

Középiskolától az egyetemig

Együtt tereli a diákokat a bge gkz és a zszc

A középiskolai valamint az egyetemi oktatás összehangolása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Kara (BGE GKZ) és a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum (ZSzC). A megállapodás legfontosabb célja, hogy a helyi fiatalok helyben tanuljanak tovább, és a helyi munkaerőpiacot erősítsék majd.

–AL –

Dr. Gubán Miklós dékán elmondta, mindkét intézmény elkötelezett abban, hogy a zalaegerszegi munkaerőpiacot lássák el jól képzett szakemberekkel, ezért elengedhetetlen a középiskolákból álló szervezet és a felsőfokú intézmény együttműködése. Az egyetem oldaláról kiemelten fontos, hogy a megyeszékhelyen vagy a környéken végzett középiskolások helyben tanuljanak tovább, és ne más városokban, mert nem biztos, hogy visszajönnek. A másik fontos szempont, hogy a ZSzC több tagintézményének képzése illeszkedik a gazdálkodási kar profiljához. Az együttműködés célja egyrészt az, hogy erősödjön az egyetem megtartó ereje, másrészről biztosítva legyen a könnyebb átjárhatóság a középfokú és a felsőfokú oktatás között. Ezt részben már szolgálja az, hogy az egyetem oktatói tanítanak középiskolákban. A felsőoktatási szemlélet még hatékonyabb közvetítése érdekében vállalják a középiskolák képzéseinek, tananyagainak fejlesztését és összehangolását az egyetem képzéseihez igazítva. Emellett közös képzési és pályaorientációs programokat indítanak, beiskolázási rendezvényeket szerveznek, és együtt fejlesztik az egyetem oktatási és kutatási tevékenységét a megállapodás keretében. Szabó Károly, a ZSzC kancellárja elmondta, hogy a közelmúltban megkötött együttműködés a zalaegerszegi Csány László Szakgimnázium közgazdasági, pénzügyi, számviteli, informatikai, a Ganz Ábrahám Szakgimnázium logisztikai, informatikai, a Széchenyi István Szakgimnázium és Szakközépiskola informatikai, valamint a Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnázium közgazdasági, pénzügyi, számviteli, logisztikai és a szintén keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnázium és Szakközépiskola informatikai képzésére vonatkozik. Hangsúlyozta: az együttműködéstől azt várják, hogy csökkenjen a középfokú és a felsőfokú oktatás közötti szakadék. Miután a szakgimnáziumban és a technikumban végzett fiatalok jelentős része továbbtanul, kevesebb buktatókkal jár majd a két képzési szint közötti átmenet számukra. Az együttműködés további hozadéka, hogy már a nyolcadikosoknak olyan tanulóutat tudnak majd felmutatni, ami az alapfoktól kiindulva vezet a középfokú oktatáson át a felsőfokú oktatásig, mégpedig helyben. A sajtótájékoztatón az érintett középiskolai intézmények vezetői is részt vettek. Németh Andrea, a Csány László Szakgimnázium igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy végzős diákjaik mintegy kétharmada a BGE zalaegerszegi karán kíván továbbtanulni. A középiskolában már most is adnak órákat az egyetem oktatói, de miután az együttműködés keretében képzésben részesülhetnek a csányos tanárok, nagyobb rálátásuk lesz a tananyagi elvárásokra. Ez főleg a matematikára vonatkozik. Az ötödik év ad majd lehetőséget a pluszórákra, hogy a leendő hallgatóknak ne okozzon nagy meglepetést az egyetemi szintű matematika elsajátítása.
 

vissza az elejére

Egészség és fiatalos megjelenés

Hogyan őrizhetjük meg ezt időskorban?

Ha valaki napi fél órát mozog, legalább öt évvel mondhatja fiatalabbnak magát. Akárhány évesek is vagyunk, szeretnénk ezt a látszatot kelteni, főleg az idősebb kor felé közeledve. A fizikai aktivitással nem csupán fiatalos megjelenést érhetünk el, de megőrizhetjük jó egészségi állapotunkat is. A Seinor Akadémia tavaszi szemeszterének második napja e témát járta körül.

