Lerakták a Mindszenty-központ alapkövét

Hitelesen bemutatni az egykori apátplébános életét

8,3 milliárd forintos állami beruházás keretében épül fel Zalaegerszegen a Mindszentyneum, melynek alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le csütörtökön a Batthyány utcában, a Göcseji Múzeum épületének szomszédságában.

– pet –

A város egykori apátplébánosának, Mindszenty (Pehm) Józsefnek, illetve a kommunista diktatúra egyházüldözéseinek emléket állító zarándokközpont a Modern Városok Program keretében épül fel. A Göcseji Múzeum új épületszárnya a tervek szerint 2021 őszére lesz kész. Az ünnepélyes alapkőletételen jelen volt többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, dr. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, dr. Székely János szombathelyi megyés püspök, valamint dr. Udvardy György veszprémi érsek. A meghívott vendégeket Böjte Sándor Zsolt, a körzet önkormányzati képviselője köszöntötte. Mint fogalmazott: lélegzetelállító pillanat ez a mai, hiszen az alapkőletétel azt jelzi, hogy végre létrejöhet mindaz, amit eddig csak elképzeltek. Mindszenty József életét és zalaegerszegi időszakát Balaicz Zoltán polgármester elevenítette fel beszédében. Többek között elhangzott: 1917-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre hitoktatónak Phem József, aki 1919-ben vette át a plébánia vezetését, és 25 éven át, 1944-ig volt a város apátplébánosa. A zalai megyeszékhelyen eltöltött összesen 27 év Mindszenty József életútjában és Zalaegerszeg történetében is meghatározó volt. Ideológiai szempontból sokféleképpen lehet tekinteni az egykori zalaegerszegi apátplébános, majd bíboros életművére. Egy azonban bizonyos: ő a 20. századi történelmünk egyik legnagyobb hatású alakja, melyet Zalaegerszegen jó értelemben véve nem kihasználni súlyos mulasztás lenne – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: Mindszenty József az egyetlen olyan, Zalaegerszeghez kötődő történelmi személyiség, akit nem csak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világban is ismernek. Ezt mindenképpen érdemes idegenforgalmi vonzerővé tenni, ahogy azt más európai városok teszik, ha van egy boldoggá, vagy szentté avatott történelmi személyiségük. Mindszenty József aktív életének legnagyobb részét itt töltötte, ezalatt lelkiségben, a szegények segítésében, valamint gyakorlati és építő tevékenységében óriási hatással volt a városra. Munkája nyomán számos épület és intézmény jött létre. 1944-ben került el Zalaegerszegről, miután XII. Pius pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Ezt követően mind a náci, mind a bolsevik hatalom üldözte. Mindszenty 2012-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára lett, emlékét őrzi többek között a róla elnevezett tér, a nagytemplom melletti szobor, az iskola, és hamarosan ez az új múzeumi szárny és zarándokközpont is. Az épülő Mindszentyneum célja az, hogy hitelesen mutassa be Zalaegerszeg legismertebb történelmi személyiségének életét, helyi tevékenységét, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését. A hazai és határon túli látogatók egy modern, 21. századi, kicsit a Terror Házára hasonlító interaktív múzeumot tekinthetnek majd meg, ami a vallási turizmusnak is célpontja lesz – hangzott el. Szerencsénk van, hogy annak idején egy ilyen óriási ember járt közöttünk majdnem harminc évig – fogalmazott Vigh László országgyűlési képviselő, aki szintén örömét fejezte ki a város most épülő új kulturális intézménye iránt. Mindszenty életpéldája erkölcsi iránytű volt életében, és az napjainkban is. A keresztény realizmus alapján mondott ellent mind a faji alapú szocializmusnak, vagyis a nácizmusnak és az osztály alapú szocializmusnak is – kezdte beszédét Semjén Zsolt. Hozzátette: az egyik rendszer a faji a másik pedig az osztálygyűlöletre épített. Mindszenty József ezzel szemben mindig a szeretetre épített. A bíboros élete jó szimbóluma annak, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényege szerint egyforma: ember- és istenellenes. Életműve ma is eligazítást jelent; spirituálisan mindenképpen, de politikailag is – fogalmazott. A Mindszentyneum alapkövét a díszvendégek, valamint a kormányhivatal, a megyei és a városi önkormányzat vezetői helyezték el. A ceremónia keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg a földbe helyezett időkapszulát és a leendő zarándokközpont alapkövét. Az új kulturális tér pinceszintjében többek között raktárak, restaurátorműhelyek, valamint a középkori várfal cölöpjeit és a téglaégetőt bemutató kiállítótér kap helyet. A földszinten többek között előcsarnok, jegypénztár, ajándékbolt, egy 120 fő befogadására alkalmas szakmai konferenciaterem létesül. Az első emeleten pedig a múzeumpedagógiai terem, a filmvetítő, a gyermekfoglalkoztató és az állandó kiállítás található majd. Utóbbi folytatódik a második emeleten is, a tetőtérben pedig időszaki kiállítóterek és panorámás tetőterasz kerül kialakításra.
 

vissza az elejére

A zalacsányi iskolások a jurtában.

