Szűcs István

Gyermeknap online mesemaratonnal

Összefogtak az ország bábszínházai

Előadások ugyan most nem lehetnek, de azért nem szeretné elveszíteni a kapcsolatot a gyerekekkel a Griff Bábszínház társulata. Annál is inkább, mert közeleg a gyermeknap, amire idén az online térben kerül sor; mégpedig az ország bábszínházainak nagyszabású összefogásával.

– pánczélPetra –

A program részleteiről és a jövő évad terveiről Szűcs Istvánnal, a Griff Bábszínház igazgatójával beszélgettünk. Május utolsó vasárnapja, vagyis május 31-e már évtizedek óta a gyermeknap. Ilyenkor minden kulturális intézmény valami izgalmas produkcióval készül. A meglepetések és a kalandok a járvány miatt idén az online térbe költöznek. Az ország bábszínházai a kecskeméti Ciróka Bábszínház kezdeményezésére összefogtak, így egy mesemaratonnal ünneplik meg a jeles napot – kezdte a társulat vezetője.
– Minden bábszínház, kiegészülve a fővárosi Kolibri Színházzal, felajánlotta egy-egy előadását, ami május 31-én egy erre a célra kialakított online felületen kerül levetítésre. A „Pörögj velünk” című egész napos eseményen gyakorlatilag tizenhárom társulat mutatkozik be egy-egy darabbal. A rendezvényt pedig reggel 8-tól este 9-ig lehet követni. Mintha egy óriási körhinta repítené a gyerekeket egyik előadásról a másikra, illetve egyik bábszínházból a másikba. Megtudtuk: a Griff, a tavaly bemutatott Léghajó a Bodza utcában című kortárs mesével csatlakozott az akcióhoz. A dolog további érdekessége, hogy a bábszínházaknak egy 2 perces bemutatkozó videót is kellett készíteniük magukról, amit az adott társulat előadása előtt vetítenek le. Ezenkívül minden bábszínház a saját internetes felületén és közösségi oldalán is népszerűsíti az eseményt. A programsorozat részleteiről is ott lehet tájékozódni. Ha már online tér, Szűcs István azt is elmondta, hogy az elmúlt két hónap a bábszínházi világot is nehéz helyzetbe hozta. Hogy a gyerekek ne maradjanak mese és színpadi produkció nélkül, a szerdától szombatig terjedő napokra elérhetővé tették egy-egy korábbi előadásukat. De a bábszínészek vicces kis videókat is készítettek. Felvették a kapcsolatot pedagógusokkal is, hogy hogyan tudnák segíteni a digitális oktatást. Végül néhány intézmény kérésére novellákat és verseket olvastak fel színészeik. Ami a jövőt illeti, az igazgató szerint az a kérdés, hogy mekkora lesz a szülők és pedagógusok bizalma a színházak iránt, vagyis hogy merik-e ugyanolyan arányban előadásokra vinni a gyerekeket, mint a járvány előtt.
– Szerintem, ha ősztől rendesen folytatódik az oktatás, vagyis az óvodások, iskolások újra közösségbe járhatnak, akkor annak sem lesz akadálya, hogy a bábszínházak is tárt karokkal várják a gyerekeket. Persze a biztonság érdekében mindenkinek figyelnie kell az aktuális ajánlásokra. Ha kevesebb nézőt lehet csak befogadni, vagy maszkot kell hordani és többször fertőtleníteni a helyiséget, akkor nyilván ehhez alkalmazkodunk. Azt még csak tippelni lehet, hogy mekkora bevételkieséssel és költségvetési hiánnyal kell számolnunk a következő évadban. Az biztos, hogy az idei évadot gyakorlatilag befejeztük. Ami van, az az online térben zajlik. Az őszi újraindításra viszont már megvannak a tervek. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a zalaegerszegi Griff Bábszínház közös produkciójában láthatják majd a gyerekek „A földimalac, aki semmiben sem volt biztos” című mesét. Az előadást mindkét társulat saját színészeivel játssza, ám a bábok, díszletek és a zene közös. Ennek próbáit kezdték most el a zalaegerszegi bábszínház tagjai. Ősszel bepótolják az idei bérletből kimaradt előadásokat is, hogy senkit ne érjen hátrány. Így a most be nem mutatott Széttáncolt cipellők című mesét is szeptemberben láthatják a nézők.
– Ezenkívül öt új előadással készülünk: Az égig érő fa című népmese adaptációjával, a korábbi Télen telelek karácsonyváró mese folytatásával. Ezt a hagyományokhoz híven az Art moziban játsszuk. Ezenkívül visszahozzuk a Lenka és Palkót az óvodások számára, tavasszal bemutatjuk a Csipkerózsikát, és egy vendégdarabra is sor kerül: a Ziránó Bábszínház előadása, a Rejtelmes erdő érkezik Zalaegerszegre. Lesznek továbbá babaszínházi produkciók is a legkisebbeknek. Az igazgató reméli, hogy folytatódhat az Esti mese felnőtteknek sorozat is. Csak bízni tudnak benne, hogy ősztől visszaáll a hagyományos menetrend a színházak életbe, addig pedig mindenkit arra biztat, hogy kövessék figyelemmel az online bábszínházi eseményeket.

