Madárles a szobaablakból | Polgáravatás helyett faültetés |
22 év alatt 95 fajt figyelt meg
Példát vehetünk a madarászokról, akik számára kiemelt elfoglaltság a természet megfigyelése. Teszik ezt a mostani korlátozott körülmények között is, felhasználva az időt a szűkebb lakótér ökoszisztémájának feltérképezésére. Ha máshonnan nem, az erkélyről ezt mi is megtehetjük, megnyugvásra lelve a látványban és a csicsergésben. Gál Szabolccsal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjával beszélgettünk.
– b. k. –
Gál Szabolcs a MME-n belül azt a bizottságot vezeti, mely az
országban ritkábban előforduló madárfajokat hitelesíti. Az ő szeme tehát
kiélezett az érdekességekre.
– A lakott terület ugyanúgy az ökoszisztéma része, akár egy láprét, vagy egy
öreg tölgyes. A határokat nem ismerő természet ezeket a helyeket is belakja. A
madarak közkedvelt lakótársaink a városokban. Vannak fajok, amelyek máshol nem
is élnek, csak a közelünkben. Mások városon belül és kívül is jól megvannak,
illetve csak időszakosan, vonuláskor tartózkodnak az ember közelében. Egy
átlagos zalaegerszegi kertvárosi házban élek, kilátással a Jánkahegyre. Az itt
tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy az év során bármelyik kertben meg lehet
figyelni ötven-hatvan madárfajt. Az elmúlt huszonkét év alatt több mint
kilencvenöt fajt figyeltem meg otthon. Ebben az úgynevezett „kertlistában”
persze olyan fajok is akadnak, amelyek nem voltak a kert területén, de onnan
láttam, esetleg hallottam őket. Így az ember kertlistája még a városban is igen
nagy lehet, ha rálát egy jó területre. Ez persze nem tudományos munka, pusztán
egyfajta madarász szórakozás, de bezárt időszakokra ez is megfelel.
– Milyen fajokra lehet felkészülni?
– Zalaegerszeg belterületein több mint 50 madárfaj fészkel, és még ennél
is több telel vagy vonul át rendszeresen. A leggyakoribb állandó madaraink a
balkáni gerle, nagy fakopáncs, fekete rigó, széncinege, verebek (házi és mezei),
az erdei pinty, zöldike és a tengelic. Ezek a madarak kosztolnak a téli
etetőnkön, fészket raknak a kerti bokrokban, fákon, a kirakott vagy természetes
odvakban, alkalmasint a házon. Kevésbé ismert állandó pintyfajok is költenek itt,
mint a piros mellényes kenderike és az erős csőrű meggyvágó. A sok örökzöld okán
az alpesi elterjedésű búbos- és fenyvescinege és a legkisebb madarunk, a
sárgafejű királyka fészkel a városban. Az öreg gyümölcsfákkal tarkított
környékeken zöld küllők és balkáni fakopáncsok is fészkelhetnek. Vannak fajok,
melyek csak tavasztól őszig fordulnak nálunk elő. Legkorábban az örvös galambok
és a seregélyek érkeznek meg, már februárban. Mindkét faj kisebb-nagyobb
csapatokban vonul, és ezeket is gyakran lehet észlelni a város felett. Az örvös
galamb ma már mindegyik fával tarkított belterületünkön fészkel, de pár éve a
nagytemplomon is találtam fészkelőt. A nyár közeledtével egyre több madár
foglalja el a köztereket. A barátposzáták, kis poszáták, csilpcsalpfüzikék, az
énekes rigók is mindenfelé gyakoriak a lombok közt. A tűlevelűek csúcsain
hangzik fel csicsörke bonyolult éneke. A molnárfecske költ a tömbházakon is,
sokszor telepesen él, míg a füsti fecske inkább falusi porták, istállók
költőfaja. Mindkét fajon nagyban segíthetünk, főleg a száraz tavaszokon, ha „sarazóhelyeket”
létesítünk számukra, vagy műfészkeket helyezünk ki az ereszek alá. Az odúban
költő fajokat is nagyban segíthetjük öreg fák híján mesterséges odvak
kihelyezésével. Ilyenekbe gyakran költöznek kék- és széncinegék, házi
rozsdafarkúak, mezei verebek, nyaktekercsek, vagy barázdabillegetők is. A
teraszokon lógó kaspók, a kinti villanyórák teteje gyakran szürke légykapók
fészkelőhelyévé is válhat. Rengeteg természetbarát praktikát alkalmazhatunk, de
ezeket például az MME honlapján és szakkönyvekben is szépen összefoglalva
megtalálhatjuk.
– A madarászok azon szimpatikus emberek, akik csupán lencsevégre akarják
kapni a madarakat.
– A városi fajainkat fotózni a kertben a legegyszerűbb. A jó
madárfotókhoz drágább technika szükséges, de ha építünk egy lest, vagy kirakunk
egy sátrat amiben elbújhatunk, mondjuk egy itatóhoz, bokorhoz vagy akár az
erkélyen, de az ablakból kisebb nagyítású gépekkel is szép eredményt tudunk
elérni.
Polgáravatás helyett faültetés
835 középiskolás ballag az idei tanévben
Idén a járványügyi helyzet miatt elmaradnak a szerenádok, a ballagás és minden olyan megszokott mulatság, amivel a végzős diákok elbúcsúznak iskolájuktól, tanáraiktól, osztálytársaiktól.
– pet –
Zalaegerszegen már az 1990-es évek vége óta hagyomány a polgáravató ünnepség is,
mely egyfajta jelképes gesztusa annak, hogy attól kezdve a végzős diákokat
felnőtt polgárai között tartja számon a város. Az elmúlt évtizedek alatt több
helyszíne is volt már ennek a vidám eseménynek (Dísz tér, Városi Hangverseny- és
Kiállítóterem), két évvel ezelőtt pedig a diákönkormányzat kezdeményezésére új
elemmel bővült az avatási ceremónia: a végzős diákok juharfát is ültetnek a
Békeligetben. Most a felhőtlen ünneplés ugyan elmarad, ám a város mégsem
szeretett volna elfeledkezni mindazokról, akik most fejezik be középiskolai
tanulmányaikat. Ezért Balaicz Zoltán polgármester és Bedőcs
Anna diák-alpolgármester (Csány SZKI) jelképesen elültettek egy juharfát
a Békeligetben, az 2018-ban és 2019-ben ültetett fák szomszédságában. Így egy fa
azokat a diákokat is mindig visszavárja Zalaegerszegre, akik ebben a furcsa,
2020-as évben végeznek középiskolai tanulmányaikkal. Az eseményen részt vevő
Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető elmondta: 835 ballagó diák
van az idei kurta tanévben. 458-an szakképző iskolában, 377-en pedig
gimnáziumban fejezik be tanulmányaikat.