Skanzenfejlesztés: egy igazi göcseji falu létesül

Zajlik a Göcseji Falumúzeum fejlesztése, jelenleg a Hencz-malom homlokzati felújításán dolgoznak a szakemberek. Mint ismert, a város egy TOP-projekt keretében közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az 1968-ban megnyílt skanzen fejlesztésére

– pet –

A következő hónapokban zajló munkálatok részleteiről a helyszínen rendeztek sajtóbejárást. Tolvaj Márta, a projektért felelős önkormányzati főtanácsadó elmondta: már az 1968-as nyitása óta vágy, hogy egy igazi göcseji falut sikerüljön kialakítani. Azonban az elmúlt több mint ötven évben nem tudták az ehhez szükséges épületegyüttest megjeleníteni a helyszínen. Most a TOP-pályázatnak köszönhetően megvalósulhat a régi álom, vagyis felépülhet egy 19. század végét, 20. század első felét bemutató, jellegzetes göcseji falu. A tájegységre jellemző épületekkel és néprajzi elemekkel.Elhangzott: a tervek előkészítése és az ehhez szükséges szakmai egyeztetések már 2015-ben elkezdődtek, ennek során egy megvalósíthatósági tanulmány is készült. A múzeum néprajzosainak jóvoltából pedig elkezdődött a még fellelhető korabeli épületek „gyűjtése”, feltérképezése. Már nemcsak a zsúpfedeles házakról van szó, hanem a tornácos és az úgynevezett „kódisállásos” épületekről is. A cél az, hogy a jövőbeni skanzen ne csak egy egyszerű sétálós múzeum legyen, hanem interaktív, élő helyszínné váljon. Bemutatva a kismesterségeket, a gasztronómiát és a viseletet. A tervek között az is szerepel, hogy az újonnan kialakított műhelyekben az egyes régi szakmákat „vissza is tanítsák” az érdeklődőknek.
Tolvaj Márta azt is elmondta, hogy a projekt három nagy elemből áll. Ennek első része a most zajló Hencz-malom homlokzati felújítása. De az első ütem részeként épül meg a Rámi kápolna és a vele szomszédos temetődomb is. A kápolna a Rám település területén található épület hasonmásként valósul meg, hagyományos falazott szerkezettel, cserépfedéssel, fehér meszelt falakkal. Muzeológiai tárgyként oltárt és harangot is beépítenek. A mellette lévő temetődombra pedig megmentett fejfákat, kereszteket telepítenek. A projekt további részeként a skanzenhez új fogadóépület, étterem, rendezvénypajta és parkoló is létesül. De a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumhoz közel felépül két, az 1940-es évek elejét jelképező MAORT-ház is. Ezek egyrészt átmenetet jelentenének a skanzen és a MOGIM, valamint a 19. és a 20. század történelme és építészete között. A további fejlesztési szakaszokról Bali Zoltán alpolgármester szólt. Kiemelte: a 2. és a 3. ütem részeként sor kerül majd többek között Szabolcs Péter Király és Királyné című szobrának áthelyezésére, egy I. világháborús kereszt felépítésére és egy pákászkunyhó kialakítására. Végül pedig áthelyezik a kástut is a mostani helyéről a parasztporták közelébe. A további építkezések indulásához még kormányhatározatra várnak.A falumúzeum igazi unikális érték lesz, ha minden elkészül – fogalmazott Vigh László országgyűlési képviselő. Hozzátette: az a cél, hogy hiteles és élő legyen a skanzen. Vagyis minél több elemet sikerüljön bemutatni a göcseji vidék és a régi falvak életéből, hagyományaiból.A sajtóbejáráson részt vevő Makovecz Tamás, a térség önkormányzati képviselője a projekthez kapcsolódó külső fejlesztéseket ismertette. Mint mondta, nemcsak parkoló létesül, hanem új lehajtósávot is kialakítanak és közműrekonstrukcióra is készülnek. A skanzen fejlesztése – mely előreláthatólag 2021. április 30-ig tart – szervesen kapcsolódik azokhoz a nagy városi projektekhez, melyeknek a célja Zalaegerszeg turisztikai vonzerejének növelése.
 

vissza az elejére

Kórházi közlemény

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház kéri a hozzátartozókat és az intézményvezetőket, hogy az I-es belgyógyászati és infektológiai osztály betegei – köztük a koronavírussal vagy koronavírus gyanújával kezelt páciensek – állapota iránt kizárólag 13 és 16 óra között érdeklődjenek telefonon.

