Csuti Tibor

Bordó mázakkal kísérletezik

Most szinte csak a redukció érdekli csuti tibort

Legújabb, piros mázas kerámiáival örvendeztette meg követőit közösségi oldalán Csuti Tibor fazekas, népi iparművész. Bár mint mondja, a fotók csalnak picit, hiszen a valóságban a tárgyak valamivel sötétebbek, bordóbbak.

– pánczélPetra –

Akárhogy is, a karantén és a kijárási korlátozás idején sokan fejezték ki tetszésüket az élénk színű edények, bögrék láttán. Melyek formájukkal és energiát árasztó, „tüzes” küllemükkel minden bizonnyal feldobták az egyszeri „fészbukozó” hangulatát. Az alkotóval – betartva a minél kevesebb kontaktus elvét – ezúttal telefonon beszélgettünk az új munkákról és a kialakult járványügyi helyzetről.
– Jobbára én is otthon vagyok a gyerekekkel, akiknek segítek a tanulásban, és sokszor főzök is a családnak. Délutánonként azért kimegyek néha a gébárti Kézművesek Házába. A műhelyemben szerencsére tudok úgy dolgozni, hogy egyedül vagyok, nem találkozom közben senkivel. Az utóbbi időben főleg azért mentem, hogy a korábban lekorongozott munkákat kiégessem. Így volt ez a már említett piros, vagy inkább bordó edények esetében is – válaszolta érdeklődésünkre Csuti Tibor. Mint mesélte, most a redukciós eljárás érdekli, ezek a munkák is ennek köszönhetően kapták jellegzetes színüket. A történetnek persze van előzménye is: körülbelül három évvel ezelőtt fordult a figyelme a magas hőfokú, 1100–1150 Celsius-fok (vagy a feletti) égetés felé. Akkoriban agyag-és hamumázas edényeket készített, aztán mivel kísérletező kedve nem hagyta nyugodni, ismét beleásta magát valami újdonságba. Vagyis a kristálymázba, ami porcelánon mutat jól. Ám ez igencsak költségesnek mutatkozott, így néhány próbálkozás után leállt vele.
– Az interneten tovább kutakodva inkább olyan módszert, olyan mázakat kerestem, amivel hatékonyabban tudok dolgozni. Világ életemben oxidációsan égettem, most viszont eljutottam a redukcióig. Vörös vagy bordó mázat nagyon nehéz előállítani. Boltban persze lehet kapni ehhez szükséges anyagot, de én inkább saját magam szerettem volna ezt létrehozni. Ezt a színt redukciós égetéssel lehet elérni; vagyis a kémény nyílását részlegesen le kell zárni, hogy csak nagyon kevés levegőt engedjen ki. Azért érdekes ez, mert ha a hagyományos, oxidációs módszereimet követem, akkor ezek az edények zöld színűek lettek volna. Azonban az égetés egy bizonyos pontja után, az oxigént megvonva, pirosas, bordós színt kaptak a mázak. Igen ám, de hogy mi is ez az ideális pont, azt ki kellett tapasztalnia. Mert eleinte minden „lefehéredett”, és csak az edények alján jelent meg a kívánt a szín. Végül segítséget kért egyik kollégájától, dr. Halmos Ferenc vegyészmérnök, keramikustól (ez Csuti Tibor szerint amúgy a legjobb szakmai párosítás), aki tulajdonképpen egy mondattal megoldotta a dilemmát: a redukciót 1000 fok alatt kell elkezdeni. Innen már csak a helyes égetési/redukciós arányokat kellett megtalálnia az egyes edények esetében, illetve hogy milyen vastag legyen a máz.
– Érdekes dolog ez, mert bár a formát illetően követem a fazekashagyományokat, forgástestekből építem fel az edényeket. Azonban azt vettem észre magamon, hogy sokszor csak azért készítek el egy-egy kerámiát, hogy magával a mázzal kísérletezhessek, hogy ki tudjak próbálni valami újat. Nagyon sok lehetőség rejlik ugyanis benne. Az utóbbi időben pedig tényleg szinte csak a redukálás foglalkoztatott.

vissza az elejére

Véd is és stílusos is

Egészségügyi maszkok dizájnerektől

Az utóbbi hetekben egyre több neves nemzetközi divatcég, valamint sok magánszemély, illetve egyesület, baráti társaság, na és hazai tervező is egészségügyi maszkok gyártásába fogott. Előbbiek esetében a nemes gesztus mögött nyilván némi brand-építési szándék, marketingfogás is meghúzódik (ha már az üzleteiket be kellett zárniuk).

