Átadták a zalaegerszegi bevezető szakaszt Magyar, zöld és high-tech Szigeteléssel, napelemmel Elismerés a ZTE-nek

 

Átadták a zalaegerszegi bevezető szakaszt

A leendő m76-os gyorsforgalmi úthoz csatlakozik majd

Átadták a több mint 3,7 milliárd forintos beruházásban elkészült 76-os főút kétszer kétsávos zalaegerszegi bevezető szakaszát, amely a Balatonszentgyörgynél már épülő
M76-os gyorsforgalmi úthoz fog csatlakozni.

Pántya József, Vigh László és Balaicz Zoltán a megépült új szakasz mellett.

– Antal Lívia –

Pántya József, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. útfejlesztési igazgatója elmondta, a beruházást megelőzően az érintett szakasz egy- plusz kétsávos illetve kétszer egysávos volt, amit kétszer kétsávossá építettek át. A kivitelezés Alsónemesapáti járműosztályozós csomópontjától indult, majd Pethőhenye közigazgatási területét érintve elérte Zalaegerszeg zártkerti területét, ahol az új szakaszt becsatlakoztatták a már meglévő kétszer kétsávos útba. A korábbi négy szintbeli csatlakozásból hármat megszüntettek a biztonságos közlekedés érdekében. A kétszer kétsávossá bővített főúttal párhuzamosan több mint egy kilométeres szervizutat is építettek, ami az alsóbbrendű mellékirányi forgalmat szolgálja ki. Ez az útpálya alatt is átvezet, földúttal és vadjáróval kombinálva. A megyeszékhely zártkerti területeit megközelítendően az áthelyezett buszöblöknél gyalogos-aluljárókat létesítettek mindkét oldalon. A domborzati viszonyok miatt 440 méter cölöptámfalat építettek, szintén mindkét oldalon, amivel a főút melletti természeti környezetet is meg akarták óvni. A 2018 februárjában indult projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízása alapján több mint 3,7 milliárd forintos hazai forrásból valósult meg 2020 szeptemberére. Pántya József elmondta továbbá, hogy várhatóan októberben adják át az M76-os gyorsforgalmi út az M7-es autópálya holládi leágazójától Balatonszentgyörgyig megépült 5,6 kilométeres szakaszát. A Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta közötti 3 kilométeres új nyomvonal előreláthatólag 2022 tavaszára készül el. Összetett a feladat, hiszen ezen a rövid szakaszon 11 hidat kell megépíteni. Az útfejlesztési igazgató közölte, hogy az M76-os gyorsforgalmi út Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti 44 kilométeres szakaszának építési engedélyei októberre várhatóak. Készülnek a kiviteli tervek is, így vélhetően 2021 tavaszán már kiírhatják a kivitelezői közbeszerzési pályázatokat az útépítés szakaszos elkezdéséhez.Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt emelte ki, hogy a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő leendő M76-os gyorsforgalmi út a ZalaZONE Járműipari Tesztpályához kapcsolódva tesztútként is üzemel majd az elektromos, valamint az 5G technológián kommunikáló autonóm járművek vizsgálatához. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a Modern Városok Program keretében épülő M76-os kétszer kétsávos gyorsforgalmi út a meglévő autópálya-hálózatba köti be a várost. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése szorosan illeszkedik a zalai megyeszékhely elmúlt években elindított gazdaságfejlesztési stratégiájához, amelynek már látható eredményei vannak. Mint mondta, a sármelléki repülőtér és a főváros elérése óriási logisztikai előny lesz a város számára. Az M76-os mellett másik irányba is tekintenek, hiszen azon is dolgoznak, hogy Zalaegerszegnek Körmend és az osztrák határ felé is legyen kétszer kétsávos gyorsforgalmi megközelítése. Az M76-os megépítendő 44 kilométeres szakaszának nyomvonala Fenékpusztától halad Zalaapáti, Nemesrádó, Misefa és Alsónemesapáti irányába, és csatlakozni fog a 76-os főút most átadott kétszer kétsávos zalaegerszegi bevezetőjéhez. A sármelléki nemzetközi repülőteret kétszer egysávos úton kötik be majd az M76-os gyorsforgalmi útra. Fenékpuszta és Sármellék között kerékpárutat is építenek a projekt keretében. Zalaapáti és Nemesrádó közötti 11 kilométeres szakaszon alakítják ki a járműipari tesztpályához kapcsolódó okosutat autópálya-paraméterekkel, rádiófrekvenciás lefedettséggel, ami a járművek nagy sebességű tesztelésére is alkalmas lesz.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Magyar, zöld és high-tech