A kórház Facebook-oldalán is olvasható közlemény szerint: a délelőtt a vizsgálatokkal telik, így pontos információkat is csak ezek után tudnak közölni. Ugyanakkor a hívások megakasztják a kezeléseket és a vizsgálatokat. A fertőző osztályon fekvő koronavírusos páciensekről a 92/507-500/1395 vagy 1956-os melléken, míg az F épületben lévő Covid-osztályon kezeltekről a 92/507-500/3300 vagy 3301-es melléken kérhetnek tájékoztatást az információkérésre jogosultak. Mindazokat, akik a 13 és 16 óra közötti időkereten kívül telefonálnak, arra kérik majd, hogy ismételjék meg a hívást a fenti időszakban. A betegek ellátása az elsődleges feladat, és ennek megfelelően kívánnak eljárni. Türelmüket és megértésüket köszönjük – áll a közleményben.

vissza az elejére

Nagy Réka

A megfelelést most el kell engedni

Önismeret és online szolidaritás a karantén alatt

A magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése óta szinte mindannyiunk élete jelentősen átalakult. Sokan egyedül maradtak a karanténban, míg másoknak épp az lehet zavaró, hogy kis helyen van összezárva családtagjaikkal. Ráadásul minden eddiginél több időt töltünk az online térben is.

