Faipari vállalkozás költözött be Templomfelújítás és valódi orgona Vezetőváltás a Göcseji Múzeumban  

 

 

Faipari vállalkozás költözött be

Átadták a két új csarnokot az inkubátorházban

Zalaegerszeg újabb eredménnyel büszkélkedhet, jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese az inkubátorház két új csarnoképületének átadásán. A parlamenti és stratégiai államtitkár úgy fogalmazott, az ipari park bővítése azt jelzi, hogy egyre több magyar vállalkozás méretteti meg magát mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Erősödnek, és keresik a megfelelő infrastrukturális környezetet, ahol működésüket kiteljesíthetik.

– AL –

Schanda Tamás azzal folytatta, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt tíz év eredményeit sodorta veszélybe. Olyan válsággal kellett szembe nézni, amely felforgatta eddigi életmódunkat, és amely egyaránt nagy veszélyt jelent Magyarország és a világ gazdaságára. Mint mondta, a kormány olyan történelmi gazdaságvédelmi akciótervet dolgozott ki, amely a magyar GDP közel 20 százalékát csoportosítja át a munkahelyek megvédése és újak létrehozása érdekében. Ennek részeként csökkentették az adó- és a tb-járulékokat, segítséget nyújtottak a katásoknak, felfüggesztették a magánszemélyek és a cégek bankhiteleinek törlesztését. A második ütemben munkahelyvédelmi, munkahelyteremtő és beruházásösztönző programokat indítottak el. Munkahelyvédelmi bértámogatást eddig több mint 16 ezer vállalat igényelt, amelynek köszönhetően 195 ezer munkavállaló álláshelyét tudják megtartani. A segítséget 95 százalékban mikro-, kis- és középvállalkozások veszik igénybe. Több mint 18 ezer mérnök és informatikus kolléga álláshelye megőrzésére kért támogatást 1100 kutatás-fejlesztésben érdekelt cég. A munkahelyteremtő bértámogatási programra több mint 21 ezer vállalat nyújtott be kérelmet. Az új munkahelyek száma meghaladhatja a 30 ezret. Schanda Tamás hangsúlyozta, a magyar gazdaság újraindítása tekintetében kiemelten szerepelnek azok a területek, amelyek működését a vírus igencsak hátrányosan érintette. A turizmus, a kreatív ipar, az egészségipar, az élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika és a közlekedés azok az ágazatok, amelyek a többletforrások jelentős részét kapják a következő években, beruházási, infrastruktúra-fejlesztési és adócsökkentési támogatásként. Más ágazatokat is kiemelten fognak támogatni, mert a hitel-, tőke- és garanciaprogramokkal a teljes vállalati szektor likviditását kívánják biztosítani. Különféle tőkeprogramokkal és szabályozással megvédik a hazai tulajdont, a nemzet motorját jelentő vállalkozásokat, mert azt gondolják, hogy a stratégiai ágazatokban működő magyar cégeknek továbbra is magyar tulajdonban kell működniük, szögezte le. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően hazánkban nem kellett leállítani az egész gazdaságot. A megye és a város vezetői is azon dolgoznak, hogy minden segítséget megadjanak a helyi vállalkozások működőképességének fenntartásához, hogy azok folyamatosan tudjanak munkát adni az embereknek. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt mondta, valóban nehezebb időszakot élünk a koronavírus-járvány okozta gazdasági világválság miatt, de lokálpatrióta összefogással, a cégek támogatásával és a magyar kormány segítségével gyorsan úrrá lehetünk a helyzeten. Folytatódhat a város fejlesztése, melynek részeként valósították meg az inkubátorház bővítésének harmadik ütemét. A beruházásra 317 millió forint európai uniós pályázati forrást, valamint 3 millió forint önkormányzati önerőt költöttek. Egy 730 és egy 870 négyzetméteres gyártócsarnokot építettek, 1622 négyzetméteres összterülettel. Oláh Gábor, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója jelentette készre az iparfejlesztési beruházást, amellyel a város az 50 főt foglalkoztató Soulum Factory Kft.-nek nyújt inkubációs szolgáltatást. A tavaly megközelítőleg 1,5 milliárd forinti árbevételt elérő helyi vállalkozás rétegelt és tömör parkettát gyárt tölgyfából. Megrendeléstől függően 10–20 ezer négyzetmétert havonta. Termékeik 90 százalékát a világ különböző országaiba exportálják, mondta el Puskás Csaba ügyvezető.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Templomfelújítás és valódi orgona

Épül az állványzat a nagytemplom körül

172 millió forintos ráfordítással megújul a Mária Magdolna-plébániatemplom. A beruházás a Modern Városok Program keretében valósul meg. A templom egy további projekt részeként orgonát is kap. Az épület felállványozása megkezdődött, a szakemberek pedig elkezdték a munkához szükséges előzetes felméréseket.