– AL –

Dr. Császár Gabriella adjunktus, a PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának igazgatója előadásából kiderült, miért is fontos a fizikai aktvitás fenntartása időskorban. Egyrészről a társadalom széles rétegéről van szó, hiszen a statisztikai adatok szerint 2005 óta a 65 évnél idősebbek már többen vannak, mint a gyermekkorúak, és 2018-ban 100 gyermekre már 130 időskorú lakos jutott. A magas életkorral másrészről növekszik az egészségügyi kockázat, hiszen egy átlagos 28 éves korú férfihez viszonyítva egy 73 éves férfi négyszer gyakrabban veszi igénybe a járóbeteg-ellátást, tízszer gyakrabban a kórházi ellátást, illetve tizenkétszer gyakrabban írnak fel részére gyógyszert. Az időskorban ki milyen betegségben szenved, vagy éppen meg tudja őrizni egészségét hosszabb távon, abban szerepet játszik a felelősség is, ami a nem fertőző betegségek megelőzése szempontjából mintegy 40 százalékra tehető. Itt kap hangsúlyt az életmód: mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire vagyunk érdeklődőek, bizakodóak és kiegyensúlyozottak. Az időskorral ugyanakkor testi és lelki változások járnak együtt. A legnagyobb kockázatot a szív- és érrendszeri betegségek jelentenek, de gyakoriak a daganatos és a légzőszervi megbetegedések is. Mentálisan nehéz elfogadni azt is, hogy hamarabb elfáradunk. Itt a tavasz, a kertészkedés ideje. Be kell látni azt, hogy nem tudunk egyszerre mindent megcsinálni. Inkább osszuk be a munkákat, és közben álljunk meg többször pihenni. A testmozgásnak egyszersmind bizonyított szerepe van számos szervi betegség megelőzésében, kezelésében. Ez a WHO ajánlása szerint a 18–64 éves korosztály számára heti 300 perc mérsékelt, vagy 150 perc magas intenzitású testmozgást kell, hogy jelentsen az egészségi állapot fenntartása, javítása érdekében. A 64 év feletti korosztály esetében az ajánlott mennyiség heti 150 perc mérsékelt, vagy 75 perc intenzív fizikai aktivitásra módosul. Ehhez sokféle mozgásformát – úszás, jóga, gyaloglás, kerékpározás, nordic walking, társastánc, csoportos torna stb. – választhatunk. Lambertné Katona Mónika kiemelt projektigazgató köszöntőjében szintén a fizikai aktivitás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mozgással ugyanis sokat tehetünk egészségünkért. Erről Sturcz Istvánné beszélt, aki könyvet is írt a témában. Sokan védekeznek azzal, hogy bár csak lenne erre időm. Dr. Palányi Ildikó tanszékvezető főiskolai docens előadásából kiderült, hogy jó időgazdálkodással ez megoldható, mellyel úrrá lehetünk az állandó nyomás miatti stresszen is.
 

vissza az elejére

Közgyűjteményi kutatások egy kötetben

Bemutatták a zalai múzeum legfrissebb számát

Megjelent a Zalai Múzeum kiadványsorozat 24. száma. Ezúttal harminckét szerző huszonhét tanulmánya olvasható a kötetben, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be a közelmúltban.

– pet –

Mint azt a rendezvényen Kaján Imre múzeumigazgató elmondta: a kiadványsorozat célja, hogy a Zala megyével kapcsolatos múzeumi kutatások tudományos publikációk formájában is megjelenjenek.A kötet azonban nemcsak a múzeum munkatársainak, hanem a társintézményekben dolgozó kollégáknak is mindig teret enged. A legutóbbi könyv 2017-ben jelent meg. Azóta ugyan a múzeum épülete felújítás miatt zárva van, ám a most megjelent tanulmányok is jelzik, hogy a kutatómunka nem állt meg. A Zalai Múzeum legfrissebb számát Havasi Bálint, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Elhangzott: a sorozat első darabja 1987-ben látott napvilágot, dr. Vándor László régésznek, volt múzeumigazgatónak köszönhetően. Azóta sokat változott a kiadvány, nemcsak küllemében, hanem szerkezetében is. Új elemekkel gazdagodott a tematika, a mostani számba például a 2017–18-ban zajló megyei régészeti ásatások jelentései is bekerültek, de műhely rovat is található a könyvben. Utóbbi révén a restaurátorok munkáiba nyerhetnek bepillantást az olvasók. A kötet régészettel indul (egy kilencszerzős tanulmánnyal), ami ezúttal nem egy kutatás eredményeit mutatja be, hanem sokkal inkább magának a kutatásnak a módszertanát (vagyis a térinformatikát, a légi régészetet és a roncsolásmentes geofizikai vizsgálatokat). A kiadványban mindezeken túl történelemtudományi, néprajzi, művészettörténeti, helytörténeti tanulmányok olvashatók, sőt egyes gyűjteményekhez kapcsolódó írások is szerepelnek benne. Ami a szerzőket illeti: a Göcseji Múzeum munkatársain kívül többek között a Zala Megyei Levéltár, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Helikon Kastélymúzeum, a nagykanizsai Thúry György Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, és a bajai Türr István Múzeum kutatói is jelentkeztek tanulmányokkal. A kötetet – melyhez Kaján Imre írt előszót – Eke István, Szabó Tímea és Varjú András (Göcseji Múzeum) szerkesztette. A könyv a Göcseji Múzeum irodaházában megvásárolható.
 

vissza az elejére