vissza az elejére

Már csomagolják

Folyamatosan érkeznek a maszkok – kap mindenki

Már több ezer zöld maszk érkezett abból a 60 ezres rendelésünkből, melyet minden zalaegerszegi polgár számára szeretnénk eljuttatni – adta hírül Balaicz Zoltán polgármester Facebook-oldalán. A steril, higiénikus, ellenőrzött borítékolást elkezdték el a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központban az intézményrendszer munkatársai. Hatalmas feladat lesz mind a 60 ezer darab becsomagolása, nagy köszönet érte, büszkék vagyunk rájuk! – fogalmazott.

A csomagolás után postára adták az első 5 ezer darab maszkot, így április első napjaiban a postaládákba került az első adag. Előre is köszönik valamennyi postai dolgozónak és kézbesítőnek! A többi 55 ezer darab maszk ütemezetten érkezik a következő 2 hétben, azokat is a leírt munkafolyamattal juttatják ki a lakosságnak az elkövetkező hetekben. A polgármester nagyon bízik benne, hogy senki nem próbálja kilopni a küldeményeket a postaládákból. A rendőrséggel egyeztetve a legszigorúbb eljárásrendet kérte az ilyen esetekre! Fontos: ezek a maszkok sem tudják megakadályozni, hogy valaki elkapja a vírust. A fő céljuk az, hogy viselőjük ne adja tovább a fertőzést. A betegek nagy része tünetmentes, és úgy is terjeszti a vírust, hogy nem is tud róla. Ha tehát minden zalaegerszegi viselni fogja a maszkokat, akkor jelentősen lehetne csökkenteni a járvány terjedését. A maszkok 100 százalékos pamutból készültek, sokszor felhasználhatók, 60–80 fokon moshatók (lehetőleg naponta, minden használat előtt kell mosni őket), centrifugázhatók, szárítógépbe is tehetők, 100–200 fokon vasalhatók.
Kérem Önöket, hogy az első viselés előtt mindenképpen mossák ki egyszer a maszkokat – áll a közleményben.

vissza az elejére

Imádja a viasz illatát

Dömötör andrea tojásíró népi iparművésszel beszélgettünk

Miért piros a húsvéti tojás eredeti színe? A feltámadás, az újjászületés, a termékenység jelképe vajon csak a húsvéti ünnepkörhöz kötődik? Milyen régre nyúlik vissza a tojásdíszítés, tojásfestés hagyománya? Mindez kiderül Dömötör Andrea tojásíró népi iparművésszel folytatott beszélgetésünkből.

– A. L. –

– A tojás a feltámadást, a feltámadt Krisztust jelképezi, piros színével Krisztus kiömlött vérét szimbolizálja. Tulajdonképpen a feltámadás jegyében helyeztek tojásokat a halott mellé, ami jellemző volt egész Európában. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban is őriznek egy avar kori női sírban talált festett, karcolt tojást, ami bizonyíték arra, hogy a tojásdíszítés nem a kereszténységgel jelent meg. Már a kezdetekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a tojásnak, ami az egyik legősibb áldozati ételként egyszerre jelképezte az életet és az újjászületést. A tojás, a tojásfestés csak később fonódott össze a húsvéti ünnepkörrel.A hozzá tartozó népi szokásokról a legkorábbi írásos emlékeink a 18. század közepéről származnak. Köztük egy Hunyad megyei nemes számadáskönyvéből a viasszal írott, savanyú káposzta levélben maratott tojások készítését ismerhetjük meg.
– A piros színnek nagy jelentőséget tulajdonítottak.
– Valóban, a pirostojás egybeírt elnevezés is ezt tükrözte. Akkor is így hívták, amikor lilára, barnásvörösre, zöldre festették. A gyári festékek megjelenése előtt növényi főzeteket használtak. Ilyen volt a berzseny, amit patikában vásároltak, illetve a porított levéltetűből is állítottak elő piros színt, ami a szerelemre is utal. Az eladósorban lévő lányok ugyanis piros tojással adták udvarlójuk tudtára, hogyan éreznek.
– Mi határozta meg a tojások díszítését, mintázatát?
– A földgömb felosztásához hasonlóan osztották fel mezőkre a tojást. A minták, a motívumok tájegységenként ugyan változtak, de meglepő hasonlóságot, sőt azonosságot mutatnak még az egymástól nagy távolságra élő népeknél is. Ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy például a csillag kimondottan a gyimesi hímes tojásokra jellemző. Egyszerű motívumokat használtak. A nap, az életfa, a stilizált állatok, virágok, és egyéb geometrikus alakzatok mellett megjelenítették a gazdaságban használt eszközöket, mint a gereblyét és a villát. A díszített tojás amellett, hogy húsvéti szimbólum, ajándék is a mai napig. Keresztszülők adják keresztgyerekeiknek, de a húsvéthétfői locsolkodás jutalma is ez.
– Említene néhány tojásdíszítő technikát?
– Legelterjedtebb a viaszelvonásos technika, amit én is gyakorlok. A tojás felületére viasszal mintát rajzolunk, amit nem fog be a festék, és ami a viasz eltávolítása után szépen kirajzolódik. A berzselés során a megnedvesített növényi leveleket egy nejlonharisnya-darabbal rászorítjuk a tojásra, majd a vöröshagyma száraz héjának főzetében áztatjuk. A festékléből kivéve kibontjuk, hogy megkaphassuk a levél kontúrját. A karcolás is nagyon népszerű, amikor is az egyszínűre festett tojást valamilyen hegyes szerszámmal karcolva díszítjük. A viaszolt és a karcolt tojások mintázata egyébként nagyon eltérő, éppen az alkalmazott technika miatt. Sokféle eljárás létezik, így készülhetnek csipkézett, metszett, patkolt, faragott és maratott technikával is hímes tojások.
– Ön mikor kezdett el foglalkozni tojásdíszítéssel?
– Az írókázás mindig is izgatta a fantáziámat. Bércziné Szendrő Csilla esztergomi népi iparművésznek volt egy kiállítása még 2003-ban a Göcseji Múzeumban, ahol gyűjteménykezelőként dolgozom. Tőle vásároltam egy írókát, amelylyel már jobban tudtam dolgozni. Évekig csak saját örömömre mintáztam a húsvéti tojásokat, ami aztán családom és a munkatársaim körében is egyre nagyobb tetszést aratott. Biztatásukra 2016-tól vittem el munkáimat a Hagyományok Háza által szervezett zsűriztetésre. Örömömre szolgál, hogy 2019 tavaszán a jeles szakemberekből álló zsűri Népi Iparművész címmel ismerte el tevékenységemet. Nekem a kézművesség olyan szabadidős elfoglaltság, ami ha nem lenne, nagyon hiányozna az életemből. Imádom a viasz illatát, azt az izgalmi állapotot, amíg elkészül egy-egy írókázott tojás – köszönt el Dömötör Andrea.
 

vissza az elejére