Tanszüneti menetrend

Volán: zárva tartanak a menetrendi információs pontok

Zalaegerszeg helyi autóbuszjáratai 2020. március 23-tól visszavonásig a tanszüneti menetrend szerint fognak közlekedni.

A koronavírus-fertőzés terjedésének megelőzése érdekében a Volánbusz rendkívüli forgalmi és kereskedelmi intézkedéseket vezetett be járatain; többek között változnak a felszállási és csomagkezelési szabályok is – közölte a közúti közlekedési társaság kedden az MTI-vel.
A csomagkezelési rend az alábbiak szerint módosul: a járművezető nyitja és zárja a csomagteret, de a csomag be- és kivételét az utasok maguk végzik. A budapesti Népliget autóbusz-pályaudvaron működő Utazási Centrum kivételével az autóbusz-állomásokon működő menetrendi információs pontok zárva tartanak, telefonon ugyanakkor továbbra is minden információs pont elérhető, a helyszínen az utastájékoztatás más formái – például a kiírás – továbbra is élnek.A pénztárakban és járatokon a 2019/2020-as tanév első féléves matricájával érvényesített diákigazolványokat március 31. után is elfogadják, a diákigazolvány-helyettesítő igazolást eredeti aláírás és pecsét nélkül is érvényesnek tekintik – tájékoztatott a Volánbusz. Fokozottan takarítják az állomásokat és a járműveket, az autóbuszokon vírusölő szerrel tisztítják a padlót és a kapaszkodókat, folyamatosan kézfertőtlenítő szerrel látják el a munkahelyi mosdókat és tisztálkodóhelyiségeket. A buszvezetők a járművek gyakori takarításával, többszöri kézmosással, kézfertőtlenítéssel igyekeznek minimalizálni a fertőzésveszélyt. A Volánbusz az utasokat is arra kéri, hogy fokozottan ügyeljenek a személyes higiéniára, gyakori kézmosással, zsebkendő használatával igyekezzen megállítani a vírus terjedését, és csak akkor használja a Volánbusz járatait, ha nem áll fenn náluk koronavírus-fertőzés gyanúja. Zalaegerszegen a tömegközlekedést is az állami Volánbusz Zrt. biztosítja, ők a következő információt tették közzé: fokozottan takarítják az autóbusz-állomásokat és a járműveket, vírusölő szerrel mossák le a kapaszkodókat, kézfertőtlenítő szerrel látják el a munkahelyi mosdókat, tisztálkodóhelyiségeket. Fertőtlenítő takarítást minden autóbuszon végeznek, amely bármely célból a műszaki üzemet/telepet érinti. A szolgáltatásfelügyelet munkatársai (jegy- és bérletellenőr, szolgáltatás ellenőrzési munkatárs) folyamatosan ellenőrzik valamennyi társasági autóbusz tisztasági és higiénés állapotát, továbbá azt, hogy a járműveken az elrendelt fertőtlenítőszer és törlőkendő megtalálható-e. Kézfertőtlenítő szereket biztosítanak az utasokkal közvetlen kapcsolatban álló munkakörökben dolgozó munkatársaknak.

vissza az elejére

Hajdók Judit és Bibits Tünde

Sípok több ezer kiló ónból

Tanulmány a város orgonáiról

A Pannon Tükör folyóirat legutóbbi lapszámába érdekes tanulmányt írt Hajdók Judit orgonaművész és -kutató a város orgonáiról. A Budapesten élő zenész sokáig Zalaegerszeg orgonistája is volt.

