Trianon 100: országzászlót avattak

Nemcsak a gyász örök, hanem a remény is

Országzászlót avattak Zalaegerszegen, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. A Bajcsy-Zsilinszky téren felállított, a magyarság szabadságküzdelmeinek emléket állító új köztéri elem, az egykori felszabadulási emlékmű helyére került.

	Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő köszöntője.

– pet –

A „Trianon 100” országos programsorozathoz kapcsolódó ünnepségen Balaicz Zoltán polgármester mondott beszédet. Kiemelte: június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is, mely azt üzeni számunkra, hogy történelmünk legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon a magyarság számára. Ami igazságtalan volt régen, az is marad az idők végezetéig. Az idő ugyanis a sebeket gyógyítja, de magát az amputációt nem – fogalmazott a polgármester. Hozzátéve: száz éve nem tárgyalás történt, hanem „diktátum”, vagyis büntetés, amit a háború elvesztéséért mértek ki ránk. A döntés mögött erkölcsi fölénye nem volt a győzteseknek, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. De száz évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Mert megmaradtunk. Az 1920. június 4-i döntés ellenére, és azóta is, hiszünk abban, hogy nemzeti összetartozás nélkül nincs nemzeti felemelkedés, hiszünk abban, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangzott el. Balaicz Zoltán szerint nincs határon inneni és határon túli magyar ügy, csak egyetlen magyar sorsközösség, egyetlen magyar ügy van. Ugyanakkor nem szabad, hogy csak a gyász és a fájdalom legyen örök. A reménynek is öröknek kell lennie. Mert a gyász mellett a magyar nemzet megmaradását és az elcsatolt országrészek összetartozását is ünnepeljük, amelyet sem birodalmak, sem diktatúrák, sem hadseregek nem tudtak megbontani! Az országzászló-avatáson köszöntőt mondott Galbavy Zoltán, a településrész önkormányzati képviselője is, aki örömét fejezte ki az iránt, hogy épp ebbe a városrészbe kerülhetett az új emlékmű. Az ünnepségen Besenczi Árpád, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila színművészek, valamint a Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar és a Városi Vegyeskar működött közre. Majd egyházi áldás és koszorúzás zárta a rendezvényt. A városnak volt már korábban is országzászlaja, melyet Czobor Mátyás polgármestersége alatt, 1935-ben állítottak fel a Rózsa (ma Béke) ligetben, a Göcseji Hét rendezvénysorozat keretében.A zászlót 1945 után eltávolították. Az ünnepségen elhangzott: a megyeszékhely polgárainak régi vágya volt, hogy legyen egy új országszászló Zalaegerszegen. A trianoni évforduló jó alkalmat adott a megvalósításhoz. A mostani kompozíció, mely a magyarság szabadságküzdelmeire hívja fel a figyelmet, a vasútállomással szemben, az 1955-ben felállított (majd az 1956-os ledöntést követően újraállított) felszabadulási emlékmű helyére került. Az új emlékmű középpontjában egy mészkőtömbből faragott posztamensen álló zászlótartó oszlop, és a nemzeti zászló látható. Ezt öleli át hat darab címeres mészkőtábla, melyekre a magyar történelem jelentősebb (a szabadsághoz valamilyen formában kötődő) eseményeinek évszámai kerültek. A köztéri alkotás a Rákóczi-szabadságharcra, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, a trianoni békediktátumra, az 1945–48 közötti időszakra, az 1956-os forradalom és szabadságharcra, valamint az 1989–90-es rendszerváltozásra emlékezik. A Trianon 100 évforduló kapcsán más események is zajlottak megyeszerte, de a koronavírus-járvány miatt az online térben sokan megemlékeztek a békediktátumról és annak következményeiről. Volt ahol megszólaltak a harangok, másutt a közlekedés állt meg néhány percre, közszereplők, zenészek és táncosok pedig a közösségi oldalakon osztották meg videóüzeneteiket. Zalaegerszeg Kárpát-medencei testvérvárosai például egy kisfilm formájában küldték el ünnepi gondolataikat, hiszen a járvány miatt nem kerülhetett sor a személyes találkozásra, emlékezésre. A Zalai Táncegyüttes tagjai néhány héttel ezelőtt csatlakoztak az #összetartozás100folk kezdeményezéshez, melynek keretében Kárpát-medencei néptáncosok készítettek és tettek közzé kisfilmeket az interneten. Kifejezve ezzel is a közös kulturális gyökereket és az összetartozást.
 

