Elkezdődött a régi épületek bontása

Zajlanak az alsóerdei projekt előkészítési munkálatai

A munkaterület átadását követően zajlanak az Alsóerdei Sport- és Rekreációs Központ fejlesztéséhez (MVP), valamint a „Zalaegerszeg-Alsóerdő komplex turisztikai fejlesztése” című projekthez kapcsolódó előkészítési munkálatok.

	Látványtervek az alsóerdei beruházásról.

– pet –

Gecse Péter alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: a napokban megkezdődött az egykori konyha illetve menza épületének, valamint a tábor egyik sarkában elhelyezkedő, évtizedek óta használaton kívüli medencének a bontása. Ezzel párhuzamosan a leendő parkoló területének előkészítése is zajlik. Mint ismert, a beruházás a Modern Városok Program és egy TOP-pályázat keretében valósul meg, összesen több mint 4 milliárd forintból. Az egykori napközis tábor helyén – ahogy az a látványterveken is jól látható – kalandpark, sípálya, játszópark épül. A sport- és rekreációs központ helyet ad majd KRESZ-parknak, multifunkciós sportpályának, kültéri kosárlabdapályának, de megújul a füves sportpálya, a futókat pedig rekortánburkolatú pálya várja. Emellett salakos kerékpárpálya, street workout park és senior játszótér is létesül, de a gyerekek sem maradnak modern játszótér nélkül. Az alpolgármester hozzátette: a projekt részeként megújul a kerékpárút és a járda, épül továbbá egy körülbelül hetven autó befogadására képes parkoló is. A munkálatok a tervek szerint tizennyolc hónapig tartanak, az esetleges kellemetlenségek miatt az önkormányzat a lakosság türelmét és megértését kéri.

vissza az elejére

Költségvetés, járványügyi helyzet

Balaicz zoltán polgármester tájékoztatója

Eredetileg május 14-én tartotta volna a soron következő ülését a képviselő-testület, azonban a veszélyhelyzet miatti különleges jogrend ideje alatt sem az önkormányzati bizottságok, sem pedig a közgyűlés nem ülésezhetnek. A testületek jogköreit a polgármester gyakorolja, aki kihirdetheti a határozatokat és a rendeleteket, valamint azok módosításait.

