Címlap

Mikus Áron

Pálmalevelek, virágok, féloszlopok

Restaurálják a múzeumépület homlokzati díszeit

A Göcseji Múzeum felújításának részeként az épület homlokzatán található díszítőelemek is megszépülnek. Nyár óta egy hat-hét főből álló restaurátorstáb dolgozik az állványokon; a csapatot Mikus Áron szobrászművész vezeti.

– pP –

A jelenleg Budapesten élő (amúgy tatai születésű) fiatal alkotó tavaly végzett a képzőművészeti egyetemen. Nevéhez fűződik többek között a fővárosi Corvin sétányon közelmúltban felállított Triptichon című szobor. Zalaegerszegre úgy került, hogy egy ismerőse hívta fel a figyelmét arra, hogy lehet pályázni a Göcseji Múzeum épületdíszeinek restaurálására. Mint mesélte, szerencsére egyetemi kapcsolatai révén csapatot is tudott szervezni. Az elmúlt hónapokban főleg zalaegerszegiek – az Ady-iskola egykori növendékei, illetve helyi képzőművészek – dolgoztak a múzeumnál (többek között Gyuk Krisztina, Kiss Ágnes Katinka és Kovács Veró). Most, az őszi/téli szezonban vegyes a stáb, a fővárosból is érkeztek fiatal restaurátorok. Mikus Áron érdeklődésünkre elmondta: a feladat összetett, hiszen anyag és forma szempontjából is különböznek a díszek, ráadásul állaguk sem egyforma. A felújítás alatt álló épületdíszeket három csoportra lehet osztani.Az egyik legnagyobb munka a sík homlokzaton található gipszkonzolok felújítása. Összesen ugyanis 350 konzol található a Göcseji Múzeum épületén, ami önmagában is szép szám. A helyzetet bonyolítja, hogy más-más időben készült elemekről van szó, tehát anyaguk és elhasználtságuk nem feltétlenül egyezik. Ennek oka az, hogy a ház felépítése (1890) óta vélhetően több megsérült (eltört, leesett) közülük, amiket az egyes korszakokban pótoltak. A restaurátorok most egységesítik ezeket – a mintázatukban amúgy egységes – elemeket. Megtudtuk: korábban vastag, zöld színű zománcfestékkel védték a konzolokat az időjárás viszontagságaitól. A stábnak ezért első körben az volt a feladata, hogy ezt a festékréteget eltávolítsa. A tisztítást vízzel (magasnyomású géppel, a kisebb helyeken pedig manuálisan) végezték.
– Ha már pucér a felület, akkor a hiányzó leveleket, virágokat és a többi sérült elemet modellgipsszel pótoljuk. Ez az anyag jól illeszkedik a meglévő felülethez. Ezután ismét festékréteget kapnak a konzolok, hogy a nedvesség ne juthasson be az anyagba. Most egy vékonyabb rétegű, fehér festék kerül rájuk – tette hozzá a szobrászművész. A konzolok mellett megújulnak a pilaszterek (falból kiemelkedő, pillért utánzó féloszlopok) is, melyek a múzeum bejárati része fölött találhatók. Ez az oldal – érthető módon – a legdíszesebb része az épületnek. Itt a pálmalevelek, címerek szakszerű tisztítása és pótlása zajlik. A régi koszorú motívumot például fotó alapján alkotja újra a szobrászművész, szintén a már említett gipszet használva.
– Kicsit nehezebb feladat lesz az úgynevezett kőrizolitok (az előreugró homlokzatrészek díszeinek) restaurálása. Négy ilyen található az épületen, és sajnos elég rossz állapotban vannak. Évtizedekkel ezelőtt cementtel javítgatták őket, de az ipari cement nincs túl jó viszonyban a kővel. Az anyag könnyen meszesedésnek indul alatta. Van már ennél egy modernebb megoldás, mégpedig a műkőcement: kőőrleményből készül, ezért állaga nagyban hasonlít az igazi kőre. Mi ezt használjuk majd a felújítás során. A szobrász szerint a régi, műemlék jellegű épületek restaurálásánál és rekonstrukciójánál mindig az a nehéz, hogy megtalálják a megfelelő és strapabíró anyagot. Sokszor ugyanis már nem állnak rendelkezésre ugyanazok a dolgok, amiket eredetileg használtak az építkezéskor. Az anyaghasználat szabályait nemcsak ismerni kell, hanem megfelelően alkalmazni is, csak akkor lesz időtálló az eredmény. A restaurátorcsapat a gipszelemek tisztításával és pótlásával jól halad, a kőrizolitok felújítását pedig akkor kezdik el, amikor a múzeumi beruházás arra a szakaszra ér. Remélik, hogy még a tél beállta előtt végezni tudnak a homlokzati díszek teljes megújításával.

vissza az elejére

Kata-változások

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt.

