Kapocs a termelők és a fogyasztók között

Lerakták az új kézműves piac és tudásközpont alapkövét

Több mint ötven helyi termelő számára biztosít majd árusítóhelyet az az új kézműves piac, melynek alapkövét péntek délelőtt helyezték el ünnepélyes keretek között a zalaegerszegi Piac téren. Az eseményen részt vett dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár is.

– pet –

A következő másfél évben felépülő Helyi Termelői és Kézműves Piac, és az ehhez kapcsolódó Göcseji Tudásközpont két TOP-pályázatnak és egy ezeket kiegészítő kormányzati támogatásnak köszönhetően valósulhat meg. A beruházás összköltsége 718 millió forint, melyből közel 283 millió forintot a piac infrastrukturális hátterének kialakítására, 435 millió forintot pedig a tudásközpont létesítésére fordíthat a város a pályázatok jóvoltából – hangzott el az alapkőletételen. Az egybegyűlteket Böjte Sándor Zsolt, a belvárosi körzet önkormányzati képviselője köszöntötte, hangsúlyozva: régi vágya már Zalaegerszegnek, hogy a helyi vállalkozásokra, kistermelőkre alapozva létrejöjjön egy egészséges élelmiszereket és termékeket árusító kézműves piac. Az új közösségi színtér az eddigi piac területén (a jelenlegi beépítetlen részen) valósul meg azzal a céllal, hogy helyi árut adjon a helyi lakosoknak, illetve az ide látogató turistáknak.  Balaicz Zoltán polgármester a meghívottakat üdvözölve elmondta: az utóbbi években felértékelődött a megbízható és egészséges portékákat felsorakoztató termelői piacok szerepe. Ezért is fogott bele a város a mostani a projektbe. Az új épületrészben azonban nemcsak vásárolni és kóstolni lehet majd, hanem a régi tudás elsajátítására is lesz mód. Bemutatásra kerül ugyanis az egykori göcseji parasztgazdálkodás és kézművesség, az érdeklődők pedig különféle képzéseken is részt vehetnek. Az egészséges táplálkozásra, a fenntartható gazdálkodásra és a helyi termékek kulcsfontosságú szerepére hívta fel a figyelmet Vigh László országgyűlési képviselő is. Mint fogalmazott: ahogy István király azt kérte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, úgy jó lenne, ha minden tíz falunak lenne egy termelői piaca is. Óriási szükség van ugyanis a friss, helyi terményekből készült árucikkekre és az ezek megtermeléséhez, elkészítéséhez szükséges tudás átörökítésére. Az új létesítményről és annak belső elrendezéséről a projekt polgármesteri tanácsadója, Tolvaj Márta szólt. Kiemelte: az eddigi hagyományokkal szemben (melyek szerint a kereslet és a kínálat találkozási pontjai a piacok) egy új koncepciót dolgoztak ki. Ez a kézműves piac azért nyújt majd többet a megszokottakhoz képest, mert egy tudásközpont is létesül benne. Így nemcsak árucserére kerülhet sor, hanem képzésekre, tanfolyamokra, mesterségbemutatókra is. Vagyis az új komplexum élteti és átörökíti a göcseji parasztgazdálkodás évszázados hagyományait. Szeretnék, ha a piac úgy működne, mint egy régi magtár: a helyi termelők és kézművesek ide „hordják össze” portékáikat és tudásukat – fogalmazott. Az épületegyüttes egyik földszinti részén szövetkezeti bolt, üzletek és külső árusítórészek kapnak helyet. Ezenkívül fedett piac, közösségi tér, bisztró is kerül a komplexumba. A Göcseji Tudásközpont keretében pedig többek között a gyógynövényekkel, a gombák feldolgozásával, a lekvárfőzéssel, a savanyítás technikáival és a zöldségek-gyümölcsök otthoni termesztésével is meg lehet ismerkedni. De a nagyobb ünnepekkor hagyományos ételeket, menüsorokat is összeállíthatnak a látogatók az egyes foglalkozásokon. Az eseményen részt vevő dr. Feldman Zsolt államtitkár elmondta: az új piac feladata az, hogy kapocs legyen a térség termelői és a városlakók között. De, mint a lokális értékeket bemutató közösségi hely, idegenforgalmi szempontból is fontos helyszínné válhat. Teret teremt a fogyasztók és a termelők/gazdálkodók között. A környéken volt már ilyen jellegű kezdeményezés; jelenleg tíz termelői piac működik Zala megyében. Hozzátette: a hasonló projektek finanszírozását a szaktárca is fontosnak tartja. Újraindítják azt a pályázati rendszert, mely a tízezer fő alatti települések számára nyújt pénzügyi támogatást termelői piacok létrehozására.

vissza az elejére

Gyakorolhatók a műtéti beavatkozások

Átadták a Zala Megyei Szent Rafael Kórház skill-laborját, ahol valósághű körülmények között oktathatók illetve sajátíthatók el a diagnosztikus, a terápiás és az életmentő beavatkozások. Mindez kockázatmentesen az élethű modelleknek és a korszerű eszközöknek köszönhetően.

