Indul a Kovács Károly városépítő program

12,8 milliárd forint zalaegerszeg útjaira

Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 135. évfordulója, valamint a város első polgármesterének tiszteletére hirdette meg a zalai megyeszékhely önkormányzata a Kovács Károly városépítő programot. Ennek keretében 2024-ig soha nem látott mértékben újítanak fel és építenek utakat, járdákat, parkolókat a Modern városok program új elemeként, 12,8 milliárd forintos állami támogatásból.

– Antal Lívia –

Balaicz Zoltán polgármester beszélt erről a belső tehermentesítő út és a Jákum utca találkozásánál tartott sajtóbejelentésen. A zalaegerszegi utakra nehezedő forgalmi nyomást vázolva elmondta, 1998-tól 2020-ig 16 ezerről 35 ezerre nőtt a gépjárművek száma a városban. Mindez nagy kihívást jelent, hiszen a belváros valamint a többi városrész utca- és térszerkezete évszázadok illetve évtizedek óta adott. A közgyűlés a helyzet kezelése érdekében még 2019-ben döntött egy 15 éves, ciklusokon átívelő útfejlesztési koncepció elkészítéséről. A feladat nem kicsi, hiszen Zalaegerszegen összesen 869 út és járda van. A városi úthálózat teljes hossza 520 kilométer, a járdák teljes hossza 225 kilométer, míg a Magyar Közút kezelésében további 78 kilométer út és járda van.  A jelenlegi lehetőségeket felsorolva elmondta, hogy a TOP-programból 768 millió forintot a Balatoni úti körforgalmak kétsávosítására, 630 millió forintot a Kosztolányi utca kétirányúsítására, és 686 millió forintot új kerékpárútszakaszok megépítésére tudnak fordítani. A két utóbbihoz még állami támogatást remélnek. A Modern városok programban 99 férőhelyes parkolót alakítanak ki a Galamb utcában, felújítják a Ruszt József teret a Hevesi Sándor Színház rekonstrukciója során, a leendő új sportcsarnok mellett körforgalmat és parkolókat építenek. Mint fogalmazott, a megálmodott előrelépést az a közelmúltbeli kormányhatározat jelenti, amely szerint 12,8 milliárd forint fejlesztési forrást kap a város úthálózatának fejlesztésére. Ebből 2,5 milliárd forint a belső tehermentesítő út harmadik szakaszának megépítésére, 1,6 milliárd a déli átkötőút megépítésére, 6,5 milliárd közel 100 helyszínen utak, járdák, parkolók felújítására, mintegy 700 millió forint útkarbantartási gépek beszerzésére, 500 millió forint az önkormányzati cégek telephelyeinek fejlesztésére, 400 millió forint területszerzésre, a maradék forrás pedig a közbeszerzési eljárásokra és a műszaki ellenőrzésekre jut. Összességében 15 év helyett néhány esztendő alatt több mint 15 milliárd forintot tudnak felhasználni, ami példa nélküli, hangsúlyozta a polgármester. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt emelte ki, hogy az elmúlt 100 esztendőben összesen nem költöttek ennyit Zalaegerszeg belterületi útjaira, ami most a rendelkezésükre áll. Mindeközben 45 milliárdból épül a város és a térség jövőjét meghatározó ZalaZone Járműipari Tesztpálya, valamint 170 milliárd forintból az M7-es autópályával való összeköttetést biztosító M76-os okos gyorsforgalmi út. Tehát nincs még egy olyan megyei jogú város Magyarországon, amely ekkora összegből fejlesztheti közlekedését.
Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, hogy a vírusválság nem írja felül a hazai közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos terveket. A veszélyhelyzeti intézkedések sem hátráltatták az útfelújításokat. Jelezte, továbbra is fontos törekvés a megyei jogú városok és a kiemelt gazdasági övezetek bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatokba. Ennek kapcsán megemlítette, hogy idén átadják az M76-os zalaegerszegi bevezetőjét, valamint az M7-es autópályától Balaszentgyörgyig tartó szakaszát. A zalai megyeszékhely gazdaságát élénkítő helyi közútfejlesztést úgy jellemezte, hogy a rendelkezésre álló 12,8 milliárd forinttal a legnagyobb fejlesztési sorozatot indították útjára a Modern városok programban Zalaegerszeg számára. Bali Zoltán alpolgármester felidézte, hogy 2017-től 29 helyszínen újítottak fel utakat és járdákat a városban. Erre a programra 1,7 milliárd állami forrást fordíthattak, ami a Keresztury VMK térrekonstrukciójával zárul idén. Az új útfejlesztési koncepció ennek folytatása, amit az arányos városfejlesztés figyelembevételével, valamint az utak terhelési mutatói alapján állítottak össze. A 12,8 milliárdos költségvetésű projekt részeként a következő öt évben továbbá megújítanak 7 teret, létesítenek 264 új parkolóhelyet 19 parkoló megépítésével, valamint felújítanak 71 utat, köztük a belvárosi fő gyűjtőutakat. A tesztpályához és az okosváros programhoz kapcsolódóan pedig okos parkolási rendszert állítanak üzembe.
 

vissza az elejére

Kemes Laura és Kósa Ruben

Az online néptáncról

Beszélgetés a tánc világnapján kósa rubennel

Új „sportággal” ismerkednek a Zalai Táncegyüttes tagjai és vezetője. Online tanulják, gyakorolják a lépéseket, fejlesztik a technikát. Leginkább a szóló táncok magánya dívik most az otthon falai között. Kósa Ruben koreográfussal beszélgettünk erről és a fiatal vezető elmúlt egyéves tapasztalatairól.

