Erősödő egyetemi kutatás-fejlesztés

Alapkőletétel, út- és tesztpályaavatás az innovációs napon

Felavatták a dr. Michelberger Pál utat, letették a Széchenyi István Egyetem kutatóközpontjának, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének egyetemi előadóépületének alapkövét a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban. Az események a II. ZalaZONE innovációs nap keretében valósultak meg.

Dr. Bokor József, Vigh László, dr. Palkovics László, ifj. dr. Michelberger Pál és Balaicz Zoltán	A Széchenyi István Egyetem saját fejlesztésű elektromos autója.

– Antal Lívia –

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében felidézte, hogy egy évvel ezelőtt adták át a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központot a járműipari tesztpálya szomszédságában, mint a zalaegerszegi Science Park első elemét. A központ gyorsan betelt, ezért a Széchenyi-egyetemnek valamint a járműipari tesztpályán működő egyetemi kutatócsoportok számára egy-egy új épületet hoznak létre, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységeiknek több helyet biztosítsanak. Az ezt kiszolgáló egyetemi tesztpálya már megépült. Kiemelte, a 2014-ben elhunyt Michelberger Pál a magyar járműgyártás legmeghatározóbb alakja, a magyar járműipari képzés első számú képviselője, akiről utat neveznek el az iparágra koncentráló tudásparkban. Hangsúlyozta, a tesztpályafejlesztés és a most induló épület-beruházások tovább erősítik az egyetemi kutatóintézetek működését Zalaegerszegen, és újabb alapot képeznek a ZalaZONE Science Park további fejlesztéseihez. Mint mondta, olyan tudásparkot szeretnének kialakítani, ami a zalai megyeszékhelyt véglegesen felhelyezi a világ gazdasági és járműipari térképére.
A miniszter jelezte, hogy Magyarország az európai innovációs eredménytábla adatai alapján a 28 országból még csak a 22. helyen áll jelenleg. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a sor első harmadában foglaljon helyet az ország. A magyar tudás hazai és nemzetközi hasznosítása érdekében hozták létre a nemzeti laboratóriumok hálózatát. A már működő 17-ből két labor tevékenysége a zalaegerszegi járműipari tesztpályára és az itt jelenlévő egyetemi együttműködésekre épül. Mint mondta, a tesztpálya a mobilitás új kihívásaira ad válaszokat azzal, hogy a hagyományos mellett az automatizált járművek (nemcsak a talajon haladók, hanem a levegőben közlekedők) tesztelését is lehetővé teszi olyan környezetben, amely a világon jelenleg csak Zalaegerszegen létezik. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hogy a jövő közlekedési kultúrájának kialakítását szolgálja a járműipari tesztpálya, ahol a Lynx harcjárművek leendő gyártóüzemével a német haditechnológia, továbbá a dróntechnológia is jelen van már. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy az egyetemi képzések és a gazdaság igényeinek összehangolása érdekében a mérnökképzés 2001-ben indult a városban, először a műszaki egyetemmel. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a győri Széchenyi-egyetemmel való együttműködés a kutatás-fejlesztés terén. A négy éve jelenlévő Pannon Egyetem a város stratégiai partnere lett, amely idén önálló egyetemi központot hozott létre Zalaegerszegen. Ennek, és a mostani beruházásoknak köszönhetően a zalai megyeszékhely rendkívül fontos pozíciót tölt be majd a gazdaságfejlesztésben, a kutatás-fejlesztésben és az innovációban az elkövetkező években, szögezte le.
Dr. Michelberger Pál, a BME egykori rektora, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke munkásságáról megemlékezett dr. Bokor József, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos igazgatója. Ifj. dr. Michelberger Pál pedig köszönetét fejezte ki, hogy édesapjáról nevezik el a járműipari tesztpálya főépületéhez vezető új utat.
A 8500 négyzetméteres aszfaltfelületű egyetemi tesztpálya a nagy tesztpálya kicsinyített mása. Hasonló pályaelemekkel rendelkezik, mint a smart city, a kezelhetőségi pálya, a járműdinamikai felület és a fékpálya, mondta avatásán dr. Szalay Zsolt, a ZalaZONE kutatási és innovációs vezetője. Kiemelte, a járműipari tesztpályával egybeépített egyetemi tesztpálya két bejárata szimbolikus jelentőséggel bír. A hétköznapokon kutatás-fejlesztési pályamodulként szolgál, a hétvégeként pedig családokat, gyerekeket, iskolásokat várnak, hogy a fiatalok számára kézzelfoghatóvá váljon a tudomány, és vonzóvá a műszaki pálya.