vissza az elejére

Zongorakoncert a platóról

Zeneművek tizenkét helyszínen

Szabadtéri koncertsorozattal szórakoztatta a zenekedvelőket a hétvégén Tóth László zongoraművész, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem csoportvezetője, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Egyesület elnöke.

– pet –

A különleges kezdeményezés részleteiről előzőleg a hangversenyteremben számoltak be a szervezők. Az eseményen Balaicz Zoltán polgármester elöljáróban elmondta: jó ütemben halad az egykori zsinagóga felújítása. A nagyterem munkálatai már befejeződtek, a nyár folyamán pedig sor kerül az emelet festésére, továbbá néhány orgonasípot is kicserélnek. A tervek szerint július második felében átadják a megújult hangversenytermet, bár az augusztus közepéig tartó korlátozások miatt nagyszabású programra nem kerülhet sor. Addig is a Keresztury VMK munkatársaival azon dolgoznak, hogy a járvány ellenére ne maradjanak teljesen zene és kultúra nélkül a zalaegerszegiek. Ezért is örültek Tóth László ötletének. A művész azzal kereste fel a városvezetést, hogy május 22–24. között szeretne szabadtéri, „mini” zongorakoncerteket adni a város több pontján.
Az önkormányzat, illetve a Keresztury Dezső VMK támogatásával szervezett koncertsorozat 12 helyszínre látogatott el a három nap alatt. Flaisz Gergő, a VMK igazgatója elmondta: a program az intézmény #visszavárunk kampányának részeként valósult meg. A korlátozások idején szerettek volna egy kis felüdülést nyújtani az embereknek, de közben már nagyon készülnek arra az időre is, amikor a közönség ismét birtokba veheti a művelődési házakat. Addig is kísérleteznek, ötletelnek, hogy a nyár folyamán is megörvendeztethessék az érdeklődőket különféle kulturális csemegékkel. Hogy a mini zongorakoncertek hogyan zajlottak? Tóth László elárulta: fogta a zongoráját, „feltette” a VMK teherautójának platójára, és néhány segítővel útra kelt a városban. Olyan helyszíneket igyekezett választani, ahol több ember él, vagy halad át, de azért esztétikus is a környezet. Így főleg parkok, terek, teraszok kerültek be a 12 helyszín közé. A koncertek délután 4 órától este 8-ig tartottak; pénteken a kertvárosba, szombaton pedig a belvárosba látogatott el a zongorajárat. Vasárnap további belvárosi és peremkerületi koncertekre került sor. A környéken lakók akár saját lakásuk ablakából, erkélyéről, a járókelők pedig vagy megállva, vagy egy szomszédos kávéház teraszáról is megnézhették az előadást. A félórás koncerteken Beethoven, Chopin és Liszt ismert zeneművei csendültek fel. Remélik, hogy ezzel a kampánnyal sikerült egy kis színt és vidámságot vinni a mostani furcsa hétköznapokba és hétvégékbe.

vissza az elejére

Fagylaltok tiszta gyümölcsből

Múlt századi „hideg nyalatok”

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook-oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

