Monok Balázs

Videókat és gifeket készít a rajztanár

Kockarajzlecke az online térben

A gömb vetett árnyéka, ellipszisek tengelyállása, perspektivikus körök, méret-, levegő- és vonalperspektíva. Csak néhány téma azok közül az animált gifek, illetve rövid videók közül, melyekkel Monok Balázs rajztanár avatja be tanítványait a karantén alatt a rajzolás elméletébe és gyakorlatába.

– pP –

Az Ady-iskola művészeti gimnáziumának tanára a veszélyhelyzet kihirdetése óta Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán is megjelenít rövid oktatóanyagokat; a tőle megszokott tréfás módon. A sorozat az egyszerű kockaábrázolással indult, a tavaszi szünetre pedig gyakorlatilag az űrbe is elrepítette követőit. A rajztanárt a nem mindennapi ismeretátadásról kérdeztük, annál is inkább, mert az általa készített mozgóképek mintha maguk is afféle műalkotások lennének. Miért éppen a geometrikus alakzatok kerültek fókuszba, és mi adta az ötletet a rövid videók elkészítéséhez – nagyjából ennyiből állt az a célirányos (és garantáltan vírusmentes) Messenger-üzenet, melyet eljuttattunk az alkotónak. Monok Balázs válaszként azt írta, hogy Youtube-csatornája már régóta van, úgyhogy ez nem volt akkora újdonság. Azért hozta létre, mert az egykori zenekarának (Komp) dalaihoz készített és töltött fel ide klipeket. Miután az Ady-iskola tanára lett, fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy másra – mondjuk stílszerűen oktatási célra – is lehetne használni ezt a csatornát. Ekkor készültek el az első kockarajzos leckék. (Közben a zenekarhoz kötődő feltöltései egy másik online helyszínre kerültek.)
– A szabadkézi rajzolásnál a klasszikus út a kockán keresztül vezet a forgástestek és más bonyolultabb formák leképezése, illetve megértése felé – mondja. – Az említett alakzatok így kerültek most fókuszba. A kocka afféle bemelegítésképpen, amire lehet építkezni. Mindez tematikailag is passzolt a tanmenethez, a fikciós iránnyal pedig több korosztálynak próbáltam hasznos ismereteket átadni. A hagyományos rajzból kiindulva, az animáción át, egészen a filmig.
Hozzátette: lehet, hogy ez utóbbiak (vagyis az űrben játszódó jelenetek, a Star Wars-os klisék) egy kicsit komolytalanabbra sikerültek, de a lényeg bennük van, és ennyi szabadság, meg humor talán jár ebben a kényszerű fogságban. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a gifeknek és videóknak az elkészítése nemcsak szórakoztató, hanem figyelemelterelő is: a pedagógus addig sem a koronavírussal kapcsolatos híreken agyal. Festőművész feleségével, Kiss Ágnes Katinkával, és két gyermekükkel várják a veszélyhelyzet végét. Na és kutyájukkal, aki Katinkához hasonlóan időnként „besegít” a videók elkészítésébe.
– Az iskolabezárásra egyébként egyfajta lehetőségként is tekintek. Újra lehet gondolni a tanítás-tanulás folyamatát. Ez is bennem volt, amikor nekiveselkedtem ezeknek az oktatóanyagoknak. Vicces, de újra kellett regisztrálnom a Facebookon is, mert hét évvel ezelőtt kitöröltem magam. Nem könnyű azért így tanítani, hiszen a vizuális kultúra és a rajz oktatása normális esetben is kissé háttérbe szorul más tárgyakhoz képest. De az iskolában, a rendes tanórán, kevésbé lehet elmismásolni a dolgokat: ott rajzolni kell és kész! Most meg a Facebookon simán előfordulhat, hogy továbbgörgeti a bejegyzést a gyerek. Ezért is kell valami szokatlanabb, feltűnőbb megoldással próbálkozni. A tanár azt is elárulta: az elmúlt hónapban nagyjából harminc tanítványa reagált az oktatóanyagokra olyan formában, hogy ezek alapján készítettek rajzokat. És ha tanáruk fikciós irányba vitte el az oktatást, akkor természetesen a jutalmazást is: a beérkezett munkákból egy virtuális kiállítást rendezett nekik a Guggenheim Múzeumban. Monok Balázs tett egy érdekes megállapítást is: bár a síkon történő térábrázolás alapvetéseit tényleg tanítványainak szánta, úgy tűnik, hogy a gyermeki lelküket még őrző felnőttek is rákaptak a dologra. Azzal tisztában van azért, hogy hivatásos „youtuber” az így megnövekedett nézőszám ellenére sem lesz. Bár ki tudja, mit hoz a jövő...