Ugyanakkor Zalaegerszegen mindig is fontosnak tartottuk egymás tiszteletét, ezért amellett, hogy mindennap részletesen tájékoztatom írásban a kormánypárti és ellenzéki frakcióvezetőket, képviselőket a járványügyi védekezés lépéseiről, a bizottságok és a közgyűlés helyett meghozott döntések előtt egyeztetést folytattam a frakciókkal. Összehívtam a Tulajdonosi Tanácsadó Testületet, valamint a frakcióvezetői értekezletet, ahol a kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel áttekintettük valamennyi előterjesztést, és ezután hirdettem ki a határozatokat – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester. A döntésekről a veszélyhelyzetre való tekintettel most egy virtuális ZEGINFO-n számolt be. Önkormányzati szakemberlakást alakítottunk ki a Platán sor 38. számú házban leendő óvodapedagógus részére, hiszen egyre nagyobb a hiány a városban az óvónőkből, így talán ezzel a lépéssel is tudunk segíteni a letelepedésben. Emellett szakemberlakást biztosítottunk a Göcseji Falumúzeum új néprajzos szakemberének, Kiss Nórának, aki a sajnos nyugdíjba vonuló Marx Mária feladatait veszi át. A terasszal, kerthelyiséggel rendelkező zalaegerszegi éttermek, kávézók, cukrászdák sorban nyitnak ki újra a külső helyszínekre. Az újraindítás segítése érdekében azoknak a vendéglátóegységeknek, melyek önkormányzati, városi közterületet foglalnak el, szeptember 1-ig nem kell közterület-foglalási díjat fizetni. Elfogadtuk az önkormányzati cégek 2019-es beszámolóját, azonban a 2020-as év bizonytalansága és a gazdasági világválság miatt a 2020-as üzleti tervek véglegesítései őszre tolódnak. Jóváhagytuk a településrendezési eszközök módosításának, partneri egyeztetéseinek eredményeit, valamint a véleményezési szakaszban beérkezett államigazgatási véleményeket. Pályázatot írtunk ki a volt Ady-óvoda épülete melletti, Eötvös utca 18–20. szám alatti, leromlott állagú önkormányzati terület értékesítésére. Ha sikerülne beruházót találni, akkor végre ez a tömb is megújulhatna. Befogadtuk a Zalaegerszegi Egészségsport Egyesület névhasználati kérelmét. Tájékoztatót nyújtott be 2019-es munkájáról és eredményeiről a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság, a Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények. Saját önkormányzati cégünket, a Zalavíz Zrt.-t bíztuk meg a Muskátli utcai és a Kertész utcai szennyvízvezeték kiváltásával, és a Hatházi utcai ivóvízvezeték kiváltásával. Végül informálisan egyeztettünk a költségvetés helyzetéről, a veszélyhelyzet óta eltelt időszak tanulságairól és a koronavírus okozta világjárványt követő gazdasági világválság várható hatásairól: Az országos járványügyi védekezésből és a gazdaság újraindításából a szolidaritás jegyében az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket, így a gépjárműadó eddig helyben maradó része ezeket a célokat segíti, ez Zalaegerszeg esetében 280 millió forint hozzájárulást jelent. A vállalkozások segítése érdekében az idegenforgalmi adót nem kell befizetniük az érintett cégeknek, ez 30 millió forint kiesést jelent a város költségvetésében. A parkolás ingyenessé vált. A Városgazdálkodási Kft. parkolási üzletágának éves szinten 300 millió forint bevétele szokott lenni parkolási díjakból.Ebből a cég 100 millió forintot átadott az önkormányzatnak, amiből utakat, járdákat aszfaltozunk, 200 millió forint pedig a kft.