Videókat és gifeket készít a rajztanár | Lenintől a címerházig | Online térben is zajlik a múzeumi munka |
Monok Balázs |
Videókat és gifeket készít a rajztanár
Kockarajzlecke az online térben
A gömb vetett árnyéka, ellipszisek tengelyállása, perspektivikus körök, méret-, levegő- és vonalperspektíva. Csak néhány téma azok közül az animált gifek, illetve rövid videók közül, melyekkel Monok Balázs rajztanár avatja be tanítványait a karantén alatt a rajzolás elméletébe és gyakorlatába.
– pP –
Az Ady-iskola művészeti gimnáziumának tanára a veszélyhelyzet kihirdetése óta
Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán is megjelenít rövid oktatóanyagokat; a
tőle megszokott tréfás módon. A sorozat az egyszerű kockaábrázolással indult, a
tavaszi szünetre pedig gyakorlatilag az űrbe is elrepítette követőit. A
rajztanárt a nem mindennapi ismeretátadásról kérdeztük, annál is inkább, mert az
általa készített mozgóképek mintha maguk is afféle műalkotások lennének. Miért
éppen a geometrikus alakzatok kerültek fókuszba, és mi adta az ötletet a rövid
videók elkészítéséhez – nagyjából ennyiből állt az a célirányos (és garantáltan
vírusmentes) Messenger-üzenet, melyet eljuttattunk az alkotónak. Monok
Balázs válaszként azt írta, hogy Youtube-csatornája már régóta van,
úgyhogy ez nem volt akkora újdonság. Azért hozta létre, mert az egykori
zenekarának (Komp) dalaihoz készített és töltött fel ide klipeket. Miután az
Ady-iskola tanára lett, fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy másra – mondjuk
stílszerűen oktatási célra – is lehetne használni ezt a csatornát. Ekkor
készültek el az első kockarajzos leckék. (Közben a zenekarhoz kötődő feltöltései
egy másik online helyszínre kerültek.)
– A szabadkézi rajzolásnál a klasszikus út a kockán keresztül vezet a
forgástestek és más bonyolultabb formák leképezése, illetve megértése felé –
mondja. – Az említett alakzatok így kerültek most fókuszba. A kocka afféle
bemelegítésképpen, amire lehet építkezni. Mindez tematikailag is passzolt a
tanmenethez, a fikciós iránnyal pedig több korosztálynak próbáltam hasznos
ismereteket átadni. A hagyományos rajzból kiindulva, az animáción át, egészen a
filmig.
Hozzátette:
lehet, hogy ez utóbbiak (vagyis az űrben játszódó jelenetek, a Star Wars-os
klisék) egy kicsit komolytalanabbra sikerültek, de a lényeg bennük van, és ennyi
szabadság, meg humor talán jár ebben a kényszerű fogságban. Arról nem is
beszélve, hogy ezeknek a gifeknek és videóknak az elkészítése nemcsak
szórakoztató, hanem figyelemelterelő is: a pedagógus addig sem a koronavírussal
kapcsolatos híreken agyal. Festőművész feleségével, Kiss Ágnes Katinkával, és
két gyermekükkel várják a veszélyhelyzet végét. Na és kutyájukkal, aki
Katinkához hasonlóan időnként „besegít” a videók elkészítésébe.
– Az iskolabezárásra egyébként egyfajta lehetőségként is tekintek. Újra lehet
gondolni a tanítás-tanulás folyamatát. Ez is bennem volt, amikor nekiveselkedtem
ezeknek az oktatóanyagoknak. Vicces, de újra kellett regisztrálnom a Facebookon
is, mert hét évvel ezelőtt kitöröltem magam. Nem könnyű azért így tanítani,
hiszen a vizuális kultúra és a rajz oktatása normális esetben is kissé háttérbe
szorul más tárgyakhoz képest. De az iskolában, a rendes tanórán, kevésbé lehet
elmismásolni a dolgokat: ott rajzolni kell és kész! Most meg a Facebookon simán
előfordulhat, hogy továbbgörgeti a bejegyzést a gyerek. Ezért is kell valami
szokatlanabb, feltűnőbb megoldással próbálkozni. A tanár azt is elárulta: az
elmúlt hónapban nagyjából harminc tanítványa reagált az oktatóanyagokra olyan
formában, hogy ezek alapján készítettek rajzokat. És ha tanáruk fikciós irányba
vitte el az oktatást, akkor természetesen a jutalmazást is: a beérkezett
munkákból egy virtuális kiállítást rendezett nekik a Guggenheim Múzeumban.