A KATA bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére ez az arány már 40 százalék volt. Tehát jelentősen nőtt azok száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban munkaviszonyban álltak. Mivel a KATA célja soha nem az volt, hogy a foglalkoztatás egy alternatíváját jelentse, ezért a negatív irányú folyamatokkal szemben a Pénzügyminisztérium fellépett. 2021. január 1-jétől az ugyanazon megbízótól származó 3 millió forintot meghaladó összeget a fix havi tételes adón túl 40 százalékos különadóval terhelik. Ez a többletadó nem közvetlenül a katás vállalkozókat érintené, hanem üzleti partnereiket. A cél az, hogy ahol felmerülhet, hogy a katás vállalkozó megbízása munkaviszonyt leplez, ott kiegyenlítse az adóterhelések közti különbözetet.

vissza az elejére

Katonanapló a malomból

Kötetben a zalaegerszegi tüzér feljegyzései

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944–45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a zalai levéltár igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

– pet –

A Kárpátoktól az Alpokig – Egy légvédelmi tüzér főhadnagy naplója 1944–45 című könyv egy TOP-pályázatnak köszönhetően jelent meg az önkormányzat kiadásában. Balaicz Zoltán polgármester a kötetbemutatón elmondta: a város számára kiemelten fontos, hogy segítse a helytörténeti kutatásokat és az ezekhez kapcsolódó kiadványok megjelenését. A mostani könyv mindazok számára hasznos lehet, akiket érdekel a második világháború időszaka. A naplóból nemcsak arra derül fény, hogy egy magyar katona hogyan élte meg a háborút, hanem családja mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk.
Az 1910-ben Zalaegerszegen született, később jogi diplomát szerzett dr. Havas Rezső naplóját a család bocsátotta a levéltár rendelkezésére. Molnár András az eseményen többek között elmondta: a zalai vízimalmokat kutató Molnár László hívta fel a figyelmüket a naplóra, aki a család malmában (Gömbös-malom) is végzett gyűjtést.A hadnagy leszármazottai a kutató közreműködésével kerültek kapcsolatba a levéltárral, majd átadták az intézménynek a malomban megtalált értékes dokumentumokat. Nemcsak az 1944–45-ből származó napló került így a közgyűjteményhez, hanem rengeteg korabeli fotográfia is. Havas Rezső ugyanis lelkes fotós volt. A történész szerint a napló azért jelentős, mert a légvédelmi tüzér az eseményeket szinte egyből lejegyezte, ráadásul nagyon részletesen, olvasmányosan, szinte kisregényszerűen. A feljegyzések tükrözik a korabeli közgondolkodást, vagyis, hogy az emberek és a katonatársak miképp vélekedtek a háborúról, de az itthon maradtak életébe is bepillanthatunk. A most megjelent kötet törzsanyaga maga a napló, de a főhadnagy fotóiból is sok bekerült (a korabeli fényképek digitalizálását és nagyítását Zóka Gyula végezte). A hadi események leírásai alapján pedig utólagos térképvázlatok is készültek Nagy Béla jóvoltából.
Molnár András beszélt Havas Rezső katonai pályafutásáról is. Többek között elhangzott: a trianoni békeszerződés egyik tiltó rendelkezése miatt Magyarországnak nem lehetett tüzérsége, ezért az úgynevezett folyamőrség keretében szervezték meg a légvédelmi tűzérséget – tulajdonképpen egy rejtett katonai alakulatként. Havas így folyamőrként kezdte a pályát. 1934-ben tartalékos hadapród volt, a következő években többször behívták hadgyakorlatokra, képzésekre. Az első komolyabb katonai akció, melyben részt vett, az észak-erdélyi bevonulás volt (1940 szeptemberében). Ekkor már a szombathelyi légvédelmi tüzérosztálynál szolgált félszakaszparancsnokként. 1943-ban hivatásos tiszti állományba került, 1945 májusában légvédelmi tüzér főhadnagyként esett brit hadifogságba, osztrák területen. Innen 1945 októberében tért vissza Zalaegerszegre. Mint hivatásos (az akkori hatalom szemében „horthysta”) katonatiszt nem vállalhatott végzettségének megfelelő tisztségviselői állást, ezért a családi kertészetben, majd később felesége családjának malmában dolgozott. Ezt követően a húsipari vállalathoz került irodai munkára, majd a tervosztály vezetője lett. Egészen nyugdíjba vonulásáig dolgozott a cégnél. Az egykori főhadnagy 1982-ben hunyt el. A kötetbemutatón jelen volt lánya, Havas Erzsébet, aki néhány gondolattal felidézte édesapja alakját, jellemét és néhány érdekes családtörténeti adalékkal is szolgált. A könyv 500 példányban jelent meg, s bár kereskedelmi forgalomba nem kerül, a zalaegerszegi lakcímmel rendelkezők a Kvártélyház jegypénztárában hozzájuthatnak a készlet erejéig. Ezenkívül a könyvtárakban is megtalálható a kötet.