– pP –

Mások viszont tényleg önzetlenül, az emberek egészségének védelme érdekében álltak neki - sokszor internetről levadászott szabásminta alapján - maszkokat készíteni. Annak ellenére, hogy a szakemberek körében még mindig van némi vita arról, hogy egészséges embereknek kell-e maszkot viselni, vagy sem (a legtöbb ajánlás szerint azért ártani nem árt, hiszen másokat védhetünk vele), sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire lesz a következő hetekben, hónapokban az utcai, vagy irodai viselet része ez az egészségvédő eszköz? És egy-egy formatervezett, színes, vagy az öltözékünkhöz, személyiségünkhöz jobban passzoló darab, vajon ösztönözheti-e az embereket arra, hogy vegyenek fel maszkot, ha kilépnek az utcára, vagy ha zárt, zsúfolt helyre mennek? (Ez utóbbi esetben talán még fontosabb az arc részleges eltakarása.) A téma kapcsán helyi kötődésű dizájnereket, divattervezőket is megkérdeztünk. A futurisztikus kollekcióiról ismert Sustik Kriszta ruhatervező azt mondja, mindig is foglalkoztatta a ruha védelmi funkciója. Ösztönösen érezte, hogy idővel elkerülhetetlen lesz, hogy a különböző negatív hatások ellen védekezzünk, és ebben a ruhának is fontos szerep jut.
– Ez a jelenlegi helyzet eléggé hirtelen történt, ennek ellenére úgy tapasztalom, hogy sokan hamar reagáltak rá és gyártanak már maszkot. Azt tudjuk, hogy nem nyújt teljes védelmet és vannak ellentmondások a hordásával kapcsolatban, de talán mégis inkább pozitív, ha felvesszük, hiszen ez most egy olyan vírus, amit akár észrevétlenül, tünet nélkül is bárki hordozhat. Az elsődleges cél jelenleg, hogy segítsünk, és a maszk bizonyos mértékig védettséget nyújtson. El tudom képzelni, hogy ebből akár divat is lehet, viszont remélem, nem marad az hosszú távon, hiszen ez rosszat jelentene. És az sem lenne feltétlenül pozitív dolog, ha az emberek még jobban elbújnának valami mögé – fogalmazott. Hozzátette: ennek ellenére úgy gondolja, hogy most talán jobb, ha hordjuk a maszkot. Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy milyent szeretne, de mindenképpen alapos körültekintéssel válasszunk! A tervező bízik benne, hogy hamarosan újra maszk nélkül sétálhatunk a friss levegőn, félelem nélkül, az emberek pedig tanulnak ebből az egész helyzetből. Kicsit lassítanak és rájönnek, hogy mi is az, ami igazán fontos.
Az maszk anyagának fontosságára hívta fel a figyelmet Fehér Beatrix ruhatervező, akinek műhelye Zalaegerszegen, lakhelye viszont Csatáron van. Utóbbi önkormányzat számára az elmúlt héten készített is maszkokat, karitatív jelleggel. Mint mesélte: mivel a nyári ruhakollekcióinak gyártása úgyis csúszik a járvány miatt, és a divatipar jelenleg nem is nagyon tud előre tervezni, így örült a csatári polgármester felkérésének. Kicsit legalább lefoglalta magát a jótékony akcióval. Az önkormányzatnak szánt maszkok fehér színből készültek, ám többen mondták, hogy akár színes textilből is megvarrhatná őket.
– Ezen felbuzdulva, a napokban komolyabban is elkezdett foglalkoztatni a dolog. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyagot használunk. A kötött, szellős textíliák nem jók, hiszen nem védenek a cseppek, kórokozók ellen. Ugyanakkor az is fontos, hogy a maszk alatt kapjunk rendesen levegőt, ne fulladozzunk. Szerintem a vászon és a pamut a megfelelő. De lehet akár a külső rész valamilyen színes, mintás, elasztikus, könnyű anyag is, ám akkor bélésnek egy pamut réteget mindenképpen be kell helyezni – fogalmazott. A tervező kísérletképpen maradék, mintás anyagokból készített néhány formatervezett, stílusos maszkot, remélve, hogy ez ösztönzi majd a viselést. Így az elsődleges, egészségvédő funkción túl, nem érzi magát kellemetlenül az ember, ha mégis ki kell mennie valamiért az utcára.

vissza az elejére

Közös „szertár”

Segítség a tanárnak, diáknak

Elindult és folyamatosan bővül a Göcseji Múzeum munkatársainak írásaival az az oldal (Múzeum-Iskola Közös Szertár), amellyel a digitális oktatást szeretnék megkönnyíteni.