Monok Balázs tett egy érdekes megállapítást is: bár a síkon történő
térábrázolás alapvetéseit tényleg tanítványainak szánta, úgy tűnik, hogy a
gyermeki lelküket még őrző felnőttek is rákaptak a dologra. Azzal tisztában van
azért, hogy hivatásos „youtuber” az így megnövekedett nézőszám ellenére sem lesz.
Bár ki tudja, mit hoz a jövő...
Ötven éve felavatták, harminc éve becsomagolták
1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronzalkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.
– pP –
A művész (akinek nem ez volt az első Lenin-szobra) a koncepcióról megosztotta
gondolatait a korabeli sajtóban. Az Igazszó című lap 1970. március elsejei
számában például úgy nyilatkozott, hogy a „tevékeny Lenint” fejezi ki a szobor,
aki mintha csak éppen most kapta volna fel, sietve valahová a kabátját". „Úgy
áll, mintha a következő pillanatban már lépne is tovább” – magyarázta anno az
alkotó. A szobor a város megbízásából készült, egy újonnan kialakuló környezetbe:
modern tízemeletesek és egy park szomszédságába. Emiatt lett kissé lazábbra „gyúrva”
a karakter. (Az más kérdés, hogy az Ifjúsági Parknak és a modern lakóházaknak
azért hátat fordítva, és inkább a szocialista gyárak felé nézve állt az éppen
róla elnevezett úton.) Lenin persze húsz éven keresztül nem lépett sem tovább,
sem le a talapzatról. Az előtte kialakított tér különféle ünnepségek helyszíne
volt. 1990. március 18-án aztán az MDF egy ellenzéki, vagy inkább az első
választásra készülő politikai akció keretében becsomagolta a szobrot. Mondván: a
nevével jelzett ideológia idegen a mi szellemiségünktől. A Lenint körbekerítő
transzparensre feladóként az ellenzéki párt neve, tartalomként pedig „a
kommunizmus szelleme” felirat került. A „csomag” címzettje viszont ismeretlen
maradt, mert a megfogalmazók szerint már nincs a világon olyan hely, ahol
szívesen látott jövevény lenne. A becsomagolás tényleg csak egy rövid
performansz volt, hiszen néhány órával később „helyre kellett állítaniuk” a
közterületet a rendőrség kérésére. Az eseményről lapunk elődje, az 1989–90
között megjelent Egerszeg újság is beszámolt. A cikkből többek között kiderül,
hogy a helyszínen a szervezők egy petíciót is felolvastak, melyben kérték a
városvezetést, hogy egy szakértő bizottság bevonásával vizsgálják felül a
hasonló tartalmú szobrokat és más jelképeket. Illetve tekintsék át az
utcaneveket is, hogy hol szükséges azokon változtatni. Ötletként az is felmerült,
hogy Vlagyimir Iljicset adják el valamelyik nyugati ország
műgyűjtőjének. Nos, eladásra nem került sor, a Lenin-szobrot pedig csak a
következő évben, vagyis 1991-ben bontották el. Az utolsó adatok szerint a
Városgazdálkodási Kft. raktárában van (volt). Persze menet közben voltak további
elképzelések és próbálkozások, hogy hová lehetne elajándékozni, eladni,
elszállítani a szobrot. Mint az a korabeli sajtót böngészve kiderül, a
kilencvenes évek közepén még az is felmerült, hogy a zalaegerszegi Lenin egészen
a washingtoni Freedom parkig repüljön, ahol egy állandó kiállítás keretében (többek
között a berlini fal egy darabjával együtt) kerülne bemutatásra. A város
közgyűlése 1995-ben meg is szavazta ezt a szándéknyilatkozatot, és Marton
László szobrászművész sem tiltakozott, hogy alkotása az USA-ban találjon
(végső?) nyugalomra. A költözésből aztán nem lett semmi, mint ahogy abból az
ötletből sem, hogy a budapesti Memento parkba kerüljön a mű. A szobor helyére
viszont (immár nem a Lenin útra, hanem a Platán sorra) 1997-ben felépült a
címerház, Dévényi Sándor építész és Palotás József
szobrász tervei alapján. A kőből készült, kápolnát formázó emlékmű két dolgot
szimbolizál: a város 1247-es első írásos említését (ennek 750. évfordulójára
készült), illetve azt, hogy Mária Magdolna a város védőszentje.