– pánczélPetra –

A másokkal való kommunikációnkra, a saját lelki és fizikai életünkre egyaránt kihat a járvány miatt kialakult helyzet. Ennek néhány pszichológiai vonatkozásáról beszélgettünk Nagy Réka klinikai szakpszichológussal. Az apropót többek között az is adta, hogy a szakember hetek óta önismereti feladványokat tesz közzé a Facebook-oldalán.
– Ezek a játékos önismereti feladványok egyrészt jó kikapcsolódást nyújtanak a karantén idején, de tanítanak is, információt adva önmagunkról. Miben segíthetnek ebben a furcsa időszakban?
– Az önismeretnek különböző mélységei vannak. A közzétett feladványok valóban könnyed szórakozást jelentenek, hiszen szinte mindannyiunkban ott a kíváncsiság, hogy kik is vagyunk, vagy miért viselkedünk egy adott szituációban bizonyos módon, de az is érdekes, hogy miként látnak bennünket mások. Játszani felnőttként is jó! A kulcsszó pedig a játék, hiszen azt, hogy mennyire kell komolyan venni a kapott válaszokat, attól is függ, hogy milyen pszichológiai háttere van egy-egy feladatnak, kik és milyen céllal állították össze. Az viszont nagyon jó, ha valakinek egy ilyen játék felkelti az érdeklődését a mélyebb önismeret iránt, vagy egyszerűen csak elgondolkodtatja egy-egy válasz. Néha meglepően találó tud lenni a megfejtés.
– Életünk jó része már a járvány ideje előtt is az online térben zajlott, most viszont a munkától a szórakozáson és a rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartáson át, szinte minden percünket ott töltjük. Mit tehetünk a digitális kimerülés ellen? Mi jelezheti azt, hogy már túl sok az információ, túl sok az eszközök „babrálásával” eltöltött idő?
– Az online lét most még hangsúlyosabban lett egyszerre áldás és átok. Természetes igény, hogy amikor otthon kell maradnunk, és a fizikai szociális kapcsolattartás korlátozott – vagyis nem találkozhatunk családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel – akkor megnő az online szolidaritás iránti igény. Ez korunk hatalmas előnye, hogy ilyen módon kompenzálni tudjuk a társas intimitás iránti vágyunkat. Az online kapcsolattartás segít megküzdeni a magánnyal, a bezártsággal, valamint mi is tudjuk így érzelmileg támogatni szeretteinket. Még szerencsésebb esetben tudunk tanulni és dolgozni is, de hozzájárul a kontrollérzéshez az is, hogy tájékozódhatunk a világ dolgairól.
Nagyon nehéz viszont most az olyan idős embereknek, akik jórészt személyesen tartották szeretteikkel a kapcsolatot. Ők nagyon magukra maradtak. Ami a kérdés másik részét illeti, a baj ott kezdődik, amikor nem veszszük észre időben, hogy a digitális létünk már nem pozitív, hanem ellenkezőleg, negatív érzésekkel tölt el bennünket. Ha állandóan a híreket böngésszük és a közösségi oldalakon bolyongunk céltalanul, az fokozza a szorongást, a depressziót, ami irigységet, magányosságérzést fog eredményezni. A mérték fontos itt is, mint a legtöbb dolog esetében.– Miért érezzük (vagy éreztetik velünk mások) sokszor azt, hogy folyamatosan jelen kell lennünk a digitális térben? Ez egy újfajta „megfelelési kényszer”?
– Ez nem könnyű kérdés, mert a digitális jelenlét a munka világában valóban olyan elvárás, amit nem lehet nem tudomásul venni. Más kérdés a személyes, privát jelenlét, aminek viszont az a csapdája, hogy ha túlzásba visszük, elidegenedünk a saját személyiségünktől, életünktől; gyakorlatilag a valóságtól. Vagyis az online profil „kel életre”. Sokan úgy érzik, hogy amit nem posztolnak, az nem is létezik már. Semmi gond nincs azzal, ha valaki megosztja az örömét, vagy büszke, vagy szeretne egy-két lájkot bezsebelni egy jól sikerült fotóért. A probléma itt is az, ha ez már függőség, mert ennek a gyökere mindig valami súlyos kapcsolati probléma. És ez valóban lehet megfelelési kényszer vagy szeretetvágy, magány, sőt önbizalomhiány, vagy adott esetben személyiségzavar is.
– Ha már megfelelés és önbizalom..., a nők egy jó részére most különösen nagy nyomás nehezedik, hiszen nemcsak munkájukat kell otthonról végezni, hanem a gyerekek tanítása és a háztartás is rájuk marad. Főleg ott gond ez, ahol egyedülálló az anya, vagy a társ nem partner ezekben a dolgokban. Hogyan védhetik egy kicsit a lelki egészségüket a nők ebben a szituációban?
– Úgy érzem, a jelenlegi helyzetben a máskor oly természetesnek tűnő tanács, hogy „legyen énidő”, most üres frázis. A munka, a háztartás, a gyereknevelés normál körülmények között is hatalmas kihívás, még nagyszülővel és segítő partnerrel is. Nincsenek szupernők, nem hiszek abban, hogy egy nő egyszerre tökéletes anya, feleség és munkaerő tud lenni! A megfelelést most különösen el kell engedni: nem baj, ha nem megy minden úgy, ahogy elterveztük. Nem hangzik túl jól, de néha csak túl kell élni.
– Az elzártság hetei alatt sok ki nem élt pozitív és negatív energia felhalmozódhat az emberekben. Mi lesz a karantén, illetve az enyhítések után? Kell számolni azzal, hogy a ki- és felszabadulás következtében esetleg több lesz a meggondolatlan cselekedet, vagy az erőszakos magatartás? Mi a hétköznapi életbe való visszatérés pszichológiája? Pláne, hogy továbbra is az óvatosságon és a távolságtartáson lesz a hangsúly.
– Egyelőre nem tudni, hogy a „visszatérés pszichológiája” ilyen esetre létezik-e, mert most olyan helyzetben vagyunk, amilyenben még nem voltunk. Olyan, mintha egy hatalmas „emberkísérletnek” lennénk a részesei. Azt sem lehet tudni, hogy lesz-e hétköznapi élet olyan értelemben, ahogy eddig számunkra ez megszokott volt. A fokozatos enyhítések valóban fontosak, nem csupán egészségügyi vagy gazdasági szempontok miatt, hanem a pszichés visszaállás miatt is. A hosszú szorongás és a bizonytalanság által felhalmozódott feszültség valóban fokozhatja a kockázatvállalást és az erőszakot. Idő kell magunknak és másoknak is.
– És a pszichológus hogyan érzi magát ebben a helyzetben, hogyan telnek a napjai?
– Köszönöm szépen, jól vagyok! Szerencsére tudok itthonról dolgozni. Bár bevallom, a kezdeti időszakban én is szorongtam és aggódtam kicsit, hogy hogyan tudom a páciensekkel – főleg az újabbakkal – online tartani a kapcsolatot. De meglepően jól működik! Az online oktatás az más kérdés, azt annyira nem szeretem ebben a formában. Egy klienssel meg lehet őrizni így is az intimitást, de a hallgatókkal könnyebben elveszik a kapcsolat. Amiatt is szerencsésnek érzem magam, mert a kertészkedés az egyik hobbim, így annak most több idő jut. Az utazások viszont hiányoznak. Mivel azonban mindkét fiam itthon van, és egyikük épp most fog érettségizni, nekem is megszaporodtak az itthoni teendőim.
 

vissza az elejére