Ismét randevúztak

Erős közösség volt az övék

Úgy tűnik, hagyomány lett az egykor volt zalaegerszegi Caolánál dolgozók találkozója. Zsinórban harmadik éve futnak össze és beszélik ki a történéseket, idézik fel a régi kedves emlékeket.

– b. k. –

Akárcsak tavaly, az idén is a botfai közösségi ház volt a találkozó helyszíne, ahol közel 80 fő vett részt. Sajnos, tavaly óta veszítettek el az élők sorából néhány kollégát, rájuk gyertyagyújtással emlékeztek.
– Nem fiatalodunk, de évről évre örülünk egymás társaságának – mondták lelkesen a szervezők, Bozó János és Molnár László. – Tavasszal kezdtük a szervezést, a bizonytalan körülmények között a vártnál kevesebben jelezték, hogy jönnek. Az elmúlt 21 évről van mit beszélni, egész nap nem fogyunk ki a témából. Csak nosztalgikus zsíros kenyér partit terveztünk, mert annak idején zsíros kenyér lila hagymával volt a főétel baráti összejöveteleken, de annyi alapanyag összejött, hogy gyorsan készítettünk egy kis lecsót is. Van egy céges zászlónk is, azt ilyenkor felhúzzuk. Nagyon jó volt ez a társaság, családias, nemcsak barátságok, hanem házasságok is köttettek a kollegiális kapcsolatokból.
– A termékek közül használnak-e még valamit?
– A WU sampon felejthetetlen, és most is olyan jó és megfizethető, mint egykor volt. Csak a kiszerelése változott. Az új termékeket mi már annyira nem ismerjük, Budapesten működik még a gyár.
– Év közben is tartják a kapcsolatot?
– Létrehoztunk egy közösségi oldalt, ez kapcsolattartásra és a találkozó szervezésére is jó. Megosztjuk a régi fotókat is. Esetleg kirándulásszervezés is szóba jött. A régi dolgokat nem lehet visszahozni, de emlékezni lehet a szép emlékekre. És egy olyan munkahelyre, ahova mindenki szeretett járni. Nevetve mentünk a munkába. Jövőre a találkozót talán bővítjük valamilyen játékkal, hogy még több új élményünk is legyen.

vissza az elejére

Dombormű a katyni áldozatoknak

Keszthelyre kerül németh jános új alkotása

Legutóbb márciusban, még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt találkoztunk Németh János keramikusművésszel. Akkor éppen A víz mitológiája című óriás domborművét bontották le a régi uszodaépület faláról. A művész most ismét „épít”, vagyis alkot valamit: a napokban azzal a hírrel kereste meg szerkesztőségünket, hogy hamarosan elkészül a katyni áldozatokra emlékező domborműve.