– pet –

A rekonstrukció részleteiről a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót az érintettek. Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen felidézte, hogy a Modern Városok Program részeként a belvárosban már megújult a plébániahivatal, továbbá a kvártélyház és a levéltár épülete. A nagytemplom szomszédságában pedig jó ütemben halad a Göcseji Múzeum rekonstrukciója, illetve új múzeumi szárnyként a Mindszentyneum építése. A Mária Magdolna-plébániatemplom 172 millió forintból szépül meg. Külön öröm, hogy további 162 millió forintból végre igazi orgona is kerülhet a templomba. Mondhatjuk, hogy ez már több mint egy évszázada jogos igénye a híveknek és a városlakóknak. Egy régi álom válik ezzel valóra. Vigh László országgyűlési képviselő hozzátette: fontos, hogy megőrizzük mindazokat az értékeket, amiket elődeink ránk hagytak. Így van ez Zalaegerszeg nagytemplomával is, mely 50 méteres magasságával a város legnagyobb középülete. A műemlékek felújítása nem könnyű feladat, hiszen a korábbi építészeti megoldásokra oda kell figyelni, és a korabeli anyagok pótlása, helyettesítése is sokszor kihívás elé állítja a tervezőket és a kivitelezőket. Szerencsére azonban sikerült tapasztalt szakembereket találni a mostani munkához. A városrész önkormányzati képviselője, dr. Káldi Dávid örömét fejezte ki mind a felújítás iránt, mind pedig amiatt, hogy egy igazi orgonával gazdagodik a templom. Ahogy fogalmazott: sokaknak megfelel a digitális orgona hangja is, ám a vájt fülűek már régóta vágynak arra, hogy egy valódi hangszer szólaljon meg a templomban.
A Mária Magdolna-plébániatemplom felújítása 1998-ban már elkezdődött. Mint azt Stróber László apátplébános elmondta: akkor 220 millió forintos szerződést kötöttek a Műemlékvédelmi Hivatallal. Az összegből 2002-ig 46 millió forint érkezett meg a templom fejlesztésére, további pénzt azonban nem kaptak. A rekonstrukció így nem a terveknek megfelelően haladt, egy jó része nem is valósulhatott meg. Bár az örömteli, hogy a templom előtt elhaladó többsávos utat sikerült akkor megszüntetni, hiszen a rezgés sok kárt okozott az épületen. A mostani korszerűsítés részint a korábban elmaradt felújítások pótlása, de az azóta keletkezett hibákat is javítják.A munkálatok végeztével még nagyobb szépségében bontakozhat ki a hívek és a járókelők előtt is a templom épülete – fogalmazott az apátplébános. A fal sárga színe marad, ám valamivel halványabb árnyalatot kap. A rekonstrukció során a festésen túl, vakolat- és lábazatjavításra kerül sor, de megújulnak a homlokzatdíszek, épületszobrok is. Továbbá több helyen kicserélik a nyílászárókat és szellőzőrácsokat. A projekt részeként járdafelújításra, parkosításra, a külső támfalak, lépcsősorok korszerűsítésére, szükség szerinti bontására is sor kerül. Az orgonával kapcsolatban elhangzott: 1998 tavasza óta a zalaegerszegi Mária Magdolna-plébániatemplom karzatán digitális orgona van, mely azonban nem méltó a műemléki értékkel rendelkező épülethez. Az igazi hangszer beszerzését egy tudományos dolgozat elkészítése előzte meg, melyet a hangszer diszpozíciójának tervezésével együtt Hajdók Judit orgonaművész és -tervező készített. Az orgona elsősorban liturgikus célokat szolgál majd, ám hangversenyorgonának is alkalmas lesz. A kétmanuálos, 38 szólóregiszteres és 3 segédregiszteres, mechanikus csúszkaládás orgona minden orgonista által könnyen kezelhető hangszer lesz, telt és gazdag hangszínvilággal. Carl Hesse bécsi mesterre jellemző finom intonációval. A megközelítőleg 7,7 méter magas, 4,4 méter széles építmény úgy foglalja majd el a karzat középső részét, hogy közben sehol nem „feszül be” a térbe. A hangszert a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra készíti. A templom külső felújítása várhatóan 2021 elejére készül el, az orgona beépítése majd csak ezt követően veszi kezdetét.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Vezetőváltás a Göcseji Múzeumban

Kaján Imre igazgató nyugdíjba vonulása miatt 2020 júliusától az intézmény megbízott igazgatója dr. Kostyál László művészettörténész, megbízott igazgató helyettes pedig Havasi Bálint régész-geoinformatikus.

 

 

 

 

 

vissza az elejére