– pet –

Mint azt a legutóbbi lapszámbemutatón elárulta: immár húsz éve foglalkozik orgonakutatással, ami az ország teljes területét érinti. A munka sok türelmet igényel, mert rengeteg levéltári iratot kell átböngésznie azokért a pár soros mondatokért, vagy utalásokért, melyek egy-egy település orgonájának építésére vonatkoznak. Ami a zalaegerszegi orgonákat illeti: országos viszonylatban fiatalnak számítanak. A város jelenlegi közigazgatási területén – vagyis a becsatolt falvakkal együtt – tizenhárom orgona található. Az orgonakutató a tanulmányban az egykori zsinagóga (Városi Hangverseny- és Kiállítóterem), az evangélikus és református templom, valamint a Jézus Szíve ferences templom orgonáinak történetét emelte ki, de megemlékezett a csácsi templom korabeli hangszereiről is. (Ott több évtizede nincs működő orgona.)
A jelenlegi hangszerek közül a volt zsinagóga, vagyis a hangversenyterem orgonája az, amelyik kulturális és nem vallási, liturgikus célokat szolgál. Persze ez nem volt mindig így, és nem mindig ez volt a zsinagóga orgonája. Az izraelita hitközség imaházát 1904 szeptemberében adták át, s még ebben az évben meg is rendelték az orgonát a pécsi Angster-gyártól. Ára 7200 korona volt, amit a hitközség tagjai egy zártkörű táncest keretében gyűjtöttek össze. A pécsi hangszergyártónak ez volt a 437-es számú orgonája, és a többi neológ zsinagógához hasonlóan a frigyszekrény feletti karzatra került. Ez egy több mint 900 síppal rendelkező hangszer volt, szerkezete két faragott szekrényben állt. A II. világháború sajnálatos eseményeinek következtében az izraelita hitközség életben maradt tagjai arra kényszerültek, hogy eladják az imaház épületét (melyet a városi tanács vett meg), és az orgonát is. Utóbbit a Mária Magdolna Plébánia vásárolta meg a nagytemplom számára. Onnan aztán – egy nem túl sikeres modernizálást követően – 1998-ban egy Nógrád megyei kis faluba került. Az egykori zsinagóga épülete 1983-ban nyitotta meg kapuit, immár Városi Hangverseny- és Kiállítóteremként, ahová orgona is készült. Az épület belső tereit és az új orgonát Pelényi Gyula tervezte. Magát a 28 regiszteres hangszert a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonaüzeme készítette el. A cég 2107 sípot épített a hangszerbe, 1800 kilogramm ón felhasználásával. A legnagyobb sípok 6 méter magasak, a legkisebbek pedig mindössze 5 milliméteresek. Az orgona avatására 1987. november 28-án került sor. Sok más, várostörténeti szempontból is érdekes, információ mellett a tanulmányban az evangélikus templom orgonájáról például az olvasható, hogy az első világháború idején, hadianyagpótlás céljából (más templomok harangjaihoz és orgonáihoz hasonlóan) elvitték a hangszer homlokzati ónsípjait. 1924-ben aztán a már említett Angster-gyár felújította a szép neogótikus szekrényben álló, kifejezetten liturgikus célokra készült orgonát, és pótolta a hiányzó sípokat is. A közelben álló – 1940-ben épült – református templom orgonájának történetéről Hajdók Judit azt írja, hogy itt sokáig egy kisebb hangszer, az úgynevezett harmónium szolgáltatta a zenét. Ez a Búcsúszentlászlóról érkezett ajándék azonban évtizedekig hátráltatta egy nagyobb síporgona beszerzését. Erre majd csak 1996-ban, Török Zoltán akkori lelkész szervezőmunkája révén került sor. 2013-ban aztán egy ennél is modernebb hangszert kapott a református közösség. A Pannon Tükörben olvasható tanulmányból az is kiderül, hogy a város területén van mintegy tizenöt további templom és kápolna, melyeknek soha nem volt sípos orgonájuk.
 

vissza az elejére

Zalai események is a vásznon

Buday mihály „1848/49 szellemében” című tárlata

Buday Mihály festőművész „1848/49 szellemében” című tárlata nyílt meg a Zalaegerszegi Városi Rendőrkapitányság tanácstermében az elmúlt csütörtökön. Ahogy a festőművész mondta, azért 13 festményből áll sorozat, mert a szabadságharc hősei mellett az aradi vértanúk emléke előtt is ki akarta fejezni tiszteletét.

