Faipari vállalkozás költözött be | Templomfelújítás és valódi orgona | Vezetőváltás a Göcseji Múzeumban |
Faipari vállalkozás költözött be
Átadták a két új csarnokot az inkubátorházban
Zalaegerszeg újabb eredménnyel büszkélkedhet, jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese az inkubátorház két új csarnoképületének átadásán. A parlamenti és stratégiai államtitkár úgy fogalmazott, az ipari park bővítése azt jelzi, hogy egyre több magyar vállalkozás méretteti meg magát mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Erősödnek, és keresik a megfelelő infrastrukturális környezetet, ahol működésüket kiteljesíthetik.
– AL –
Schanda Tamás azzal folytatta, hogy a koronavírus-járvány az
elmúlt tíz év eredményeit sodorta veszélybe. Olyan válsággal kellett szembe
nézni, amely felforgatta eddigi életmódunkat, és amely egyaránt nagy veszélyt
jelent Magyarország és a világ gazdaságára. Mint mondta, a kormány olyan
történelmi gazdaságvédelmi akciótervet dolgozott ki, amely a magyar GDP közel 20
százalékát csoportosítja át a munkahelyek megvédése és újak létrehozása
érdekében. Ennek részeként csökkentették az adó- és a tb-járulékokat, segítséget
nyújtottak a katásoknak, felfüggesztették a magánszemélyek és a cégek
bankhiteleinek törlesztését. A második ütemben munkahelyvédelmi,
munkahelyteremtő és beruházásösztönző programokat indítottak el.
Munkahelyvédelmi bértámogatást eddig több mint 16 ezer vállalat igényelt,
amelynek köszönhetően 195 ezer munkavállaló álláshelyét tudják megtartani. A
segítséget 95 százalékban mikro-, kis- és középvállalkozások veszik igénybe.
Több mint 18 ezer mérnök és informatikus kolléga álláshelye megőrzésére kért
támogatást 1100 kutatás-fejlesztésben érdekelt cég. A munkahelyteremtő
bértámogatási programra több mint 21 ezer vállalat nyújtott be kérelmet. Az új
munkahelyek száma meghaladhatja a 30 ezret. Schanda Tamás
hangsúlyozta, a magyar gazdaság újraindítása tekintetében kiemelten szerepelnek
azok a területek, amelyek működését a vírus igencsak hátrányosan érintette. A
turizmus, a kreatív ipar, az egészségipar, az élelmiszeripar, mezőgazdaság,
építőipar, logisztika és a közlekedés azok az ágazatok, amelyek a
többletforrások jelentős részét kapják a következő években, beruházási,
infrastruktúra-fejlesztési és adócsökkentési támogatásként. Más ágazatokat is
kiemelten fognak támogatni, mert a hitel-, tőke- és garanciaprogramokkal a
teljes vállalati szektor likviditását kívánják biztosítani. Különféle
tőkeprogramokkal és szabályozással megvédik a hazai tulajdont, a nemzet motorját
jelentő vállalkozásokat, mert azt gondolják, hogy a stratégiai ágazatokban
működő magyar cégeknek továbbra is magyar tulajdonban kell működniük, szögezte
le. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról
beszélt, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően hazánkban
nem kellett leállítani az egész gazdaságot. A megye és a város vezetői is azon
dolgoznak, hogy minden segítséget megadjanak a helyi vállalkozások
működőképességének fenntartásához, hogy azok folyamatosan tudjanak munkát adni
az embereknek. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt
mondta, valóban nehezebb időszakot élünk a koronavírus-járvány okozta gazdasági
világválság miatt, de lokálpatrióta összefogással, a cégek támogatásával és a
magyar kormány segítségével gyorsan úrrá lehetünk a helyzeten. Folytatódhat a
város fejlesztése, melynek részeként valósították meg az inkubátorház
bővítésének harmadik ütemét. A beruházásra 317 millió forint európai uniós
pályázati forrást, valamint 3 millió forint önkormányzati önerőt költöttek. Egy
730 és egy 870 négyzetméteres gyártócsarnokot építettek, 1622 négyzetméteres
összterülettel. Oláh Gábor, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.
vezérigazgatója jelentette készre az iparfejlesztési beruházást, amellyel a
város az 50 főt foglalkoztató Soulum Factory Kft.-nek nyújt inkubációs
szolgáltatást. A tavaly megközelítőleg 1,5 milliárd forinti árbevételt elérő
helyi vállalkozás rétegelt és tömör parkettát gyárt tölgyfából. Megrendeléstől
függően 10–20 ezer négyzetmétert havonta. Termékeik 90 százalékát a világ
különböző országaiba exportálják, mondta el Puskás Csaba ügyvezető.