– pP –

Németh János műtermében még a kiégetés előtt vethettünk egy pillantást a már teljes egészében megformált reliefre. Az alkotó elárulta: a keszthelyi önkormányzat és a lengyel konzulátus kereste fel májusban azzal, hogy az 1940-es katyni vérengzés 80. évfordulója alkalmából készítsen egy emlékművet, mely a keszthelyi Fő tér saroképületére kerül. A II. világháború alatt sok lengyel menekült érkezett a balatoni városba, akiknek leszármazottai ma is aktív közösséget alkotnak. Innen jött az emlékmű gondolata, melynek egyik ötletgazdája az anyai ágon szintén lengyel származású Cséby Géza író (a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja) volt. Mint ismert, 1940. március 5-én tömeggyilkosság áldozatai lettek a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek. A több helyszínen elkövetett vérengzés húszezernél is több ember halálát okozta; a holttesteket titokban, tömegsírokban ásták el. 1943-ban a németek már rábukkantak az első jeltelen sírokra a Katyn közeli erdőkben (innen származik a katyni vérengzés elnevezés is). Németh János új alkotása ennek a tragikus eseménynek állít emléket. A keramikus a lengyel és magyar felirattal (1940. a lengyel golgota) ellátott relief szimbolikájáról elárulta: a domb és a fák utalnak magára a helyszínre (és az azóta parkosított temetőre), ahonnan a tömegsírok előkerültek. A kereszt alatt pedig egy lengyel katonai sapka látható. A formázással végzett a művész, most a szétdarabolás (egészben ugyanis nem lehet kemencébe tenni a művet) és a kiégetés fázisa következik. Az egyes részleteket pedig már a dombormű végleges helyszínén építi újra öszsze a művész. Hogy miként teltek a karantén alatt Németh János napjai? A tőle megszokott derűvel azt válaszolta kérdésünkre: egy szobrásznak sosincs karantén, hiszen a bezárkózás idején is a saját gondolatait valósítja meg, vagyis dolgozik. Alkotás közben amúgy is gyakran előfordul vele, hogy napokig nem megy ki még a ház elé sem, annyira elmélyed a munkában. Így a kijárási korlátozás nem viselte meg annyira, inkább egy nyugalmas időszakként tekint rá. Néhány közeli ismerőse azért néha benézett hozzá, nyáron pedig szerencsére a családja is haza tudott látogatni. Tervei és felkérései vannak a következő időszakra is, sőt szeretné, ha a régi makettjeiből egy kiállítás nyílna a jövőben.

vissza az elejére

Átadták az íveket

Szél bernadett zalaegerszegen

A Tiéd a Város Egyesület és a Zalaegerszegen működő ellenzéki pártok képviselői, – (Hartman Miklós, az egyesület elnöke, Keresztes Csaba (DK), Góra Balázs (MSZP) és Benke Richárd (Jobbik) – sajtótájékoztató keretében adták át dr. Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek azokat a konzultációs íveket, melyeket az ezzel nem egyetértő zalaegerszegiek adtak le, kitöltetlenül.

Mint elhangzott, köszönet jár azért a munkáért, amely megmutatta, hogy az ellenzéki pártok össze tudnak fogni és eredményes akciót hajtottak végre. Nagyon sok ember nem ért egyet a nemzeti konzultáció rendszerével, a feltett kérdésekkel, és bizalmatlanok annak hitelességével kapcsolatban. Szél Bernadett is megköszönte mindazoknak, akik leadták a kitöltetlen íveket ezzel kifejezve egyet nem értésüket. Mint fogalmazott, valódi konzultációra, párbeszédre van szükség, mert a mostani, kilencedik konzultáció kérdései egy álvalóságot tükröznek. Csupán propagandáról van szó, adatokra, szavazóbázisra kíváncsiak. Az országgyűlési képviselő aktuális belpolitikai kérdésekre is kitért, így a járvány miatti határzárra, mely nem vonatkozik mindenkire, hiszen diplomata-útlevéllel lehet utazni. Szólt az egészségügyi válsághelyzetről, a koronavírus okozta megbetegedések emelkedéséről. A kormánytól határozottabb lépéseket vár.

vissza az elejére

Természetfotók a Gönczi Galériában

Álomszerű képek, valósághű pillanatok

A tavalyi év legjobb természetfotóiból válogat az a tárlat, mely a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt meg a közelmúltban. A Magyar Fotóművészek Világszövetsége Természetfotó Tagozatának kiállítása több szemszögből és többféle stílusban közelít a táj szépsége, vagy éppen az állatvilág felé.