GreenTech: Környezetvédelem és zöldgazdaság

Zalaegerszeg jó példa arra, hogyan fér meg egymás mellett a környezetvédelem, a zöldgazdaság és a versenyképesség – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter előadásában a zalai megyeszékhelyen megrendezett GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság című szakkiállításon és konferencián.

– AL –

Dr. Palkovics László kifejtette, a magyar kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében a környezetet kevésbé terhelő, versenyképes zöldgazdaság kialakítását tűzte ki célul. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazánk az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén támogatta a karbonsemlegesség elérését 2050-re az Európai Zöld Megállapodás keretében. Ez a vállalás azt jelenti, hogy az 1990-es szinthez képest mintegy 95 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Az Európai Unió 2020-ra 25 százalék csökkenést tudott elérni, míg Magyarország 33 százalékot. Ahhoz, hogy hazánk klímasemleges gazdaságú országgá váljon az évszázad közepére, mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. Ezt a pénzt a klímaszennyező cégeknek és országoknak kell megfizetni, és nem az adófizetőknek, tette hozzá.
A miniszter a klímavédelmi akcióterv intézkedései között többek között megemlítette, a háztartások napelemes áramtermelésének segítését, a hazai vizek szennyezésektől való megóvását, öntözési rendszer létrehozását, az egyszer használatos műanyagok betiltását 2021 júliusától, a műanyagipar zöld fejlesztéseinek, az elektromos járművek (busz, személyautó) beszerzésének, valamint a magyar kis- és középvállalkozások megújuló energiafelhasználásának támogatását. Kiemelte: a cél az, hogy „magyar tulajdonú, zöld és high-tech” legyen a gazdaság.A Keresztury VMK-ban megrendezett konferencia résztvevőit Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, valamint Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is köszöntötte. A közgyűlés által tavaly decemberben elfogadott Ökováros program – Zalaegerszeg a klímavédelemért című cselekvési tervről egy kisfilmet is megnézhettek a jelenlévők, illetve tájékozódhattak Bali Zoltán alpolgármester előadásából is.
Mint mondta, ez az akcióterv tartalmazza a 2030-ig szóló, a klímaváltozás káros hatásainak kivédését szolgáló intézkedéseket. Ide tartozik a városüzemelés is, amit a 21. századi okos eszközrendszerek felhasználásával, illetve a társadalmi igényeknek megfelelően kívánnak megvalósítani. A stratégiában négy fejlesztési irányt határoztak meg, amelyekhez projekteket is rendeltek. Az energiafelhasználással kapcsolatos a közintézmények energetikai felújítása, valamint a hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése. Az infokommunikáció terén a közösségi médiafelületek használatát szorgalmazzák. A lakosság számára mobil alkalmazásokat is fejlesztenek. Ezek egyikére digitálisan feltölthető lesz az Egerszeg-kártya, amit okostelefonon lehet majd felmutatni. A közösségformálás és a környezettudatosság jegyében faültetési akciókat, a gyerekek, fiatalok számára környezetvédelmi akciókat szerveznek. Továbbá konferenciákat rendeznek (mint például aznapi GreenTech). A mobilitás terén többek között a meglévő kerékpárút-hálózat bővítése a cél. A környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében azt szeretnék, hogy a zöld és az okos, innovatív gondolatok együttesen jelenjenek meg az emberek mindennapi életében, hangsúlyozta Bali Zoltán.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Dr. Káldi Dávid, Kajári Attila, Vigh László, Balaicz Zoltán,
Bali Zoltán és Kovács Éva