vissza az elejére

Lenintől a címerházig

Ötven éve felavatták, harminc éve becsomagolták

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronzalkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

– pP –

A művész (akinek nem ez volt az első Lenin-szobra) a koncepcióról megosztotta gondolatait a korabeli sajtóban. Az Igazszó című lap 1970. március elsejei számában például úgy nyilatkozott, hogy a „tevékeny Lenint” fejezi ki a szobor, aki mintha csak éppen most kapta volna fel, sietve valahová a kabátját". „Úgy áll, mintha a következő pillanatban már lépne is tovább” – magyarázta anno az alkotó. A szobor a város megbízásából készült, egy újonnan kialakuló környezetbe: modern tízemeletesek és egy park szomszédságába. Emiatt lett kissé lazábbra „gyúrva” a karakter. (Az más kérdés, hogy az Ifjúsági Parknak és a modern lakóházaknak azért hátat fordítva, és inkább a szocialista gyárak felé nézve állt az éppen róla elnevezett úton.) Lenin persze húsz éven keresztül nem lépett sem tovább, sem le a talapzatról. Az előtte kialakított tér különféle ünnepségek helyszíne volt. 1990. március  18-án aztán az MDF egy ellenzéki, vagy inkább az első választásra készülő politikai akció keretében becsomagolta a szobrot. Mondván: a nevével jelzett ideológia idegen a mi szellemiségünktől. A Lenint körbekerítő transzparensre feladóként az ellenzéki párt neve, tartalomként pedig „a kommunizmus szelleme” felirat került. A „csomag” címzettje viszont ismeretlen maradt, mert a megfogalmazók szerint már nincs a világon olyan hely, ahol szívesen látott jövevény lenne. A becsomagolás tényleg csak egy rövid performansz volt, hiszen néhány órával később „helyre kellett állítaniuk” a közterületet a rendőrség kérésére. Az eseményről lapunk elődje, az 1989–90 között megjelent Egerszeg újság is beszámolt. A cikkből többek között kiderül, hogy a helyszínen a szervezők egy petíciót is felolvastak, melyben kérték a városvezetést, hogy egy szakértő bizottság bevonásával vizsgálják felül a hasonló tartalmú szobrokat és más jelképeket. Illetve tekintsék át az utcaneveket is, hogy hol szükséges azokon változtatni. Ötletként az is felmerült, hogy Vlagyimir Iljicset adják el valamelyik nyugati ország műgyűjtőjének. Nos, eladásra nem került sor, a Lenin-szobrot pedig csak a következő évben, vagyis 1991-ben bontották el. Az utolsó adatok szerint a Városgazdálkodási Kft. raktárában van (volt). Persze menet közben voltak további elképzelések és próbálkozások, hogy hová lehetne elajándékozni, eladni, elszállítani a szobrot. Mint az a korabeli sajtót böngészve kiderül, a kilencvenes évek közepén még az is felmerült, hogy a zalaegerszegi Lenin egészen a washingtoni Freedom parkig repüljön, ahol egy állandó kiállítás keretében (többek között a berlini fal egy darabjával együtt) kerülne bemutatásra. A város közgyűlése 1995-ben meg is szavazta ezt a szándéknyilatkozatot, és Marton László szobrászművész sem tiltakozott, hogy alkotása az USA-ban találjon (végső?) nyugalomra. A költözésből aztán nem lett semmi, mint ahogy abból az ötletből sem, hogy a budapesti Memento parkba kerüljön a mű. A szobor helyére viszont (immár nem a Lenin útra, hanem a Platán sorra) 1997-ben felépült a címerház, Dévényi Sándor építész és Palotás József szobrász tervei alapján. A kőből készült, kápolnát formázó emlékmű két dolgot szimbolizál: a város 1247-es első írásos említését (ennek 750. évfordulójára készült), illetve azt, hogy Mária Magdolna a város védőszentje. Bár az akkori városvezetés szerette volna, hogy a címerház (és a közelében lévő IV. Béla-szobor is) emblematikus helyszínné váljon, ez nem történt meg. Így most pont olyan elhagyatottan és kissé lelakva áll, mint Lenin az utolsó éveiben.