Bár az akkori városvezetés szerette volna, hogy a címerház (és a közelében lévő
IV. Béla-szobor is) emblematikus helyszínné váljon, ez nem történt meg. Így most
pont olyan elhagyatottan és kissé lelakva áll, mint Lenin az utolsó éveiben.
Online térben is zajlik a múzeumi munka
Elkezdték a koronavírushoz kötődő tárgyak gyűjtését
A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.
– pet –
Ennek részleteiről, és a múzeum elmúlt hat hétben elvégzett feladatairól,
valamint a további tervekről dr. Kostyál László igazgatóhelyettes
tájékoztatta a sajtót. Április 21-től megkezdődött a koronavírussal kapcsolatos
népi humor (interneten terjedő mémek, szlogenek) gyűjtése, „Humor a pandémia
idején” címmel. Az elképzelések szerint később egy kamarakiállítás keretében
mutatnák be a legjobban sikerült darabokat. Ezzel párhuzamosan egy felhívást is
közzétett az intézmény „Élet Zalaegerszegen a koronavírus-járvány idején” címmel.
Olyan fotókat várnak a lakosságtól, melyek tükrözik a kialakult rendkívüli és
szokatlan helyzet hangulatát. Legyen szó a kihalt utcákról, a maszkban járó
emberekről, az üres játszóterekről, vagy egy-egy új madárfaj feltűnéséről a
kertben. De tárgyakat is várnak, ami lehet a koronavírus-járvány veszélyeire
felhívó plakát vagy szórólap, szájmaszk és gumikesztyű, vagyis bármi, ami az
eddigi életünkhöz képest szokatlan. Kostyál László hozzátette: egy
történelmi korszak részesei, átélői vagyunk, amiről évtizedek múlva is zajlik
majd diskurzus. A múzeumoknak ebben a helyzetben feladatuk, hogy minél
gyorsabban elkezdjék dokumentálni és feldolgozni az ehhez kapcsolódó
jelenségeket. Ami az intézmény jelenlegi helyzetét illeti, elhangzott: a múzeum
nem vonult vissza a munkától, csupán az online szférába költözött a munkatársak
egy része. Másfél éve amúgy is ideiglenes körülmények között dolgoznak, hiszen a
múzeum épülete felújítás alatt áll. A járvány miatt pedig több munkatársuk most
otthonról látja el teendőit. Az új várostörténeti kiállítás előkészületei
továbbra is zajlanak, nem állt le a kutatómunka, a publikációk készítése,
kiadványok szerkesztése sem. Jelenleg épp a Zalai Múzeum sorozat 25. kötete
készül. Remélik, októberben be is tudják mutatni az új számot. A régészeti
munkákat egyelőre nem érintette a járvány, a szakemberek több helyszínen
végeznek feltárást és szakfelügyeletet. De restaurálás és állományvédelem is
folyik. Bár a muzeológusok, történészek, múzeumpedagógusok home office-ban
vannak, az otthoni munkának számos eredménye van már most is. Felvették például
a kapcsolatot a tankerülettel, és megkezdődött az online tananyag fejlesztése.
Folyamatos a gyűjteményfeldolgozó tevékenység a múzeum internetes hálózatán
keresztül. Közben elkezdődött az új honlap tervezése is. Mivel a közönség zöme
is az online térben tölti mindennapjait a kijárási korlátozások miatt, több,
közösségi oldalról is elérhető programot indított mind a Göcseji Múzeum, mind
pedig a skanzen. Ezekről az intézmények honlapján és Facebook-oldalán lehet
tájékozódni. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy a Föld napja (április
22.) alkalmából csatlakoztak egy nemzetközi felhíváshoz. A „Museums go green”
projekt keretében minden résztvevő egy héten át egy-egy zöld színű tárgyat
posztol közösségi oldalára saját gyűjteményéből. Ez lehet festmény, üveg,
design-tárgy, bronzkori lelet, ékszer, textília; bármi, ami zöld. Indoklásként
meg kell írni, hogy miért azt a tárgyat választották, na és hogy mit üzennek
vele a jövő generációi számára. A múzeumok mindezzel a környezetvédelem
fontosságára is felhívják a figyelmet. Első nap egy zöld tintatartót ismerhetett
meg a zalai közönség.