ZalaegerSzögek és más nézőpontok

Rendhagyó és szubjektív séta a belvárosban

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

– ZM –

Ezek a – társadalmi és vizuális kommunikációhoz kacsolódó – kérdések vetődtek fel a legutóbbi belvárosi sétán, melyet a Zalaegerszegi Tourinform-iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület felkérésére lapunk munkatársa, Pánczél Petra vezetett, úgyis mint a KulTour-Vidék blog működtetője. A sétán a templomtorony volt az irányadó, mint korabeli igazodási pont. A találkozóra a buszpályaudvaron került sor, melyet 1965-ben adtak át, és mint többek között elhangzott, a tető jellegzetessége miatt indult innen a séta. A deformált négyszögletes betonelemek oldalról háromszögnek látszanak, és ez a „háromszögesség” végig jelen van az autóbusz-állomáson. Érdekes rajzolatokat, geometrikus mintákat adva ki a környező házakkal.
Elhanyagoltsága miatt kritikát kapott a volt Centrum és Domus áruházak közötti függőfolyosó alatti lépcsősor, mely elcsúfítja az egész konstrukciót. Holott mindkettő jó adottságú épület, amolyan „átjáróház” jelleggel; összekötve a Kovács Károly teret a Kossuth utcával. Az épületek most kevéssé töltik be ezt a szerepüket. A Domussal kapcsolatban elhangzott: egy jellgezetesen minimalista épület is lehetne. Karakterét az üveg határozza meg, ám ennek lényege a keleti áruház igénytelen kirakata miatt elvész. Az egésznek jó hangulatot, új funkciót lehetne adni. A belvárosi séta a Deák téren folytatódott, amely az eklektika szimbóluma: barokk, modern, posztmodern elemekkel. Historizáló kandeláberek, térkövek, csigavonalú karfával rendelkező padok láthatók itt, melyek egy kis történelmi hangulatot varázsolnak a helynek. Az idelátogatók általában mindig a bíróság épületére, vagy Deák Ferenc szobrára fókuszálnak. Sok ilyen fotó látható a térről. A séta vezetője ezért a hallgatóságnak itt azt a játékos feladatot adta, hogy készítsenek olyan fotót, ami valami más perspektívából mutatja be a teret.
Az útvonal része volt a Göcsej Üzletház is. A vezető szerint az épület nem egy sikersztori: a szűk tér és a parkolási gondok biztos, hogy szerepet játszottak abban, hogy nem vált be belvárosi plázának. Ugyanakkor a Kvártélyház szépen tükröződik benne (ez célja is volt anno a tervezőnek), sőt a műemléki épület továbbra is uralja ezt a tömböt, annyira, hogy az üzletház „létezése” háttérbe szorult. Nem látszik jól a bejárata, nincs meg a nagyobb áruházakra jellemző felvezető/bevezető tér és tágasságérzés, kicsit zárt a struktúrája, ami kommunikációs szempontból hátrány egy áruháznál. A következő állomás az Eötvös köz (Millennium tér) és Borbély György köz volt, ami egyrészt a Pedro melletti pici „sikátor” miatt érdekes helyszín. Macskaköves út, kandeláber, régi ablak (ez utóbbit sajnos épp befalazták) adja itt a hangulatot. De a civil kezdeményezés szimbolikus helyszíne is a Millennium tér: itt került felállításra Fischer György Országépítő szobra. A Millenniumra kiírt szoborpályázaton annak idején a képzőművészeti lektorátus Fischer művét javasolta nyertesnek, az önkormányzat viszont a Seres–Szórádi alkotópáros István-szobrának felállítását fogadta el, amely Csácsba került. Emiatt a 2000-es évek elején összefogás és gyűjtés indult Fischer „Istvánjáért”, ami végül 2002-ben a Millennium térre kerülhetett. Végül a Kerámia utcát is meglátogatták az érdeklődők. Ez egy csendes negyed, új lakóparkkal, két gyár (a Color és a kerámia- és kályhagyár) lebontása után. A templomtorony helyett a tűzoltótorony kerül itt már a képbe. A hely azonban egyelőre átmeneti, képlékeny állapotban van. Kissé kopár. Még nem tudni, milyen lesz a végső formája. Az jó, hogy utak nyíltak, sétány vezet a Vizslapark és a Rákóczi út felé, hiszen ezzel átjárhatóbb lesz a belváros. Az efféle nyitás pedig egyfajta pozitív kommunikáció.