Szigeteléssel, napelemmel

Energetikai korszerűsítés a petőfi-iskolában

A nyílászárókat kicserélték, és már megkezdték az udvar felőli épületrész külső szigetelését a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az oktatási intézmény energetikai korszerűsítése 337 millió forintos TOP-támogatásból valósul meg, hangzott el a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, a városban működő nevelési, oktatási intézmények rekonstrukcióját szolgáló, 2014-ben elindított program részeként újulhat meg a Petőfi-iskola is. A Liszt-iskola 345 millió forintos, valamint a Dózsa-iskola 324 millió forintos felújítása idén fejeződött be. Az utóbbi intézményben nemrég megkezdődött az új tornaterem létesítése 1,2 milliárd forintból. A Petőfi-iskola közel 337 milliós felújítását is hozzáadva, mintegy 2,3 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit a négy alapfokú oktatási intézményre költöttek, illetve költenek. Hozzátette: a Petőfi-iskolára eredetileg 270 millió forintot terveztek a TOP-programban. Az időközbeni építőipari áremelkedések miatt kérelmet adtak be a Pénzügyminisztériumhoz, amely megítélte a 66 millió forint többlettámogatást. A Petőfi-iskola energetikai korszerűsítése 2021 februárjában fejeződik be. Vigh László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi vírusveszély miatt semmit ne kelljen leállítani. A gazdaság mellett ez vonatkozik a nevelési és oktatási intézményekre is. A felmérésben is arról nyilatkoztak az emberek, hogy nem akarják bezárásukat, és időkorlátot sem szeretnének a boltokban. Döntő többségük azt kérte, hogy a zárt terekben, így a bölcsődékben, az óvodákban és az iskolákban is, kötelező legyen a maszk viselése. Fontosnak nevezte, hogy a tanév hagyományosan indulhatott szeptember elsejével. A beruházások továbbra sem álltak le, ezért valósulhat meg a Petőfi-iskola felújítása is. Bali Zoltán alpolgármester azt fűzte hozzá, hogy a projekt elsősorban az iskola energetikai korszerűsítését szolgálja a nyílászárók cseréjével, a homlokzati hőszigeteléssel valamint az új kazántelep kiépítésével. A Kosztolányi úti épület lapos tetejére 50 kW teljesítményű napelemes rendszert helyeznek, ami szintén a fenntartási költségeket hivatott csökkenteni a későbbiekben. Hangsúlyozta, a tervezéstől a műszaki ellenőrzésen át a kivitelezésig tartó munkálatokat zalaegerszegi vállalkozások végzik. Tehát a projekt minden egyes forintja a helyi gazdaságot segíti. Kajári Attila tankerületi igazgató elmondta, hogy beruházásukban újult meg korábban a tornaterem öltözője, illetve bővült az iskola eszközparkja. A tankerület a rekonstrukció után udvari játszótér építését tervezi. A sajtótájékoztatón dr. Káldi Dávid önkormányzati képviselő és Kovács Éva intézményvezető is köszönetet mondott a beruházásáért. A felújítás ellenére zavartalanul folyik az oktatás az iskolában, amelynek Petőfi úti épületszárnya belülről már a megújult formáját mutatja.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Elismerés a ZTE-nek

Ünnepi ülést tartott a megyei közgyűlés

Ünnepi megyegyűlést tartott a Zala Megyei Közgyűlés, ahol dr. Pál Attila megyegyűlési elnök köszöntője után dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet.

A kitüntetések átadásának sora Zala megye díszpolgári címével kezdődött, idén dr. Sipos Gyula megyei rendőrfőkapitány részesült ebben az elismerésben. Zala Megye Sportjáért kitüntetést kapott a 100 évvel ezelőtt, 1920-ban alapított Zalaegerszegi Torna Egylet, vagyis a ZTE. Mivel az elmúlt 100 évben számos változáson ment át a szervezet, és több szakosztályra és gazdasági társaságra bomlott szét, ugyanakkor a mai napig a város egyik legfontosabb imázsértékét képviseli, ezért Balaicz Zoltán polgármester, a sportágak képviseletében pedig Bodrogi Csaba vette át a kitüntetést a város közössége és a ZTE mindenkori elnökei, szakosztályvezetői, edzői, sportolói, támogatói és szurkolói nevében. Ugyancsak kitüntetésben részesült a 70 éves Gellei Imre, valamint a 60 éves Zalavíz Zrt.

 

 

 

 

 

vissza az elejére