-nél maradt (dolgozók bérköltsége, járulékok, üzemeltetés, temetkezési üzletág és kommunális üzletág költségeinek kiegészítése, fűnyírás, parkosítás, virágosítás). A fenti három tétel 510 millió forintot jelent (ebből a parkolásidíj-kiesés kisebb lesz, hiszen nem a teljes évet érinti). Emellett még két fő saját bevételi formája van az önkormányzatnak. Az egyik az iparűzési adó, amiből 2020-ban rekord összeget reméltünk, 4,7 milliárd forintot terveztünk. A válság hatására azonban sok üzlet bezárt, gyárak álltak le, munkahelyek szűntek meg, így a kieső öszszeg akár milliárdos tétel is lehet. A másik pedig az építményadó, amiből 2020-ban 1 milliárd forintot reméltünk, de valószínűleg ez is kevesebb lesz. Emellett közel 170 millió forinttal számolhatjuk az önkormányzati intézmények elmaradó bevételeit (nincsenek fizetős koncertek, kiállítások, színházi előadások, könyvtári kölcsönzések, belépődíjak stb.). Összességében a járvány és a gazdasági válság miatt 2020-ban nagyon jelentős, 1,5–2,0 milliárd forintos kieséssel is számolhatunk, ami az áthúzódó hatás miatt valószínűleg 2021-re is érvényes lesz. Két rendkívül nehéz, szűk esztendő áll előttünk. Éppen ezért már a járvány elején elkezdtük egy új, alternatív városi költségvetés kidolgozását, amelyről be is számoltam. A fő szempont a város működőképességének, az önkormányzat fizetőképességének megőrzése! Ennek biztosítása érdekében első körben töröltünk minden idei programot, rendezvényt, fesztivált, az ezekre szánt összegeket pedig járványügyi védekezésre csoportosítottuk át. Eddig egyébként, március közepe óta közel 110 millió forintot fordítottunk védelmi kiadásokra. Leállítottunk és töröltünk minden önkormányzati forrásból tervezett felújítást, fejlesztést, beruházást, aszfaltozást, útépítést, kifizetést. Csak azok a projektek mehettek tovább, amelyek nem önkormányzati forrásból valósulnak meg (pl. állami forrásból a Modern Városok Program, EU-s forrásból a TOP-program, vagy egyéb pályázati támogatásoknak köszönhető programok). Jelentősen beszűkülnek, sok esetben megszűnnek 2020-ban és 2021-ben a támogatási lehetőségeink (sportegyesületek, civil szervezetek, kulturális egyesületek, művészeti együttesek stb.). A kieső bevételek után rendelkezésre álló forrásból elsősorban arra koncentrálunk majd az idei évben és jövőre is, hogy megőrizzük a város működőképességét és az önkormányzat fizetőképességét, hiszen fenn kell tartanunk az 1269 önkormányzati dolgozót foglalkoztató intézményrendszert (orvosi rendelők, ügyelet, bölcsődék, óvodák, idősotthonok, szociális intézmények, múzeum, falumúzeum, könyvtárak, színház, bábszínház, művelődési házak stb.), valamint fizetnünk kell a rezsit, a számlákat, a takarítási, közvilágítási és egyéb költségeket. Most ezt kell megoldanunk, erre kell a forrásokat biztosítanunk! Nem így terveztük! Két nehéz és szűk esztendő elé nézünk, amikor sok mindenre nem fog jutni pénz, de hiszem, hogy közös összefogással és szolidaritással végül túl leszünk a nehézségeken – fejezte be tájékoztatóját a polgármester.
 