vissza az elejére

Helyi értékek egy füzetben

Megjelent az értékes zalaegerszeg kötet

Zalaegerszeg helyi értéktárában lévő elemeket gyűjti csokorba az a kiadvány, melyet a minap mutattak be a városházán. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a megyeszékhelyi Tourinform-iroda által megjelentetett kötet célja a város természeti értékeinek, épített örökségének, vagy más objektumainak, jelenségeinek népszerűsítése. Erősítve ezzel a helyi identitást.

– pet –

Az Értékes Zalaegerszeg című kötet bemutatóján Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen elmondta: mind a Tourinform-iroda, mind pedig a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület komoly szakmai munkát végez a városban. Az egyesület – mely tömöríti a helyi turisztikai élet szereplőit – fontos konzultációs szerepet is betölt a városvezetés és az idegenforgalmi ágazat között. Az új kiadvány 34 helyi értéket mutat be az olvasóknak, ezek már mind bekerültek a város helyi értéktárába. Remélhetőleg a most folyó beruházások (alsóerdei szabadidős központ, múzeumfejlesztés, Mindszentyneum) végeztével egy komplex turisztikai kínálattal jelentkezhet Zalaegerszeg az utazni vágyók felé. Varga Csaba, a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület elnöke hozzátette: az idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozók számára létkérdés, hogy a turisták minél nagyobb számban és minél hosszabb ideig a városban maradjanak. Ezért is fontos összegyűjteni az itt található értékeket, hogy aztán tudjanak mit ajánlani a turisták számára. Az egyesület már 2016-ban célul tűzte ki a helyi értéktár bővítését. Hiszen Zalaegerszeg olyan település, ami megannyi szépséget és élményt rejt; ezekre pedig kincsként gondolunk – hangzott el. Egy-egy nevezetesség jelöléssel, és egy szakmai zsűri döntését követően kerülhet a helyi értéktárba. Bárki – magánszemély, egyesület, cég, intézmény – jelölhet. Ha a bizottság valóban értékesnek találja a javasolt elemet, az később a megyei vagy országos értéktárba is bekerülhet, sőt – a piramis csúcsára érve – akár hungarikummá is válhat. A város helyi értéktárának jelenleg 34 eleme van (többek között az Arany Bárány Szálló, az Azáleás-völgy, a Csácsbozsoki arborétum, a skanzen, a Tv-torony, de a vasútállomás épülete, a Gébárti-tó, vagy Németh János munkássága, Mányoki Attila úszó és a termálfürdő is bekerült az értékek közé), ezek találhatók meg a friss kiadványban. A szám pedig bővíthető, hiszen bárki bármikor tehet javaslatot. A Tourinform-iroda vezetője, Tuboly Andrea elmondta: a jelölést követően komoly adminisztrációs munkát végeznek az iroda munkatársai azért, hogy egy-egy látványosság vagy nevezetes épület az Értéktár Bizottság elé kerüljön. Az ajánlásokról ugyanis fotókat, videókat, leírásokat kell készíteni. A Tourinform-iroda a turisztikai egyesület alapító tagjaként és munkaszervezeteként végzi ezt a munkát, immár 2016 óta. Az induló évben a város TOP15 látnivalója került be a városi értéktárba. A mostani kiadvány (melynek megjelenését az önkormányzat és a Nemzeti Együttműködési Alap is támogatta) az azóta eltelt időről is tanúskodik, hiszen az értéktár minden évben új elemekkel bővült. A színes, fotókkal illusztrált brosúra így negyven oldalon mutatja be a 34 helyi értéket. A leírásokat Tódor Tamás marketingreferens, az iroda munkatársa készítette, de a kötet összeállításában az egész tourinformos csapat részt vett. A füzet kétezer példányban jelent meg, és a könyvtárakban, valamint a Tourinform-irodában is elérhető.
 

vissza az elejére