– pP –

Bővebb információért Béres Katalin történészhez fordultunk, aki néhány régi újságcikkre hívta fel a figyelmünket. A Zalamegye című újság 1893. augusztus 8-i számában például Kummer Gyula – vagyis a kedvelt zalaegerszegi cukrászda, a Kummer kávéház tulajdonosa – jelentetett meg egy hirdetést az aktuális kínálatukról, és kedvezményes áraikról. A reklámból többek között kiderül, hogy ekkoriban ők már árultak fagylaltot, mely saját cukrászatuk terméke volt. A tulajdonos tájékoztatja is a nagyérdemű közönséget arról, hogy ők bizony „nem vizahólyaggal és esencziákkal készült úgynevezett olasz fagylaltot” árulnak, hanem „tiszta gyümölcsből készült Kummer-félét, mely már régóta a legjobb hírnévnek örvend”. (1 liter árát az akció keretében 1 forint 70 krajcárról 1 forint 20-ra szállították le.) Apropó, vizahólyag: ez pontosan az, aminek hangzik. Vagyis a hal szárított úszóhólyagja, mely színtelen, átlátszó lemezek formájában került forgalomba, és többféle célra használták. Például afféle zselatinként, ragasztóanyagként, vagy a borászatok derítőszerként. Szóval a 19. század végén az olasz fagylalt nem annyira a minőséget, hanem inkább az adalékanyagok használatát jelentette. A múzeum által közzétett fotó azonban nem a kávéházi körülmények között zajló fagyizást, hanem az utcai fagylaltárusítás egy kedves pillanatát jelenítette meg. A fénykép 1933 körül készülhetett a Wlassics Gyula (ma Ady) utcában, és a Behm cukrászda fagylaltoskocsiját láthatjuk rajta. A történész szerint a városban már a ’20-as években is volt utcai árusítás, ami aztán még hosszú ideig meg is maradt. A Zalamegyei Újság 1931. június 19-i cikkéből pedig az is kiderül, hogy ekkoriban a fagylalt utcai árusítására a törvény értelmében csak hadirokkantak és hadiözvegyek kaphattak engedélyt. A ’30-as évek elején a városban három cukrász árusíthatott fagylaltot. Egy negyedik is kérelmezte az üzleti tevékenységet, de mivel nem talált sem hadiözvegyet, sem hadirokkantat az árusításra, így végül a kereskedelmi minisztérium nem engedélyezte az árusítást. Magyarországon egyébként már a 18. század elejétől, közepétől kezdve árusítottak a kávéházak és a cukrászdák különféle hideg, gyümölcsös nyalánkságokat, bár ezek még nem nevezhetők a mai értelemben vett fagylaltnak. Maga a szó is csak a 18. század végétől kezdett elterjedni, a korábbi „hideg nyalat” helyett. A maihoz hasonló csemege a 19. század első felében, vagyis a reformkorban indult hódító útjára, először Pest-Budán, hiszen maga a kávéházi kultúra is ekkor kapott ott nagy lendületet. Sok helyen 6–8, de esetenként 12 féle fagylaltot is kínáltak már a vevőknek. A hűtési és forgatási technológia pedig egy amerikai szabadalom révén került az országba. (Mindezekről Rédey Judit: Hideg nyalat és spanyol tekercs című könyvében lehet bővebben olvasni.) Ami a május 8-i fagylalt világnapját illeti: a szakirodalom szerint azért erre a tavaszi napra esett a választás, mert az V. hó a tölcsért szimbolizálja, a 8-as szám pedig a két egymáson fekvő gombócot.

vissza az elejére

Kinyit a falumúzeum

A Göcseji Falumúzeum május 30-án újra megnyitja kapuit. A korábban megszokott, nyári nyitvatartási rend szerint keddtől vasárnapig, 10 órától este 6-ig várják a látogatókat.

A járványügyi veszélyhelyzet miatt, az egészség megóvása érdekében óvintézkedéseket tartottak szükségesnek, ezek többek között a következők: egyelőre csak egyéni látogatókat fogadhatnak, 7 főnél nagyobb csoportok az intézményt nem látogathatják. A parkolóba autóbusszal – 7 főnél több utassal – behajtani tilos, és a gépjárművek között tartsanak egy autónyi távolságot. A fogadóépületbe csak maszkban, vagy az arc alsó részét takaró kendővel szabad belépni. Használják a kihelyezett kézfertőtlenítőt. A fogadóépületbe csak egy személy léphet be jegyet vásárolni. A kijárás a fogadóépület melletti kapun át történik. A kiadványok jelenleg csak online vásárolhatók. Szabadtéren az arc eltakarása nem kötelező, de javasolt. A másfél méteres védőtávolság megtartása viszont kötelező. A falumúzeum munkatársai kérik, hogy csak a kijelölt látogatói útvonalon közlekedjenek.

vissza az elejére