Templomfelújítás és valódi orgona
Épül az állványzat a nagytemplom körül
172 millió forintos ráfordítással megújul a Mária Magdolna-plébániatemplom. A beruházás a Modern Városok Program keretében valósul meg. A templom egy további projekt részeként orgonát is kap. Az épület felállványozása megkezdődött, a szakemberek pedig elkezdték a munkához szükséges előzetes felméréseket.
– pet –
A rekonstrukció részleteiről a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót az
érintettek. Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen felidézte,
hogy a Modern Városok Program részeként a belvárosban már megújult a
plébániahivatal, továbbá a kvártélyház és a levéltár épülete. A nagytemplom
szomszédságában pedig jó ütemben halad a Göcseji Múzeum rekonstrukciója, illetve
új múzeumi szárnyként a Mindszentyneum építése. A Mária Magdolna-plébániatemplom
172 millió forintból szépül meg. Külön öröm, hogy további 162 millió forintból
végre igazi orgona is kerülhet a templomba. Mondhatjuk, hogy ez már több mint
egy évszázada jogos igénye a híveknek és a városlakóknak. Egy régi álom válik
ezzel valóra. Vigh László országgyűlési képviselő hozzátette:
fontos, hogy megőrizzük mindazokat az értékeket, amiket elődeink ránk hagytak.
Így van ez Zalaegerszeg nagytemplomával is, mely 50 méteres magasságával a város
legnagyobb középülete. A műemlékek felújítása nem könnyű feladat, hiszen a
korábbi építészeti megoldásokra oda kell figyelni, és a korabeli anyagok pótlása,
helyettesítése is sokszor kihívás elé állítja a tervezőket és a kivitelezőket.
Szerencsére azonban sikerült tapasztalt szakembereket találni a mostani
munkához. A városrész önkormányzati képviselője, dr. Káldi Dávid
örömét fejezte ki mind a felújítás iránt, mind pedig amiatt, hogy egy igazi
orgonával gazdagodik a templom. Ahogy fogalmazott: sokaknak megfelel a digitális
orgona hangja is, ám a vájt fülűek már régóta vágynak arra, hogy egy valódi
hangszer szólaljon meg a templomban.
A
Mária Magdolna-plébániatemplom felújítása 1998-ban már elkezdődött.
Mint azt Stróber László apátplébános elmondta: akkor 220 millió
forintos szerződést kötöttek a Műemlékvédelmi Hivatallal. Az összegből 2002-ig
46 millió forint érkezett meg a templom fejlesztésére, további pénzt azonban nem
kaptak. A rekonstrukció így nem a terveknek megfelelően haladt, egy jó része nem
is valósulhatott meg. Bár az örömteli, hogy a templom előtt elhaladó többsávos
utat sikerült akkor megszüntetni, hiszen a rezgés sok kárt okozott az épületen.
A mostani korszerűsítés részint a korábban elmaradt felújítások pótlása, de az
azóta keletkezett hibákat is javítják.A munkálatok végeztével még nagyobb
szépségében bontakozhat ki a hívek és a járókelők előtt is a templom épülete –
fogalmazott az apátplébános. A fal sárga színe marad, ám valamivel halványabb
árnyalatot kap. A rekonstrukció során a festésen túl, vakolat- és
lábazatjavításra kerül sor, de megújulnak a homlokzatdíszek, épületszobrok is.
Továbbá több helyen kicserélik a nyílászárókat és szellőzőrácsokat. A projekt
részeként járdafelújításra, parkosításra, a külső támfalak, lépcsősorok
korszerűsítésére, szükség szerinti bontására is sor kerül. Az orgonával
kapcsolatban elhangzott: 1998 tavasza óta a zalaegerszegi Mária Magdolna-plébániatemplom
karzatán digitális orgona van, mely azonban nem méltó a műemléki értékkel
rendelkező épülethez. Az igazi hangszer beszerzését egy tudományos dolgozat
elkészítése előzte meg, melyet a hangszer diszpozíciójának tervezésével együtt
Hajdók Judit orgonaművész és -tervező készített. Az orgona
elsősorban liturgikus célokat szolgál majd, ám hangversenyorgonának is alkalmas
lesz. A kétmanuálos, 38 szólóregiszteres és 3 segédregiszteres, mechanikus
csúszkaládás orgona minden orgonista által könnyen kezelhető hangszer lesz, telt
és gazdag hangszínvilággal. Carl Hesse bécsi mesterre jellemző
finom intonációval. A megközelítőleg 7,7 méter magas, 4,4 méter széles építmény
úgy foglalja majd el a karzat középső részét, hogy közben sehol nem „feszül be”
a térbe. A hangszert a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra készíti. A templom külső
felújítása várhatóan 2021 elejére készül el, az orgona beépítése majd csak ezt
követően veszi kezdetét.