– AL –

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem országos skill-laborhálózatot hoznak létre. A 8 milliárd forint költségvetésű projektben a három egyetem mellett 16 megyei oktatókórházban alakítanak ki skill-labort. Ezek egyike Zalaegerszegen, a megyei kórház rendelőintézetének negyedik emeletén kapott helyet 150 négyzetméteren. A skill-labor olyan szimulációs eszközökkel felszerelt egység, ahol az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az orvostanhallgatók és a leendő ápolók tét nélkül gyakorolhatják be az egyes beavatkozásokat. Élethű modelleken szerezhetnek klinikai és technikai jártasságot, felkészülve a betegekkel végzendő munkájukra. A július végi adatok szerint eddig több mint 15 ezren, közülük kétezren a megyei Szent Rafael Kórházban. Az átadási ünnepségen dr. Halász Gabriella, a megyei kórház főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a skill-labor szerepe nemcsak a gyakorlati készségek elsajátításában rejlik, hanem a humán erőforrás további biztosításában is. A fiatal orvosok és ápolók képzésére ezért kívánnak nagyobb hangsúlyt fektetni. Fontos, hogy elméleti tudásuk mellett gyakorlati jártasságra is szert tegyenek, amely szakmai szocializációjukat segíti elő.  A Zala megyei kórház a Pécsi Tudományegyetem oktatókórházaként vehetett részt a projektben. Dr. Reneki Szilárd, a PTE Szimulációs Oktatási Központjának igazgatója eredményes munkát kívánva további együttműködést ajánlott fel, majd dr. Horváth Kitti, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projekt-szakmai vezetője tartott előadást. Ezt követően a jelenlévők megtekintették a skill-labort, melynek munkáját dr. Oroszlánné Pilipár Krisztina oktatási-ápolási igazgatóhelyettes irányítja. Orvos-szakmai koordinátora dr. Riba Ádám. A kardiológus rezidens érdeklődésünkre elmondta, szinte valamennyi orvosi beavatkozás szimulálására (az intubálástól kezdve a laparoszkópos eljárásokig), ezen belül is főként a manuális készségek fejlesztésére alkalmas a skill-labor korszerű eszközparkja. A sürgősségi betegfogadón, a műtőn, az intenzív ágyakkal felszerelt kórtermen át egy teljes betegutat is figyelemmel lehet kísérni. Nemcsak az orvosi beavatkozásokat, de az ápolási teendőket is biztonságos körülmények között lehet begyakorolni. Minderről közben felvétel is készül, amit aztán kielemezhetnek a hallgatók, illetve az oktatók.

vissza az elejére

Tornaterem épül a Dózsa-iskolában

A tornaterem az igazán inspiráló helyszín a gyerekek számára, fogalmazott a sportért felelős államtitkár a Dózsa György Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola C+ típusú tornatermének alapkőletételén. A beruházás a Köznevelési Infrastruktúra-fejlesztési Program keretében valósul meg 1,25 milliárd forintból.

– Antal Lívia –

Dr. Szabó Tünde azt mondta, hogy a gyerekek, a fiatalság jövője a legfontosabb, amelyről a jelen kihívásai közepette sem szabad megfeledkezni. A magyar kormány éppen ezért tekint immár tíz éve stratégiai ágazatként a sportra, melynek nincs olyan területe, ahol ne valósítana meg fejlesztéseket. A cél egyértelmű: váljon a rendszeres testmozgás a mostani iskolások és az utánuk következő nemzedékek életének szerves és szeretett részévé. A kormány a mindennapi testnevelés bevezetésével ezt helyezte előtérbe, majd a tornatermek felújításával, valamint újak építésével a szükséges feltételeket is megteremtette. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt mondta, Zalaegerszeg a sportok városa, amely futballcsapatával és kosárlabdacsapával is nevet szerzett magának. Az eredményekhez azonban infrastruktúra is kell. A magyar kormány támogatására nemcsak a gazdaságfejlesztés, de a sport terén is számíthatnak. Ezt bizonyítja a Dózsa-iskola új tornatermének megépítése. Kajári Attila, a tankerületi központ igazgatója úgy vélekedett: olyan beruházás veszi kezdetét, amelynek gyümölcsét elsősorban az itt tanuló gyerekek, de közvetve a város lakossága is élvezi majd. A C+ típusú tornaterem a mai kor elvárásainak megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít ehhez. A 25x45 méteres küzdőtéren egyszerre három osztály számára lehet majd tornaórákat tartani.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a 9,5 milliárd forintból épülő új uszodával, a 600 millió forintból megújuló Ostoros Károly Munkacsarnokkal, valamint az 1,25 milliárd forintból létesülő Dózsa-iskola új tornatermével a város vezetése olyan forrásokat biztosít a sportélet fejlesztésére, amely országos szinten is példaértékű. A polgármester jelentősnek nevezte az oktatási intézmények felújítását szolgáló, 2014 őszén indított programot is, melynek a Dózsa-iskola is részese lehetett. A 324 millió forintba kerülő rekonstrukcióját idén júniusban adták át. Mint mondta, az intézmény 600 diákja számára eddig csak egy kis tornaszoba állt rendelkezésre, most pedig egy korszerű C+ tornaterem épül, amit várhatóan 2021 nyár végén, vagy ősz elején vehetnek birtokba. Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: hosszú, rögös út vezetett az álom megvalósulásáig, ezért valamenynyi dózsás nevében köszönetét fejezi ki a kormánynak, a megye és a város vezetésének.

vissza az elejére