vissza az elejére

A rendszerváltozás oszlopa

Harminc éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

– pet –

Az országos programsorozat részeként tizennyolc városban kerülnek felállításra hasonló oszlopok, melyek az adott település 1989–90-es eseményeit idézik fel. A zalaegerszegi avatással egybekötött szabadtéri sajtótájékoztatón László Bernadett, a Terror Háza Múzeum kutatója többek között elmondta: Magyarország kormányának döntése értelmében 2019. március 15-től 2021. június 19-ig tart a rendszerváltozás éveit felidéző programsorozat. Ennek keretében, a „30 éve Szabadon” Emlékbizottság támogatásával, különféle kulturális és közéleti eseményekre, kiállításokra kerül sor szerte az országban. A projekt része a Hypercube-ok felállítása is, melyeknek többek között az a célja, hogy a rendszerváltozás után született korosztályokat tájékoztassa az 1989–90-es időszak főbb történéseiről. A kutató kiemelte: a szabadság nem úgy hullott az ölünkbe harminc esztendővel ezelőtt. Kellett ehhez azoknak a tíz- és százezreknek a támogatása, bátorsága, akik a diktatúra utolsó éveiben ki mertek menni az utcákra, és tüntettek a rendszer ellen. Fontos szerepe volt nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki megmozdulásoknak is. A szabadtéri kiállítás a nagyobb városokban épp erre hívja fel a figyelmet, de azért néhány országos eseményről (Nagy Imre újratemetése, első szabad választások, taxisblokád) is hírt ad az oszlop. A zalaegerszegi installáció felidézi az egykor a Platán soron álló Lenin-szobor 1990. március 18-i „becsomagolását”, amit az MDF helyi szervezete kezdeményezett. Ezenkívül az 1989-es március 15-i ellenzéki megemlékezés és a helyi független sajtó (ZTV és Zala Press című napilap) létrejötte kerül fókuszba. Az itteni eseményekről dr. Gyimesi Endre történész, volt polgármester beszélt a sajtótájékoztatón. A fentieken kívül szólt többek között a pártok helyi szervezeteinek megalakulásáról. A Magyar Demokrata Fórum 1988 novemberében, a Fidesz 1989 februárjában, a Szabad Demokraták Szövetsége pedig 1989 májusában jött létre a városban. Az installáció avatásán részt vett az azt megálmodó Perfect Média irodavezetője, Berzsenyi Andrea is, aki elmondta: október 31-ig látható a színház előtti téren az oszlop. Ez idő alatt a témához kapcsolódó kiadványokkal arra szeretnék ösztönözni az iskolákat, hogy egy-egy szabadtéri óra keretében minél több diák nézze meg a kiállítást.

vissza az elejére

Felavatták az új zongorát

Bogányi Gergely világhírű zongoraművész avatta fel péntek este a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem új, Yamaha C7X, 227 centiméter hosszúságú zongoráját. A koncerten – melyen a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar közreműködött – számos remekmű mellett Schumann: Gyermekjelenetek és A-moll zongoraversenye is felcsendült.

A koncertet megelőzően Tóth László, a hangversenyterem vezetője elmondta: az új zongora kézzel készült Japánban. Csak kevés magyarországi intézmény büszkélkedhet ilyen versenyzongorával. A hangszer erőssége a hangszínek gazdagságában rejlik. A 19 millió forint értékű zongorát egy pályázat és egy összefogás révén sikerült megvásárolni. Az önkormányzaton kívül Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint két helyi vállalkozó – Balogh Ádám és Péntek Károly – is támogatta a kezdeményezést. Utóbbi szponzorok Balaicz Zoltán polgármestertől oklevelet vehettek át az est folyamán.

vissza az elejére

Az új élet érkezését hirdeti

Kitűzték a babazászlókat a polgármesteri hivatalra

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezésére Zalaegerszegen is kitűzték az új élet érkezését hirdető, kék illetve a rózsaszín gólyát ábrázoló babazászlókat a polgármesteri hivatal épületére.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, a babazászlót Oberfrank Pál rendező-színész találta ki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapításakor, 2009-ben. A mozgalom idén augusztus 23-án tette közzé országos babazászló-felhívását. Ennek lényege, amelyik önkormányzat egyetért a kívánt gyermekek megszületésével, tegye ki a hivatal épületére ezt a jelképet. A babazászló kitűzése jelképe annak, hogy a város fontosnak tartja a családokat, értéknek tekinti a gyermekeket, akik a jövő zálogai. Mint fogalmazott, abban bízik, hogy Zalaegerszeg olyan közösséggé válhat, ahol egyre több gyermekes család él majd. A nemzet felemelkedése is ezt kívánja meg. A polgármester statisztikát is megosztott, mely szerint 2013-ban 444, 2016-ban 465, 2018-ban 479 gyermek született a városban. 2020 nyaráig 323 újszülött látta meg a napvilágot. Remélik, hogy az év végén ismét növekvő tendenciáról számolhatnak be. A rendezvényen részt vett Balaicz Zoltán és felesége Balaicz Zoltánné Vendel kisfiukkal, Dippold Márton személyi titkár és felesége Dippold-Kiss Kornélia Zalán kisfiukkal Németh Gábor önkormányzati képviselő és felesége Németh-Hermán Renáta Ábel kisfiukkal. A legkisebb kisfiú a nyolchetes Dávid volt, édesapja, Salamon Péter és édesanyja, Salamon-Farkas Szabina ifjúsági szakreferens társaságában.

vissza az elejére