– b. k. –

– A videókonferencia közel sem az, mint a személyes próbák. S bár tartottam tőle, és technikai problémák is vannak, mégis számomra is meglepő módon működik a dolog – mondta Kósa Ruben, aki 2019 januárjától tölti be a művészeti vezető posztot az együttesnél. – Tánctechnika-fejlesztésre használjuk most az időt, amit majd remélem, jól lehet használni táncszínházi darabokhoz. Itt a folklórtól elvonatkoztatva, inkább egyfajta táncelemként tekintünk a néptáncra. Főleg az egyéni férfi-, illetve női táncok vannak ezért napirenden. Az utóbbit szakmai és magánéleti párom, Kemes Laura tanítja.
– Milyen arányban fordul elő egyébként az egyedüli, a páros vagy a körtánc a magyar néptáncon belül?
– Vidékenként változik. Azt mondanám, divattól is függött ez valamikor, verbunk például Székelyföldről csak kevés maradt fenn. A táncokat a XIX. századtól gyűjtik, korábbi adatok csak leírásokból vannak. Aztán jött az a korszak, amikor az adatközlőtől egyesével tanultak, vagy a csoport vezetője tanult és adta tovább. A mai technika mellett mindenki az adatközlő lépéseit tanulmányozhatja, az interneten széles a gyűjtemény. Jó gyakorlat ez is, sokat lehet tőle fejlődni.
– És a színház és az autentikus aránya?
– Mindkettőnek megvan a helye, mostanában fele-fele. Míg korábban, az együttes indulásakor (1957), és első évtizedeiben a táncszínház talán jobban dominált. De a hagyományos tánc nélkül nem működik.
– Hogyan telnek mostanában a próbák?
– Döcögve indult az egész. Egyszerre akár húsz fővel lehet próbálni videóchaten keresztül, kisebb-nagyobb hang-kép csúszásokkal. Míg korábban a heti kétszer három óra próba volt a szokás, most heti néhány alkalommal egy-egy óra. Viszont többen magánszorgalomból otthon is táncolnak, akár mindennap. Erről egy kis filmet is készítettünk a tánc világnapja alkalmából.
– Lehet-e célokat kitűzni mostanában? Érdemes-e?
– Vannak tervek, kellenek a célok. Most hangsúlyos a technikai fejlesztés, egy-egy táncban mélységekig jutni, s ezzel finomítani a mozgáskultúrát, melynek később nagy hasznát tudjuk venni.Egy-egy adatközlő leutánzásával alázatot is lehet tanulni, szinte egy másik ember bőrébe bújni, s így továbbadni a kikristályosodott anyagot.
– Túl vagy az első éveden, mint fiatal vezető. Mi a tapasztalatod?
– Helyt kell állni táncosként, koreográfusként és vezetőként. Ezek sok feladattal járnak, melyet „civil” foglalkozás mellett látok el. Mindjárt elsőre komoly megbízást kaptam tavaly, a magyar kultúra napján. Táncszínházi darabbal álltunk ki, az évzáró műsoron viszont már folklórműsorral. Fiatal gárdám van, sok a középiskolás. Ez egyben nehézség is, hiszen a továbbtanulás során elveszíthetjük őket. A vezetői munkámról visszajelzés, hogy mennyire tudom megtartani a csapatot a mostani nem szokványos időszakban is. Most tehát a fő cél, megtartani a nagyon jó közösséget és technikát fejleszteni, mely előrevisz az úton. Táncosként mindennapossá kell tenni a gyakorlást. Továbbra is kedvelt témám a régi népi életmód és ennek visszatükrözése a táncban, ehhez kutakodni kell. Régész akartam lenni valamikor, és ha belegondolok, valamilyen módon az is lettem.
 

vissza az elejére

PCR-tesztelés

Budapest után első vidéki helyszínként Zalaegerszegen jelenne meg a már nem gyorstesztet, hanem PCR-tesztelést végző mobil tesztpont – adta hírül szerdán Balaicz Zoltán polgármester Facebook-oldalán.

A közlemény szerint olyan területet kértek, ahol nagy számban vannak parkolók. A tesztpont nem csak a városra koncentrálna, hanem a megyét és a régiót is szeretné lefedni. Részben egyetemi kutatásokat végeznek majd a mobil laborban, részben pedig önköltséges PCR-tesztelésre lehet bejelentkezni (amire eddig magánúton nem volt mód, csak a népegészségügyi hatóság által). Helyszínnek a sportcsarnok környékét javasolta. A nagyobb parkolásra alkalmas terület azért kell, mert a metódus alapja, hogy a nukleinsav alapú, orr- és garatnyálkahártyából történő mintavétel az egyén gépjárművénél történik, így minimálisra csökkenthető az érintkezés és a további fertőzés esélye. Mindeközben a többi (önkormányzati és magán) tesztelés is folyamatosan zajlik. Ezekkel együtt összesen több mint 5.000 tesztelésre került sor, amivel élen járunk a települések között.

vissza az elejére