vissza az elejére

Tánczos Zsolt és Gecse Péter

Fák telepítése, kerékpárutak építése

Klímavédelem környezettudatossággal is

Új fák telepítését, kerékpárutak építését tartalmazza többek között a város közgyűlésének tavaly elfogadott klímavédelmi stratégiája, amellyel a 2017–2022 időszakra vonatkozó cselekvési tervet egészítették ki. A környezet védeleméért, a levegő tisztaságáért a lakosság is sokat tehet, hangzott el az új klímavédelmi programmal kapcsolatos sajtótájékoztatón.

– A. L. –

Gecse Péter városüzemelésért felelős alpolgármester elöljáróban arról beszélt, hogy az elmúlt éveket a környezettudatosságra való figyelemfelkeltés kísérte. Ökoiskolák, zöld óvodák jöttek létre. Az önkormányzat intézményei mellett a gazdasági élet szereplői, a civilek és a város lakóközösségei is sokat tettek a környezetvédelemért. Az utóbbi időszakban azonban elszaporodtak az illegális hulladéklerakások, főként a szelektív hulladékgyűjtő szigeteknél, melyek felszámolására évente 7–8 millió forintot kénytelen költeni az önkormányzat. Kérte a lakosságtól azt is, hogy éljenek a zöldhulladék elhelyezésének módjaival, vagy otthon komposztálják a nyesedékeket, mellőzve a kerti égetéseket a levegő tisztasága érdekében. A járványügyi helyzet miatt tavaszszal csak a társasházaknál tudtak lomtalanítást végezni, de ősszel családi házas övezetek is sorra kerülnek. Az „Ökováros program, Zalaegerszeg a klímavédelemért” című tavaly elfogadott stratégiával kapcsolatban többek között a zöldfelületek növeléséről beszélt. 2019-ben egy közösségi akciót hirdettek meg, melyhez cégek, alapítványok, intézmények és magánszemélyek csatlakoztak, így most már a tervezett ötezer helyett több mint 7 ezer fa cseperedik a városban. A járványügyi helyzet miatt a felajánlók lelkesedése nem csappant meg, így ősszel folytatódhat az új fák telepítése.A program keretében 2024-ig összesen 25 kilométer új kerékpárutat építenek ki hat helyszínen, melyből az első, 6,5 kilométeres szakasz tavaly elkészült. A Kovács Károly városépítő program ugyancsak a közlekedési infrastruktúrában hoz pozitív változást a belső tehermentesítő út folytatásával, valamint a Kosztolányi utca kétirányúsításával. Gecse Péter alpolgármester továbbá kiemelte, hogy a város már a TOP- és a Modern városok programban megvalósult, illetve zajló építkezések során is előtérbe helyezte a környezettudatos megoldásokat. Tánczos Zsolt, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakreferense a napi rendszerességgel jelentkező problémákra hívta fel a figyelmet. Ezek egyike a nem a város kezelésében lévő ruhagyűjtő konténerek, amelyek köré más feleslegessé vált tárgyakat is odatesznek. Boltok előtt figyelhető meg, hogy a vegyszeres felmosóvizet a WC helyett a csapadékvíznyelőkbe vagy a fűre öntik, szenynyezve a Zala folyót és a talajvizet. Jogkövető magatartást kér a lakosságtól a tekintetben is, hogy folyamatosan gondoskodjanak ingatlanjaik kaszálásáról. A közterületeken ne végezzenek fametszést, azt bízzák a Városgazdálkodási Kft.-re. Így nem gyűlik fel egy vagy két köbméter nyesedék városszerte, amelynek elszállítása nagyobb logisztikát követel meg.
 

vissza az elejére

Kihívás volt eljutni a hívekhez

Molnár János atya

Misézés a tilalom alatt

Néhány hete, hogy újból engedélyezett a nyilvános misézés. Bár a lehetőségek szerint csak szabadtérben, templomban pedig kizárólag az előírásoknak megfelelően. Hogyan telt a teljes tilalmi időszak? – erről kérdeztük Molnár János atyát, a kertvárosi plébánia kormányzóját.