Tárlatvezetésekkel, táborokkal

Újra várja látogatóit a gébárti kézművesek háza

A Gébárti Kézművesek Háza július elsején fogadta első csoportját, a zalacsányi általános iskola Erzsébet-táboros diákjait. A koronavírus-járvány két és fél hónapos kényszerszünetre ítélte a házat, amely június 25-étől újra nyitva tart. Az év hátralévő részében több program is várja az érdeklődőket, melyekről Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység-vezetővel beszélgettünk.

– Antal Lívia –

– Egyelőre hétfőtől csütörtökig, naponta tíz órától 15 óráig tarthatunk nyitva. A szabályok közé tartozik az is, hogy kötelező a szájmaszk viselése, és egyszerre maximum 20 fő tartózkodhat a házban. Az újranyitással pályázati programjaink is folytatódhatnak, melyek megtartása azért fontos számunkra, mert ezek támogatott programok, illetve bevételi forrást jelentenek. Reméljük, a december végi határidőig valamennyit meg tudjuk valósítani, hogy maximálisan felhasználhassuk az elnyert támogatásokat.Július 4–5-én a népi játszóházi foglalkozásvezetők képzésével kezdtük a sort, amit a Csoóri Sándor Alapból, illetve a hallgatók befizetéséből finanszírozunk. Augusztus első hetében rendezzük meg „Hej regő rejtöm...” címmel a negyedik népzenei táborunkat. Olyan, 14 évet betöltött tanulók jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a népzene iránt, akik már játszanak furulyán, dudán, illetve megismerkednének ezekkel a népi hangszerekkel. A kovácsművészeti szaktáborunkat szeptember 14–18-a között tartjuk. A Nemzeti Kulturális Alap valamint a Csoóri Sándor Alap által támogatott, de önköltséggel is járó kurzusokról az érdeklődők részletes információkat találhatnak a Keresztury VMK honlapján.
– A szeptember egy új programot is ígér.
– Valóban. Remélhetőleg nem jön vissza a pandémiás helyzet, és szeptember 27-én meg tudjuk tartani a pásztorhagyományok napját, amellyel a tökfesztivált váltjuk fel. A néphagyomány szerint a szeptember 29-i Szent Mihály-nap a behajtás napja, amikor is a Szent György-napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatokat visszaterelik az istállókba. A programmal a népi kultúra ezen szeletét kívánjuk feleleveníteni, azon fafaragók tiszteletére is, akik a pásztorhagyományokból merítkeznek a mai napig. Ide tartozik az is, hogy maga a Kézművesek Háza is rendelkezik pásztorművészetet bemutató gyűjteménnyel Szelestey László néprajzkutató hagyatéka révén. A programok közül kiemelném néhai Horváth Ernő baki fafaragó munkáiból aznap nyíló időszaki kiállítást, ami három hétig lesz látható. A bemutatandó faszobrokat néhai Baki László néprajzi tárgygyűjtő felesége ajánlotta fel számunkra. Az ifjúsági kézművestábort is szeretnénk megrendezni az őszi szünetben, október utolsó hetében, amelyre a 7–8. osztályosokat, valamint a középiskolásokat invitáljuk a városi intézményekből. Az NKA által támogatott program a jurta köré társul. A gyerekek hagyományos technikák alkalmazásával tanulnak meg gyapjúval, bőrrel bánni. De olyan tárgyakat fognak készíteni, amelyek használhatóak, hordhatóak ma is. Ősztől a nyitott galéria napjaink is folytatódnak havi egy alkalommal, reményeink szerint.
– Fogadott tábornak is helyet adnak?
– A pécsi képzőművészeti gimnázium diákjait valamint a pécsi egyetem képzőművész-hallgatóit látjuk vendégül, akik egy-egy hetet töltenek el itt július végén, illetve augusztus közepén Horváth M. Zoltán vezetésével. A festőművészt kértük fel a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep vezetésére ettől az évtől hároméves időtartamra.
– De a járvány közbeszólt.
– Igen, idén ugyanis elmarad a művésztelep, mert a finanszírozó önkormányzat – érthető módon – a védekezésre költötte az idei városi programokra betervezett forrásokat. Az NKA sem írt ki ilyen céllal pályázatot. De hogy ez az év se múljon el esemény nélkül, Pozvai Andrea szakmai munkatársammal közösen létrehoztuk a GébArt Online Városi Galériát, amelyen a jövőre 30 éves fennállását ünneplő művésztelep eddigi története végigkövethető. Az ugyancsak a Keresztury VMK honlapján található felületet szeretnénk bővíteni még fotókkal, a résztvevő művészek portfóliójával. Továbbá tervezzük a Szelestey-gyűjtemény online megjelentetését is, amit pályázati támogatásból szeretnénk majd megvalósítani.