vissza az elejére

Emléktáblát avattak

Fekete györgy, a nemzet művésze tiszteletére

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egykori elnöke, majd tiszteletbeli elnöke születésének 88. évfordulóján emléktáblát helyeztek el szülőháza, a református parókia falán. A nemzet művésze, a Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész, Zalaegerszeg díszpolgára idén áprilisban hunyt el.

– AL –

Visszaérkezés, megerősítés és bizonyosságtétel arról, hogy életünkben a múlt, a jelen és a jövő összetartozik, fogalmazott megemlékező beszédében Balog Zoltán református lelkész, miniszteri biztos. Mint mondta, Fekete György számára itt a református templom tövében tárgyiasult az ihlet, amelyből kibontakozott pályafutása. A templom megépítése lelkész édesapja nagy műve. Már gyermekként megcsodálhatta azt, mit jelent míves anyagokból valami szépet alkotni, hogyan lehet adományokból egy közösségnek hajlékot építeni.Ez a hely itt az anyagnak, a szellemnek és a léleknek a találkozása, egy szóval alkotóművészet, ami most ezen az emléktáblán is kifejeződik. Kiemelte, Fekete György életprogramjának egyik fontos mondata volt: „vissza kell szerezni önmagunkat”. Ehhez azonban nemcsak tisztelni, de szeretni is kell eredetünket. A magyar nemzet kultuszát akarta felépíteni, feldolgozni, annak történelmi és morális adósságaival együtt, mert hitt abban, hogy vannak megfellebbezhetetlen dolgok az életben.
– Nemzeti jelképeink, történelmi személyiségeink, alkotásaink, eszméink, amelyeket nem lehet feleslegesen emlegetnünk, nem lehet gyaláznunk, mert az ilyen megnyilvánulásokból nem művészet születik, hanem veszteség, frusztráció, vagyis boldogtalanság. A művészet az ihletet, a bátorságot és az érzékenységet adja nekünk magyaroknak, úgy is mondhatnák, magát a boldogságot. Fekete György életműve ezt adja nekünk, ezért vagyunk neki hálásak – hangsúlyozta beszédében a miniszteri biztos. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia jelenlegi elnöke azt mondta, Fekete György ahhoz a generációhoz tartozott, akiket 57–58 évesen ért a rendszerváltás. Onnantól kezdve erősebben viaskodott benne a közéleti aktivitás és a művészet. Gyakran emlegette, jobb lett volna még többet alkotni. Érdeme ugyanakkor vitathatatlan, hiszen sokak előtt szélesre tárta azt a kaput, amely a magyar művészet magasabb szintre emelését tette lehetővé. Kitért arra, hogy a rendszerváltás utáni kultúrpolitikai tevékenységét heves és szenvedélyes konfliktusok kísérték, de immár történelmi távlatból kijelenthető, hogy az igazság az ő oldalán állt. Azon ritka mesterek közé tartozik, akik akkor is tudnak jó tanácsot adni, amikor nincsenek jelen. Elég csak rágondolni személyiségükre, szögezte le az MMA elnöke. Fekete György családjának jelenlétében Balaicz Zoltán polgármester helyezett el koszorút a Farkas Ferenc szobrászművész által készített emléktáblánál, majd Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott áldást.

vissza az elejére