– Antal Lívia –

A kiállítás megnyitóján Balaicz Zoltán polgármester azt mondta, hogy a nemzetközi helyzettel is terhelt időszakban ez az egyetlen közösségi esemény, amikor a ’48/49-es szabadságharc kitörésére és hőseire emlékezhetünk. Ezzel a koronavírus miatt az elmúlt szerdán kihirdetett veszélyhelyzetre utalt, melynek következtében a Kőszívű ember fiai színházi előadása és a március 15-i városi ünnepség is elmaradt. Köszönetét fejezte ki a rendőrségnek, hogy Buday Mihály ünnepi kiállításának helyt adva hozzájárultak a méltó megemlékezéshez, kiemelve azt, hogy a rendvédelmi szerv nem először kapcsolódik be a város közösségi és művészeti életébe. Köszönetet mondott a festőművésznek is, aki a határon túlról érkezve lett zalai, és már számos kiállítással örvendeztette meg a várost és a megyét. Dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a ’48/49-es szabadságharcnak harsány, hangos és mindenképpen megszívlelendő üzenete van. Az első a hagyomány, amely hozzátartozik a nemzet tudatához, közösségformáló erejéhez. A ’48-as szabadságharc ezen is túlmutat, közös múltunk, közös történelmünk okán. Tudnunk kell, honnan jöttünk, merre vezetett utunk idáig, és ezt milyen sikerek és buktatók kísérték. A harmadik legfontosabb üzenet a ma generációja számára a felelősségvállalás, hiszen 1948-ban „mindnyájunknak el kellett menni”. A szabadságért megmozdult az egész ország, és háttérbe szorultak az egyéni érdekek. Most, amikor szükséghelyzetet hirdettek ki, a közösség iránti felelősségnek ugyanúgy meg kell nyilvánulnia, mint ’48-ban. Buday Mihály ez alkalomra készített 13 képből álló sorozata fél évszázadot ível át a reformkortól a kiegyezésig, tért rá a művész méltatására. Mint mondta, képein a magyar történelmi festészet hagyományait jeleníti meg, ugyanakkor felsejlik a szürrealizmus felé hajló, lírai gondolatokat felébresztő stílusa is. A nagy jelenetek mellett gondolattársításokat ébreszt, fontosak a konkrét szereplők, de azok is, akik mögöttük állnak.  Buday Mihály – amikor egy évvel ezelőtt felkérték erre a feladatra – elhatározta, hogy teljesen új sorozatot készít. Nem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavaló Petőfit akarta megjeleníteni, hanem a szabadságharc előzményeit, illetve a Zalához kötődő eseményeket és személyeket is. A 47-es zalai honvédeket, érzékeltetve hősiességüket, amikor csatába indultak, Budavár visszavételét, Püspöki Gráciánt, a zalai 47. zászlóalj katonáját, aki elsőként tűzte ki a magyar zászlót a vár fokára. Mint mondta, kedvenc tábornoka Görgey. A világosi fegyverletétel festményének szimbolikájával azt akarta kifejezni, amit az emberek a forradalom legyőzése után éreztek. Deák megörökítésével pedig a kiegyezésre kívánt utalni.
 

vissza az elejére

Ingyenes lett az Arcanum

Így segíti a kutatókat a digitális tudománytár

A világjárványra való tekintettel, átérezve a közép- és felsőoktatásban, valamint a kutatásban részt vevők helyzetét, március 16-tól ingyenessé tették az Arcanum, vagyis a digitális tudománytár oldalait. Egyelőre egy hónapig (április közepéig), de ha a helyzet úgy adódik, lehet, hogy lesz hosszabbítás.

Tehát otthonról is könnyűszerrel lehet olvasgatni, kutatni, böngészni az adattárban. Minderre a Göcseji Múzeum is igyekszik felhívni a múzeumbarátok figyelmét. Az intézmény ugyanis zárva tart, a munkatársak otthonról dolgoznak, de igyekeznek érdekességeket, kulturális csemegéket megosztani honlapjukon és a közösségi oldalukon. Az Arcanumon Zala megyei, zalaegerszegi vonatkozású témákat, újságcikkeket is találhatunk szép számmal, és célirányos kereséssel. A digitális tudománytár Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális adatbázisa, amely hozzáférhetővé tesz több száz hazai tudományos és szakfolyóiratot, heti- és napilapot, akár régebbi évszázadokból is. De a nemzeti gyűjteményekben a közös múltunkról is fellelhető rengeteg kultúrkincs és történeti dokumentum. A képcsarnok jelenleg 18 intézmény sok százezer képi dokumentumát adja közre (köztük a Göcseji Múzeumét is), legyen az képeslap, fotográfia, festmény, falikárpit vagy más képzőművészeti alkotás.

vissza az elejére