vissza az elejére

Megemlékezés a város születésnapján

Történeti visszatekintés az elmúlt évszázadokra

135 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú (mai értelmezéssel megyei jogú) város Zalaegerszeg, így ez a nap a város napja. A hagyományokhoz híven Balaicz Zoltán polgármester délelőtt megkoszorúzta a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét a róla elnevezett téren. A járvány miatti ünnepségek elmaradása miatt a polgármester Facebook-oldalán emlékezett meg a város történetéről.

Amikor az 1241–42-es tatárjárás kínja után IV. Béla királyunk (1235–1270) vezetésével kezdett újra erőt gyűjteni Magyarország, 1247-ben a veszprémi püspök rendelkező oklevelet adott ki a zalaegerszegi Mária Magdolna-kápolna jövedelmeinek elosztásáról. Ez az első ismert okirat, amelyben városunk neve előfordul, még „Egurscug” formában. A város az elmúlt évszázadok során 17, korábban önálló falut is magába olvasztott, így az ő múltjuk is Zalaegerszeg történelmének része. Közülük Gébártról és Andráshidáról (akkori nevén Lovásziról) az első adat 1211-ből, Oláról 1236-ból maradt ránk. Ha tetszik, akár e dátumokat is Pózva 1272, Bekeháza 1310, Vorhota 1318, Csács és Zalabesenyő, valamint Ságod 1336, Bozsok 1339, Neszele 1340, Ebergény 1371, Bazita 1381, Botfa 1386, Kaszaháza 1433, Apátfa a 16. század óta fordul elő a különböző feljegyzésekben. 1266-ban IV. Béla király a veszprémi káptalannak adta a területet, így a település egyházi birtok lett.Zalaegerszeg az évszázadok során fokozatosan Zala vármegye központjává vált, már 1328-ban és 1357-ben is tartottak itt megyegyűlést. 1381-ben jelölték ki az Ebergény, Besenyő és Bazita közötti határt, amely 1958-ig lényegében változatlan maradt. Egy 1421-es oklevél már mezővárosként említi, vásárjoga révén piaci központja lett a környéknek. Az első ismert városbírót (a mai polgármester elődjét) 1420-ból Mihály deáknak hívták, neve arra utal, hogy írástudó volt. Az oklevelek tanúsága szerint az elöljáróságnak 12 tagja volt, kiadványaikat évenként, pünkösd előestéjén pecsételték meg egy Mária Magdolnát ábrázoló pecsétnyomóval. A 16. század elejére viszonylag jelentős településsé fejlődött. Azonban a török hódítás kedvezőtlenül hatott a városra, melyet 1556-ban német zsoldosok fosztottak ki, 1576-ban pedig a törökök égettek fel 21 házat. Ezért elkezdődött a város megerősítése. A 18. század második felében dinamikusan fejlődött a város (az 1770-ben végrehajtott megyei összeírás 311 családot talált 1928 lélekkel), a II. József-féle népszámlálásig megint igen jelentős a növekedés, a népesség 2881 fő volt, és 593 családot vettek számításba. 1793-ban hét céh volt a városban: váltómíves – megrendelésre dolgozó – magyar és német szabó, csizmadia, kovács és bognár, lakatos és asztalos, szűrszabó, német varga, magyar varga. Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve a kvártélyház épülete. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost. A város lelkesen üdvözölte és köszöntötte 1848 márciusát, és megválasztotta a 40 tagú képviselő-testületet. A vármegyeháza termeiben emelték fel szavukat a haladás és a magyarság ügyének érdekében Deák Ferenc és Csány László is, a róluk készült festmények ugyancsak a díszteremben láthatók. Országos szinten kitűntek a küzdelmekből a zalai katonák. Az 1867-es kiegyezés után átalakult a közigazgatás, Zalaegerszeg továbbra is megyeszékhely maradt, de csak nagyközségi besorolásban. A 19. század végére a modernizáció egyre inkább halaszthatatlanná vált. A polgári közigazgatás kiépülését követően hivatalnokok és az értelmiségi réteg egy markáns csoportja a kiváló szervezőképességéről ismert Kovács Károly ügyvéd vezetésével mozgalmat indított a rendezett tanácsú városi jog elnyeréséért. Az egyik első lépés a helyi képviselő-testület tagjainak megválasztása volt. 1885. május 13-án ünnepélyes közgyűlésen mondták ki a határozatot. „Ami után hónapokon keresztül vágyva vágytunk, végre elértük! A város nagyközönségének óhaja a rendezett tanácsú várossá alakulással befejeztetett.” – írta 1885. május 17-én a Zala megye című újság. Az első polgármesternek Kovács Károlyt (1885–1895) választották meg. 1890-ben az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, villanytelepet, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat épített a város. Az első világháború szenvedései a várost is elérték. A mai külsőkórház helyén hadifoglyok számára hatalmas barakktábort létesítettek, amit később internálótáborrá változtattak. Az 1920-as évek során ismét fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora Czobor Mátyás polgármester (1918–1936) és Mindszenty József apátplébános (1919–1944) időszaka alatt. A zalaegerszegi református templom, Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből, nagy részben gróf széki Teleki Béla Zala vármegye főispánja kezdeményezésére, Fekete Károly alapító lelkész irányításával (az ő fia volt néhai Fekete György, Zalaegerszeg nemrég elhunyt díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke). A második világháború idején 1945 első hónapjaiban a német hadvezetés fokozott erőfeszítéseket tett, hogy a nyugat-dunántúli védelmét megerősítse, biztosítsa Ausztria és a dél-zalai olajmezők védelmét. 1945. március 29-én azonban a szovjet csapatok már elérték a várost, komoly ellenállásba nem ütköztek, így Zalaegerszegen nem voltak említésre méltó pusztítások. A háború utáni választások az egész megyében erős jobboldali győzelmet hoztak, Zalaegerszegen is a szavazatok többségét a kisgazdapárt kapta, azonban a kommunista párt hatalomátvétele a város életére is hatással volt. A kommunista párt helyi szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10 százalék körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek. Az utolsó fél évszázadban jelentős volt Kustos Lajos tanácselnök (1967–1989) és Gyimesi Endre polgármester (1994–2010) városépítő tevékenysége.
 

vissza az elejére