– pet –

A szervezet természetfotó tagozatának zalaegerszegi születésű vezetője, dr. Simán László (civilben Söjtör házorvosa) a kiállítást megnyitva elmondta: a kétszáz tagot számláló világszövetség kilenc ország magyar fotográfusait tömöríti. A mostani tárlatra a 2019-ben meghirdetett természetfotó-pályázat műveiből állítottak össze egy válogatást. Mint fogalmazott: a természetfotó lehet dokumentalista (valósághű), vagy művészi jellegű. Utóbbi esetben más nézőpontból közelítik meg a fotósok a témát. Nem maga a növény, állat vagy természeti jelenség számít, hanem hogy a látvány hangulata egy képpé álljon össze. A kiállításon mind a két megközelítésre láthatunk szép példákat. Csodásan elkapott pillanatok, minimalistává fehérült táj, sejtelmes, álomszerű képek, színes impressziók egyaránt fogadják a betérőt. Simán László azt is elárulta, hogy ő még általános iskolás korában kapott kedvet a fotózáshoz. Az 1970-es években, az akkori Hamburger-iskola diákjaként sokat járt ki társaival a szomszédos (landorhegyi) Nyúl-dombra, ahol rengeteg érdekes rovart és növényt látott. Mindez lenyűgözte a városi gyereket, és kedvet kapott ahhoz, hogy megörökítse a látványt. A természetfotózás amúgy is népszerű műfaj, nemcsak a profik, hanem az amatőrök körében is. A 2002-ben alakult Magyar Fotóművészek Világszövetségének is azért lett természetfotós tagozata, mert a társaság zömét ők tették ki. A tagok rendszeresen részt vehetnek különféle közös programokon; utazásokon, pályázatokon, workshopokon. Utóbbi eseményeket terepgyakorlatok és képelemzések is színesítik, hogy minél többet tanulhassanak egymástól. Simán László szerint, aki a fotózást, vagy azon belül a természetfotózást választja hobbinak, az egy egész életet kitöltő elfoglaltságot talál magának, és biztos, hogy soha nem unatkozik. A kiállítás szeptember 26-ig látogatható.

vissza az elejére

Péntek Imre és Bakonyi István

Versek és kisprózák

Péntek imre legújabb kötetei

Könyvbemutatóra várták a közönséget a József Attila Városi Tagkönyvtárba. Péntek Imre József Attila-díjas költő két új kötettel gazdagította életművét, „Csipetnyi ég” és „Megviselt papírmúzeum” címmel.

– b. k. –

A 78 éves kora ellenére is aktívan alkotó szerzőt Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte. Mint fogalmazott: Péntek Imre sokat tett le az irodalom asztalára és munkássága a bizonyíték, hogy nem született zalaegerszegiként is lehet valaki kiemelkedően lokálpatrióta – mondta a polgármester a közel 20 éve a megyeszékhelyen alkotó költőről. A késő délutáni beszélgetést Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész vezette. Felidézte a sok évig közös fehérvári életszakaszukat is. Mint kiderült, nemcsak Zalaegerszegen, hanem korábban Fehérváron is a kulturális élet meghatározó szereplője volt Péntek Imre, az ottani Árgus folyóirat főszerkesztőjeként.
– A Kilencek oszlopos tagjaként a saját útját járja. Ezen kötetek is ezt mutatják. Kiforrott életművet, újításokat. A szabadvers létrehozása és az avantgárd követése is az övé. Tragikus színektől a játékos groteszk sorokig nosztalgikus felütésben. Örkény egyperceseit juttatja eszünkbe. Versek és kisprózák – jellemezte az irodalomtörténész a „Csipetnyi ég” című kötetet, melyből nemcsak ő maga olvasott fel, hanem megzenésített idézetek is elhangzottak Cserta Gábor előadóművész közreműködésével. A „Megviselt papírmúzeum” könyvben pedig képzőművészeti alkotások ihlette sorok találhatók. A vizuális élményt fordította a szerző az irodalom és a verbalitás nyelvére. Péntek Imre többek között megjegyezte, az utóbbi átfordítás, a vizuális kaland megfejtése, különös élmény számára. A legújabb versei között pedig ott van büszkesége, mely Csernobilról szól, illetve a portréversek is napvilágot láthattak, így többek között a könyvbemutatón jelenlévő Németh János Kossuth-díjas keramikusművészről szóló is.

vissza az elejére