Az intézmény megszólítja a pedagógusokat, hiszen ezekkel az írásokkal ki tudják egészíteni a tankönyv írásait. Szólnak a diákokhoz is, különösen a történelem vagy a művészettörténet iránt érdeklődőkhöz, mert biztosan találnak olyan anyagokat, melyekkel bővíthetik tudásokat. Négy kategóriában osztanak meg írásokat: történelem, hon- és népismeret, művészettörténet, környezetismeret. A bázist állandóan frissítik, újabb és újabb tanulmányok kerülnek a „szertárba” (https:// gocsejimuzeum.hu).

vissza az elejére

Az online térbe hívják a közönséget

Virtuális kirándulások és kertbarát eszmecsere

Több online kezdeményezést is útjára indított a Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum a járvány miatti veszélyhelyzet és kijárási korlátozás idejére. A cél az, hogy különféle játékokkal és érdekességekkel fenntartsák a közönség figyelmét, illetve folyamatosan tájékoztassák a múzeumbarátokat az intézményhez kapcsolódó aktualitásokról.

– pet –

Az újdonságokról Szényi Krisztina, a múzeum kommunikációs munkatársa a sajtót is folyamatosan tájékoztatja. Mint megtudtuk: a közelmúltban a múzeum Facebook-oldalán elindult egy virtuális kirándulás, melynek során mindennap bemutatnak egy-egy tárgyat, dokumentumot, vagy régi fotográfiát. A múzeum gyűjteményéből származó „relikviákhoz” nemcsak érdekes leírások társulnak, hanem arra is felkérik a közönséget, hogy ők is osszák meg, vagyis kommenteljék az adott tárgyhoz, képhez kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat. Nyitányként stílusosan egy ma is aktuális grafikát választottak. A régi iskolai falitáblán egy piros cédulás ház látható, melynek lakói valamilyen ragályos betegségben szenvedtek, így a diákok nem látogathatták meg osztálytársaikat, s ők sem léphettek ki a karanténból. Az ajtóra ragasztott piros cédula – ahogy most is – a fertőzés veszélyére figyelmeztet. A gyűjtemény digitalizált anyagaival a jövőben az iskolai online oktatáshoz is szeretne az intézmény hozzájárulni. A Göcseji Múzeum ezenkívül folyamatosan hírt ad a múzeumépület felújítási munkálatairól is. A napokban például a szakemberek elbontották az időszaki kiállítóteremhez vezető lépcsőt, de a Batthyány utcai homlokzaton is zajlik a munka.  Természetesen a skanzenben sem állt le az élet, noha látogatókat nem fogadnak. Az online térben azonban családfakutatásra ösztönzik a gyerekeket. Arra biztatják őket, hogy telefonon, skypon vagy messengeren keresztül interjúvolják meg nagyszüleiket, dédszüleiket, hogy nekik kik voltak a szüleik, nagyszüleik, dédszüleik, majd ennek alapján készítsenek családfát. A kész „műveket” elküldhetik a múzeumnak, és a legszebb, legrészletesebb leszármazási rajzokból kiállítást rendeznek majd a járvány elmúltával. Az írói vénával megáldott felnőtt múzeumbarátokat pedig arra kéri a skanzen, hogy küldjenek olyan írásokat, melyek a természet szeretetéről, a mindennapi apró csodákról, vagy a természet tavaszi megújulásáról szólnak. Az még jobb, ha mindez kötődik valahogy a falumúzeum miliőjéhez is, hiszen a skanzen nyugodt környezete, a házak ódon szépsége sokakat megihletett már. A legjobb műveket a Pillanat című sorozat keretében közzé is teszi az intézmény az online felületeken. A falumúzeumban egy virtuális Kertbarát program is indult. Mivel az idei Gyümölcsoltó Boldogaszszony-napi programok elmaradt, ezért arra ösztönzik a közönséget, hogy küldjenek fotókat virágzó gyümölcsfákról – elsősorban olyanokról, melyeket épp a skanzen korábbi rendezvényén oltottak be – és osszák meg kertészeti tapasztalataikat az online térben.

vissza az elejére