vissza az elejére

Online térben is zajlik a múzeumi munka

Elkezdték a koronavírushoz kötődő tárgyak gyűjtését

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

– pet –

Ennek részleteiről, és a múzeum elmúlt hat hétben elvégzett feladatairól, valamint a további tervekről dr. Kostyál László igazgatóhelyettes tájékoztatta a sajtót. Április 21-től megkezdődött a koronavírussal kapcsolatos népi humor (interneten terjedő mémek, szlogenek) gyűjtése, „Humor a pandémia idején” címmel. Az elképzelések szerint később egy kamarakiállítás keretében mutatnák be a legjobban sikerült darabokat. Ezzel párhuzamosan egy felhívást is közzétett az intézmény „Élet Zalaegerszegen a koronavírus-járvány idején” címmel. Olyan fotókat várnak a lakosságtól, melyek tükrözik a kialakult rendkívüli és szokatlan helyzet hangulatát. Legyen szó a kihalt utcákról, a maszkban járó emberekről, az üres játszóterekről, vagy egy-egy új madárfaj feltűnéséről a kertben. De tárgyakat is várnak, ami lehet a koronavírus-járvány veszélyeire felhívó plakát vagy szórólap, szájmaszk és gumikesztyű, vagyis bármi, ami az eddigi életünkhöz képest szokatlan. Kostyál László hozzátette: egy történelmi korszak részesei, átélői vagyunk, amiről évtizedek múlva is zajlik majd diskurzus. A múzeumoknak ebben a helyzetben feladatuk, hogy minél gyorsabban elkezdjék dokumentálni és feldolgozni az ehhez kapcsolódó jelenségeket. Ami az intézmény jelenlegi helyzetét illeti, elhangzott: a múzeum nem vonult vissza a munkától, csupán az online szférába költözött a munkatársak egy része. Másfél éve amúgy is ideiglenes körülmények között dolgoznak, hiszen a múzeum épülete felújítás alatt áll. A járvány miatt pedig több munkatársuk most otthonról látja el teendőit. Az új várostörténeti kiállítás előkészületei továbbra is zajlanak, nem állt le a kutatómunka, a publikációk készítése, kiadványok szerkesztése sem. Jelenleg épp a Zalai Múzeum sorozat 25. kötete készül. Remélik, októberben be is tudják mutatni az új számot. A régészeti munkákat egyelőre nem érintette a járvány, a szakemberek több helyszínen végeznek feltárást és szakfelügyeletet. De restaurálás és állományvédelem is folyik. Bár a muzeológusok, történészek, múzeumpedagógusok home office-ban vannak, az otthoni munkának számos eredménye van már most is. Felvették például a kapcsolatot a tankerülettel, és megkezdődött az online tananyag fejlesztése. Folyamatos a gyűjteményfeldolgozó tevékenység a múzeum internetes hálózatán keresztül. Közben elkezdődött az új honlap tervezése is. Mivel a közönség zöme is az online térben tölti mindennapjait a kijárási korlátozások miatt, több, közösségi oldalról is elérhető programot indított mind a Göcseji Múzeum, mind pedig a skanzen. Ezekről az intézmények honlapján és Facebook-oldalán lehet tájékozódni. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy a Föld napja (április 22.) alkalmából csatlakoztak egy nemzetközi felhíváshoz. A „Museums go green” projekt keretében minden résztvevő egy héten át egy-egy zöld színű tárgyat posztol közösségi oldalára saját gyűjteményéből. Ez lehet festmény, üveg, design-tárgy, bronzkori lelet, ékszer, textília; bármi, ami zöld. Indoklásként meg kell írni, hogy miért azt a tárgyat választották, na és hogy mit üzennek vele a jövő generációi számára. A múzeumok mindezzel a környezetvédelem fontosságára is felhívják a figyelmet. Első nap egy zöld tintatartót ismerhetett meg a zalai közönség.

vissza az elejére