– Bánfi Kati –

– Ilyen nekem még nem volt, hogy nyilvánosan misézni ne lehetett volna. Megszokni nem akartam, de elfogadtam, hogy most ez a helyzet. Dupla annyi feladattal, sok logisztikával járt eljuttatni a hívekhez az evangéliumot. Kihívás volt. De az első apostoloknak sem volt miserendjük, se működő hivataluk, se telefonjuk, mégis elértek az emberekhez. De azt mondom, hogy a XXI. században éljünk a XXI. század eszközeivel. Akinek megvolt a telefonszáma, azokra rátelefonáltunk, beszélgettünk velük. Az üres templomban tartott miséket videóra vettük, és a honlapon keresztül meg lehetett nézni. Élő adást mi nem tudtunk biztosítani, ezért nagy segítség volt a helyi tévé közvetítése. Mert a híveknek szerencsére érzelmi kötődése is van a saját közösségükhöz, papjukhoz, vágyuk volt, hogy saját templomukat lássák, onnan hallják ismerős hangon az igehirdetést – mondja a fiatal kertvárosi plébános.
– Milyen érzés volt az üres templomban misét tartani?
– Mintha a falnak beszélnék. A szüleim is néztek ilyen közvetített misét, azt mondták, hogy „hát fiam, azért ez nem az igazi.” De közben kreatívvá tette a papot is és a híveket is a helyzet, a fiataloknak jobban ki kellett venni a részüket, hiszen az idősebb korosztály esett ki legjobban a közösségi életből. Így közös ima volt az érettségizőkért, karanténlitániát tartottunk a saját lakásból videón keresztül. Önkéntesekkel segítettünk a bevásárlásban, voltak, akik maszkokat varrtak.
– Könnyű volt megnyerni a fiatalabb korosztályt?
– Vannak lelkesek és szinte elérhetetlenek egyaránt. Most pünkösdkor lett volna a bérmálás, amit majd ősszel tartunk meg. Kérdés nekem is, hogy ezek a fiatalok eljönnek-e a szabadtéri misére? Számít-e az ünnep, számít-e akkor is, ha levesszük róla a hozzákapcsolt extrákat. Volt-e igazi húsvét? Otthon mennyire lehetett elmerülni a miseközvetítésben, meg lehetett-e tanulni ezt a fajta figyelmet? Mennyire vesszük komolyan ezen ünnepek tartalmát? Nem akarjuk, hogy esetleg a templom legyen a fertőzés továbbadásának a helye. Az állandó fertőtlenítést nehéz lenne megoldani. Ezért átmenetileg változott a miserend: vasárnaponként még nincs a plébániatemplomban három szentmise. Viszont az is látszik, hogy kell egy fix pont, amikor minden összedőlni látszik. Azt is el kell mondani, hogy bár nem sírom vissza ezt az időszakot, azért voltak benne olyan szép pillanatok, amik az egyébként rohanó világban nem. Volt olyan család, ahol a közös reggeli mellé szokás lett a közös reggeli ima is. Ahogy a segítő összefogás is megható volt. Bazitára több mint negyven háztartásba én hordtam ki a plébániai Hírlevelet, mert tudtam, hogy internet híján ezzel tudnak az idősebbek tájékozódni közösségünkről. Sokukkal kerítésen keresztül ekkor is tudtam találkozni. Ebben az időszakban is folyamatosan szerkesztettük a Hírlevelet és Magazinunkat, melyet honlapunkon tettünk elérhetővé, valamint levelezőlistán keresztül juttattunk el. Azon is elgondolkodtam az üres templomban, hogy vannak olyan kisebb falvak, ahol szinte egész évben ez a helyzet, bár nem tilos templomba járni. Ez azért szomorú! És az intellektuális feladatok mellett volt idő a bazitai templom tatarozásának folytatására, a kertvárosi templom üvegablakainak fóliázásához, egy nagytakarításhoz. Elkezdtünk készülni a nyári napközis táborra. Lassan jelentkeznek újra keresztelőre. Szomorúságot jelentenek az elmaradt esküvők és a jegyesoktatás, elsőáldozók zarándoklata. A legnagyobb fájdalom pedig azoké, akik az elmúlt hónapokban veszítették el a hozzátartozójukat, akit esetleg az utolsó időkben nem is látogathattak, és a temetésen sem lehetett kellően méltón elbúcsúzni.
 

vissza az elejére