 

vissza az elejére

Az új állandó kiállításon is szerepelne a dagerrotípia (balról).

Múzeumi gyűjtés

A zalaegerszegiek segítségét kéri a múzeum

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Idén februárban a párizsi Francia Fotográfiai Társaság gyűjteményéből előkerült egy 1840-es évekre datálható dagerrotípia, mely a város egykori vásárterét (ma Kazinczy tér) ábrázolja. A fotó- és helytörténeti ritkaságra Fisli Éva (a Magyar Nemzeti Múzeum történésze és Történeti Fényképtárának munkatársa) akadt rá, párizsi kutatómunkája közben. A kép azonosítását nagymértékben segítette egy, a háttérben látható cégtábla: „Anisits Pál vegyeskereskedése”. Innen a nyomok egyértelműen Zalaegerszegre vezettek; a levéltár munkatársainak (Kulcsár Bálintnak és Molnár Andrásnak), és két muzeológusnak (Béres Katalinnak és Megyeri Annának) köszönhetően egyértelművé vált, hogy a fotográfia a zalai megyeszékhely egykori vásárterét ábrázolja. A kuriózumnak számító fotó országos visszhangot váltott ki, és a helybéliek is óriási érdeklődéssel kísérték a dagerrotípia előkerülését. Ezt a lelkesedést látva döntött úgy a múzeum, hogy amennyiben lehetséges, a kép nagyítását bemutatják a most készülő, új várostörténeti kiállításukon. A múzeum épületének felújítását követően, várhatón 2021 decemberében nyílhat meg a tárlat. Béres Katalin történész, az állandó kiállítás kurátora az intézmény pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: fel is vették a kapcsolatot a Francia Fotográfiai Társasággal, s hosszas levelezésbe kezdtek a kép felhasználási jogáért. A párizsi intézmény 1950 eurót (körülbelül 650 ezer forintot) kér a dagerrotípia 10 évre szóló használati jogáért. Ez az összeg sajnos nem áll a Göcseji Múzeum rendelkezésére, ezért a zalaegerszegi cégekhez, magánszemélyekhez fordulnak segítségért, hogy aki tudja, lehetőségeihez mérten támogassa a kezdeményezést.
– A dagerrotípia előkerülése fellelkesítette a kiállítás grafikai tervezőit is, akik azonnal el is készítették az Elődeink élete című állandó kiállítás új látványtervét, immár az előkerült fotográfiával. Szeretnénk, ha egy poszter méretű nagyításon tudnánk bemutatni a látogatóknak ezt a ritkaságot – fogalmazott a történész. Hozzátette: bíznak abban, hogy a koronavírus okozta óriási problémák ellenére is megmaradt a városlakók lelkesedése, és talán örömmel adakoznak egy ilyen nemes és várostörténeti szempontból is jelentős cél érdekében. Annál is inkább, mert az előkerült dagerrotípia lett most Zalaegerszeg első hiteles ábrázolása. Év elejéig senkinek fogalma sem volt arról, hogy létezik ez a fotográfia – mondta dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatója a sajtótájékoztatón. A felvétel – melyet valószínűleg egy utazó készített az Arany Bárány Szálló ablakából – az 1840-es évek második feléből származik. Ez a dátum amiatt is fontos, mert a legkorábbi magyarországi dagerrotípia 1840-ből való, tehát a zalaegerszegi ábrázolás is egy nagyon korai és értékes példány. A közösségi gyűjtéssel kapcsolatban elhangzott: a múzeum egy külön számlaszámot nyitott, erre várják a lakosság, illetve a cégek, vállalkozások, adakozó kedvű emberek adományait. Bízva abban, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges összeget.
Számlaszám: Göcseji Múzeum Dagerrotípia
11749008-15433114-10190009
 

vissza az elejére